Keresés ebben a blogban

2018. május 8., kedd

J. R. Ward: The ​Thief (The Black Dagger Brotherhood 16.)

Piatkus 2018
464 oldal
Nyelv: angol

Sola ​Morte, former cat burglar and safecracker, has given up her old life on the wrong side of the law. On the run from a drug lord’s family, she is lying low far from Caldwell, keeping her nose clean and her beloved grandmother safe. Her heart, though, is back up north, with the only man who has ever gotten through her defenses: Assail, son of Assail, who never meant to fall in love—and certainly not with a human woman. But they have no future, and not just because she doesn’t know he is a vampire, but because he is not about to stop dealing arms to the Black Dagger Brotherhood. Fate, however, has other plans for them. When Assail falls into a coma and lingers on the verge of death, his cousins seek out Sola and beg her to give him a reason to live. The last thing she wants is a return to her past, but how can she leave him to die?

As a lethal new enemy of the vampires shows its face, and the Brotherhood needs Assail back on his feet, Sola finds herself not only a target, but a mission-critical force in a war she doesn’t understand. And when Assail’s truth comes out, will she run from the horror . . . or follow her heart into the arms of the male who loves her more than life itself?


Annyira vártam ezt a részt, mégis azt kell mondjam, hogy sajnos csalódtam. Habár Assail és Sola nálam nagy kedvencek, leginkább V és Jane párosára voltam kíváncsi.

A könyv eleje tisztára kiidegelt. Teljesen kikészültem, belül már bőgtem, hogy mégis hogy tehet ilyet Ward az egyik kedvenc párosommal. Amilyen csúnya volt a veszekedésük, olyan hamar meg is oldódott. Szerencsére. (?) Ne értsetek félre, én vagyok a legboldogabb, hogy minden jól alakult, de én mondjuk egy hosszabb és szebb folyamatot képzeltem el a dolgok megoldására. Így is jó volt, mert legalább nem volt elnyújtva a szenvedés, de mégis. Amekkora ügyet csináltak belőle, olyan egyszerűen meg is beszélték. Örülök, hogy a végén mind a kettő magába nézett, és rájött, hogy nem csak a másik tehet a kapcsolatuk hanyatlásáért. Mert ahhoz két ember kell, és itt mind a ketten elcseszték.

“I thought I’d lost you,” he said hoarsely.
(…)
“Never,” she returned through her tears. “You’ll never lose me…"

Nekem speciel nagyon bejött V változása. Legalább Jane-nel szemben legyen már romantikus, az istenit! Ezt mindig is annyira hiányoltam V-ben, hogy nem mutatja ki az érzéseit. A saját könyvükben volt rá példa, de amúgy semmi. Remélem most már ez így marad. És az is, hogy Jane szintén kommunikatívabb lesz vele.
Amit nagyon hiányoltam – Lassiter. Hát mi a fenéért nem volt nagyobb szerepe?! Pl. arra is már nagyon felkészültem, hogy ugye kiderül a nagy titok, mit fog szólni Vishous és a többiek… Erre mikor kiderült, AHOGY kiderült…. Szóval nagyon nem így képzeltem -.-

Destiny was such a thief.

Örültem volna, ha Marcus-ról is több szó esik. Esetleg kaphatott volna saját szemszöget, elvégre mégiscsak köze van Assailhoz, de semmi. Pár említés és ennyi.
A Vitoria részekről meg ne is beszéljünk. Dögunalom. Lesz@rtam az egészet úgy, ahogy van. Akkor voltam a legboldogabb, amikor Sola fejbe lőtte a nőt xD.

Love transformed him back into the man she knew.
To her, he was beautiful no matter what he looked like.


Az Assail-Sola páros viszont nagyon tetszett. ^-^ Annyira cukik voltak együtt. Mindjárt az elején nyíltan felvállalták az érzéseiket, Assail is teljesen megváltozott. Ez amúgy szerintem várható volt, így nem sokkolt annyira, de tényleg mintha kicserélték volna. Engem nem zavart, keblemre <3 Egyedül a kis vámpír titok maradt csak a végére, ami nem tetszett. Azt is olyan hamar lerendezték és bumm, kész, vége.

I see you, he thought. And you are beautiful to me.

Összegezve – nem rossz könyv, de nem kellett volna ekkora elvárásokkal nekikezdenem. Lassú folyású, főleg sok a romantika, nekem ez plusz:) ,poén viszont nem sok volt. Konkrétan csak egy jeleneten nevettem fel, a pónis pizsón. Az valami isteni volt :D
Kíváncsi vagyok, kié lesz a következő könyv. Murhder engem csak John és Xhex miatt érdekel :D, leginkább Jo jöhetne már. Akkor lenne Manny és Butch is.



Borító: nagyon nem Assail, inkább Taylor Lautnerre emlékeztet a borító modell, viszont még így is sokkal jobb, mint a másik verzió xP
Kedvenc szereplők: V és Jane, Assail és Marisol
Mélypont: hogy minden konfliktus nagyon hamar el lett rendezve, Vitoria részek
Fénypont: a szerelmes V-Jane pillanatok, főleg  amikor V rátalál Jane-re Lassiter segítségével *-*, plusz V pónis pizsiben x'D
Csillagozás: 5/3.5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése