Kasie West: Szívességből szerelem

Menő Könyvek 2017
304 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Giával az iskolai bál kezdete előtt fél órával szakít a pasija, ezért kétségbeesésében vakmerő lépésre szánja el magát. Arra kér egy vadidegen srácot, játssza el egy estére, hogy járnak. A terv egyszerű: két óra, pár kegyes hazugság a barátnőknek. A baj csak az, hogy Gia nem tudja kiverni a fejéből a helyes ismeretlent. Aztán az élet úgy hozza, hogy viszonozhatja a szívességet … Tényleg egyre fontosabbak lesznek egymásnak, vagy kamu az egész? Alapulhat-e bármi is hazugságon? Mit gondolnak majd a barátnői, ha kiderül az igazság? Tényleg ennyire számít, hogy ki mit gondol?
Kasie West szellemes és csodálatosan romantikus regényének főhőse egy hirtelen ötlet miatt óriási galibába keveredik, és az élete fenekestül felfordul. Vajon sikerül újra megtalálnia a szerelmet, és azzal együtt önmagát is?

Ez valami iszonyat cuki történet volt! Elég gyorsan elolvastam, és még olvastam volna egy kicsit tovább is, mert Gia és Hayden – főleg Hayden – nagyon megszerettette magát velem.
Tetszett az érdekes találkozásuk, majd a szívesség viszonzása. :) Jó volt, hogy Gia nem búsult az exe után, hanem utat engedett az érzéseinek egy új irányba.
Ami Gia barátnőit illeti, örülök, hogy végül úgy alakultak a dolgok, ahogy, mert még Gia megváltozott, jobb lett, ők maradtak ugyanazon a szinten, amiből tényleg csak konfliktusok lettek volna. Így viszont sokkal hitelesebb lett az egész. De szerencsére ott volt még neki Reb is, aki iszonyat jófej egy csaj, főleg a végén az a húzása. :D
Szóval igen, én teljességgel imádtam, leginkább az egyszerűsége miatt. Volt egy olyan érzésem, hogy ez az én könyvem lesz. ;)

"– Na, hát ha te szétszórt vagy, akkor én meg egy katasztrófa.
– A legcukibb katasztrófa, amit valaha láttam."

Borító: Nyárias, romatikus... imádom ^^
Kedvenc szereplők: Hayden, Reb és Gia
Mélypont: Főleg Gia úgynevezett barátnői, akik egyáltalán nem álltak ki érte.
Fénypont: A méregtelenítő kúra Rebbel és Haydennel, Gia viszonozza a szívességet Haydennek, és végül a csók *-*
Csillagozás: 5/5

Matthew Quick: Boy ​21

Könyvmolyképző 2017
256 oldal
Fordította: Stern Gábor

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Finley élete sosem volt könnyű. Két dolog azonban mindig tartotta benne a lelket: a kosárlabda és a barátnője. Aztán megérkezik az életébe egy harmadik dolog: Russ. Egy finoman szólva is furcsa fiú, aki azt állítja, a világűrből érkezett, és bár az ország egyik legjobb ifi kosarasa, a világért sem volna hajlandó pályára lépni. Finley mindenkinél jobban megérti Russ-t, segítene is rajta, de van egy bökkenő: Russ minél jobban lesz, Finley annál rosszabbul. A két fiú mégis összebarátkozik, és ennek egészen váratlan következményei lesznek…
Matthew Quick új regénye egy szótlan fiú nagyon is beszédes elméjébe vezet minket, ahol elgondolkodtató és szórakoztató gondolatok keverednek tragikus és humoros emlékekkel.

Istenem, ez a könyv! Emlékszem azért vettem meg, mert a fülszövege annyira megragadott, és eltöltött a kíváncsiság, hogy vajon ez most valamiféle fantasy lesz-e, vagy sem. Kiderült, hogy nem az, de attól még igenis mágikus hatással bír.
Ez a történet annyira elszomorított. Bizonyos részek egészen megmosolyogtatók, viszont nekem még így eléggé megsanyargatta a szívem. Finley és Russ is… hát nem is tudom, mit mondjak. Beleásták magukat a szívembe a szomorú sorsukkal, a gyönyörű barátságukkal, az elveszettségükkel, és azzal, hogy mind a ketten többet akartak az élettől.
Finley a kedvességével segített Russ nehéz korszakában, és amikor fordult a kocka, Russ is ott volt Finley mellett. Tetszett, hogy Finley szavak nélkül is képes kommunikálni Erinnel, a barátnőjével, és hogy később Russ is mennyire olvasott benne.
Izgalommal és félelemmel telve olvastam, hogy vajon mi lesz Finley sorsa, mert be kell valljam, néha igazán megijesztett a dolgok alakulása. Szerencsére boldog befejezés lett a vége. Nagy kő esett le a szívemről.

A sok érzelmi kavalkád miatt én csak ajánlani tudom a könyvet. Szerintem ez egy igazán szép történet volt, így nincs is kizárva, hogy még előg fogom venni egyszer-kétszer. :)

Számomra legmeghatóbb mondat az egész könyvben:
„– Jegyet kaptam Roxfortba.” :') ♥

Borító: Gyönyörű *-*
Kedvenc szereplők: Finley, Russ és Erinn
Mélypont: maga Finley és Russ sorsa, + az a romlott hely, ahol élnek
Fénypont:  Harry Potter olvasás, + az a jelenet, amiben a legmeghatóbb mondatom is szerepel:)
Csillagozás: 5/5

J. L. Armentrout: Oblivion ​– Feledés 3. (Luxen 3,5)

Könyvmolyképző 2017
280 oldal
Fordította: Miks-Rédai Viktória

Senki ​sem ér fel Daemon Blackhez.
Amikor elszántam magam arra, hogy bizonyítsam az érzéseimet, komolyan beszéltem.
Katy soha többé nem kételkedhet bennem – és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok.
Csakhogy még én sem védhetem meg a családtagjaimat, ha eltökélik, hogy kiszabadítják a szeretteiket.
Mindazok után, amiken keresztülment, Katy sem ugyanaz már, mint azelőtt. Még mindig változik, és fogalma sincs, mi lesz a folyamat vége. Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibridek vizsgálatára és kínzására kiépült titkos kormányzati szervezettel, ráébredünk, hogy nincsenek határok.
A halál a mindennapjaink része lett. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról is kiderülhet, hogy halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza.
Akkor sem, ha az eredmény örökre összetöri a világunkat.
Egységben az erőnk – és ezt ők is tudják

Úristen, kell Luc könyve! Ez az utolsó fejezet teljesen kikészített!
Visszatérve két kedvenc főszereplőnkhöz, újra csak azt tudom mondani, mennyire imádtam. A Luxen sorozat egyszerűen megunhatatlan. Mindegy kinek a szemszögén át élem meg a történetet, mindig ugyanúgy képes felvidítani, bizonyos helyeken összetörni, és a végére teljesen elbűvölni. Deamon-be képtelenség nem beleszeretni, mert ahogy ő is előszeretettel hangoztataja, ő egyszerűen csodálatos, tökéletes, és még sorolhatnánk. :)

"Hátrasimítottam a haját.
– Tényleg jól vagy?
– Miattam kell most a legkevésbé aggódnod.
– Mindig miattad aggódom a legjobban."

Az Opál azért is nagy kedvencem, mert ebben a részben Daemon és Katy már az elejétől kedzve egy pár, és végre kimutatják mit éreznek egymás iránt.❤ Daemon szemszögéből is nagyon jó volt ezt feleleveníteni, különösen tetszik a Dawsonnal való kapcsolata. Még mindig nagyon jó lenne ha a Dawson+Bethany párosból is sokkal többet kaphatnánk, mert én őket is totálisan imádom. ^-^

"– Gondolni sem bírok arra, hogy a kezükben van. Olyankor még a lélegzés is fáj."

A vége pedig most is teljesen kicsinált. Right in the feels :'(

"– Nekem is kell egy Daemon."

Borító: Pepe❤ imádjuk :)
Kedvenc szereplők: Daemon, Katy, Dawson, Luc
Mélypont: természetesen a vége, és Dawson szenvedése Beth után :(
Fénypont: Katy és Daemon cuki pillanatok, Daemon és Dawson egyre közelebb kerülnek egymáshoz, Daemon szereti Katyt... *-*
Csillagozás: 5/5

Katie McGarry: Take ​Me On – Kísérj el! (Feszülő húr 4.)

Könyvmolyképző 2016
488 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf

A múlton nem változtathat, de Haley jövőjén talán igen.
A kick-box bajnok Haley egy tragikus végű este után megesküdött, hogy többé be sem teszi a lábát a ringbe. Csakhogy a srác, akit képtelen kiverni a fejéből, éppen az ő becsülete védelmében fogad el kihívást egy vad mérkőzésre. Haley-nek muszáj edzenie West Younggal. A nehezen kezelhető West megtestesíti mindazt, amitől Haley mindig is óvakodott. A segítsége nélkül azonban a srác öt másodpercig sem maradna talpon a szorítóban.
West súlyos titkot őriz, elhallgatja Haley elől, kicsoda ő valójában. Azzal, hogy segít a lánynak – azaz megküzd érte –, esélyt kap a jóvátételre. Amire annál is inkább szüksége van, mert az ő hibájából hullik szét a családja.
Ki kell állnia – férfiként.
Haley és West megállapodnak, hogy a kapcsolatukat szigorúan a szorítóra korlátozzák. Vajon érzéseik rácáfolnak az elhatározásukra? Vajon érdemes harcolni a szerelemért?

Nagyon szerettem.♡ Igaz, hogy voltak aggályaim, mert a Szívkarambol magasra tette a lécet, de én egyaltalán nem csalódtam a könyvben. West és Haley története ugyan olyan csodásra és szívszorítóra sikerült, mint azt már az irónőtől megszokhattuk. Kicsit aggódtam West vérmérséklete miatt, hogy majd tuti csökönyös lesz, ami a Haley iránti érzéseit illeti, de nem. Nagyon meglepett, hogy West milyen édes is tud lenni. Sikerült a padlóra küldenie. No, nem úgy :D

"Az esést elszenveded. Az ugrás a saját döntésed."

Haley-t is csodáltam, mert egész idő alatt erős volt, próbálta a családját óvni. Igaz, hogy jobban is bízhatott volna Kaden-ben és Jax-ben, de abban mi lett volna az érdekes. :)
Örültem, hogy Rachel, Isah és Abby is szerepeltek. Várom a folytatást.

"– Nem irtózom betegesen mások közelségétől, úgyhogy az
ölembe ülhetsz.
Leesik az állam. Jól hallottam?
– Te… – Nincs rá szó. – Te egy…
West int, hogy folytassam. Atyaúristen, ennek ez játék.
– Jóképű? Ellenállhatatlan?"

Borító: Szeretem:)
Kedvenc szereplők: Haley és West, + még Abby, Isah és Rachel <3 
Mélypont: Haley bácsikája, West szülie - nem csak Rachel-nek kellett megszenvedni ezekkel a ''csodálatos'' szülőkkel
Fénypont: amikor West besurran Haley szobájába, amikor végre együtt vannak, és a vége, mert West tényleg harcolt Haley-ért *-*
Csillagozás: 5/5

K. C. Lynn: Beautifully ​Insightful

Magánkiadás 2015
282 oldal
Nyelv: angol

EMILY ​MICHAELS ~
Have you ever felt like you didn’t belong? Like you never fit in, or you weren’t good enough? This is how I have felt for as long as I can remember.
I see the world differently than everyone else, I feel everything differently and I reflect on life differently. And being different in my world is not a good thing.
I live in a place that’s divided between the rich and the poor, the beautiful and the unbeautiful, the prestigious and the mediocre. I have always belonged in the first category, because my father was the Governor of Georgia.
Growing up around people I could never relate with, my life had always been lonely, that was until my senior year when I met the one boy who would change my life forever. A boy who my parents would never approve of because he didn’t come from money or the same social class. He rode a motorcycle, had tattoos and was considered to be from the wrong side of the tracks. Yet he was still envied by many.
Ryder Jameson was someone who every guy feared, and one who every girl wanted to be touched by. He didn’t do attachments, or have friends… until me. And for the first time in my life I finally felt like I belonged. When I was with him, my different didn’t feel wrong or ugly. He made me feel beautiful- insightfully beautiful. Then one day my world came crashing down on me, and it would be six years before I'd once again see the boy I fell in love with.

RYDER JAMESON ~
After working my ass off I am given the opportunity of a lifetime, and if I pull it off I will be the youngest FBI agent to run one of the biggest undercover operations in history. Only the case that gets thrown in front of me leads me back to the one place I swore I would never return to, and to the only girl who’s ever mattered to me.
Except Emily Michaels is not the same girl I left behind. She still looks the same, she’s still beautiful inside and out, but there’s one thing that’s very different about her, one very big thing, and it’s something I didn’t think was possible.
Ryder and I come from a world where politics separates us and wealth defines us, but even after all this time we will not let it divide us.
Here is our story.

Lehet én már nagyon elfogult lettem, ha K.C. Lynn-ről van szó, mert egyszerűen képtelen vagyok 5 csillagnál kevesebbet adni a könyveire. No, nem mintha nem érdemelte volna meg, mert szerintem ez is fantasztikus lett. Nagyon tetszett mind a történet, mind a főszereplők.

Emily-t könnyű volt megszeretni, mert habár meg lett volna rá minden oka, hogy siránkozzon az élete főleg a szülei miatt, nem teszi. Az írónőnek sikerült is meglepnie vele kapcsolatban mindjárt az elején. Emily kutyája Summer, és Rosa a házvezetőnő voltak az egyetlen jó dolog az életében. Az egyetlenek, akik éreztették vele, hogy mennyire szeretik. Amíg meg nem jelent Ryder. ;)

„…He makes me feel things I’ve never felt before. He- he makes me feel beautiful.”

Ez a történet tiszta Rómeó és Júliás (vagyis inkább klisés). A gazdag, jómódú lány, és a szegény, rossz környezetben nevelkedett srác egymásba szeret, de nem lehetnek egymáséi, mert a lány apja hatalmi pozícióban van, és megtesz bármit, nehogy bemocskolódjon a család neve. Meg más dolgokra se derüljön fény… El is válnak az útjaik, de 6 év múlva úgy hozza a sors, hogy újra találkozzanak.
A történet nem hibátlan, de attól még nagyon élvezhető. Az elején mindig elfelejtem, hogy KC mennyire szereti a forró 18+-os jeleneteket, ami persze itt sem hiányozhatott. Jó, hogy ki nem gyulladt az olvasóm. :D

„I never saw you as trash, Ryder. I saw you as a boy who fought against the world because the odds were stacked against him. And for someone who was supposed to be dangerous, you are the only person I've ever felt safe with.”

Borító: Nagyon tetszik, sokkal jobb, mint az új változat
Kedvenc szereplők: Emily, Ryder és Summer :D
Mélypont: mindenképpen Emily szülei, egyszerűen katasztrofálisak
Fénypont: tetszett, hogy Emily milyen önálló a "dolog" ellenére is nem akarok spoilerezni xP + az újratalálkozás 6 év múlva :)
Csillagozás: 5/5

Anne Eliot: Toplistás ​szerelem

Móra 2016
492 oldal
Fordította: Kulcsár Júlia

Hunter tudja, hogy az a balhé a kocsival hülyeség volt. De hát egy popsztártól mindenki azt várja, hogy őrültségeket csináljon, nem? Emiatt még nem kéne az anyjának meg az ügynökének száműznie őt a nagynénjéhez egy isten háta mögötti kisvárosba. Na és kit kérnek meg, hogy segítsen neki álruhában elvegyülni a helyi gimiben? Valami flúgos kiscsajt, aki fiúk közelében teljesen lebénul, és/vagy véletlenül kiüti őket. Remek…
De fura módon a világhírű énekestől a már-már kórosan félénk Vere valamiért mégsem jön zavarba, sőt Hunter mellett be nem áll a szája, imád vele lógni, és folyton pasiszerző tippekért nyaggatja. Vagyis a tinilányok millióinak bálványa pillanatok alatt a barát zónában találja magát. Na ehhez azért neki is lesz egy-két szava!

Jaj, én imádtam! Annyira aranyos, édes, vicces és szerethető volt. Az elején kicsit megijedtem, hogy mi lesz ebből, amikor kiderült, hogy Hunter egy problémás sztárocska, de miután eljutott Colorádóba, már kíváncsian vártam a folytatsást. Vere nagyon cuki volt a folytonos pirulásaival és bolondozásával. Tetszett, hogy milyen hamar megtalálták a közös hangot Hunterrel. Charlie-val úgy voltam, hogy hol bírtam, hol jól seggbe rúgtam volna a viselkedése miatt. Mert habár egy igazi védelmező báty, de attól néha előjött belőle a beképzelt sportoló. Viszont Vere, és főleg Jenna, jól helyretette. :D Jaj, hogy én mennyire imádtam Jennát. Az a lány komplett lökött, és csúcsszuper egyben. Jókat szórakoztam rajta. Ilyen barátnőt én is elfogadnék. :D
Örültem, hogy Hunter mennyire kikupálódott Vere társaságában, nagyon aranyosak voltak együtt. Folyton a közös jeleneteiket vártam, és hogy történjen végre valami. Az, hogy a végén még Hunter anyja is felbukkant, szerintem nagyon jó volt. Tetszett, hogy tényleg kaptunk egy szép happy endet a végére.
Habár örültem volna valami epilógusnak is, de az a LOL könyveknél mindig elmarad.

UI: Amúgy csak én vártam, hogy Hunter majd fog énekelni, vagy gitározni Vere-nek? Vagy az már túl rózsaszín lett volna?! *-*

                                "– A normális emberek unalmasak."

Borító: Nagyon szép, sokkal jobb, mint az eredeti :)
Kedvenc szereplők: Hunter, Vere, Jenna
Mélypont: nem volt - hála az égenek :D
Fénypont: Hunter átalakulása, Vere és Charlie bolondozása, Jenna ökörségei, tavas és csók jelenet
Csillagozás: 5/5

Tabitha Suzuma: Forbidden ​– Kimondhatatlan

Könyvmolyképző 2016
392 oldal
Fordította: Molnár Edit

A szerelem nem ismer határokat…
Lochant és Mayát a testvéri szálakon túl mindig is mély barátság fűzte egymáshoz. Mivel alkoholista anyjukra nem számíthatnak, közösen nevelik három kisebb testvérüket. Ez a megpróbáltatásokkal teli élet – és a köztük lévő tökéletes összhang – a megszokottnál jóval közelebb hozza őket egymáshoz.
Olyan közel, hogy végül egymásba szeretnek.
Lochan és Maya tudja, hogy a kapcsolatuk vállalhatatlan, és nem folytatódhat tovább. Ám tehetetlenek, mert amit éreznek, az semmihez sem fogható…


Azt mondani, hogy szerettem a könyvet, nem érzem helyesnek. Szerettem Mayát és Lochant, megszerettem az egész Whitely családot, de magáta szituációt, ahogy élnek… egy ilyen anyát, és az eleve megpecsételt sorsukat… hát, azt gyűlöltem.


"Mikor adod fel a küzdelmet, mikor döntesz úgy, hogy ami sok, az sok? Erre csak egy válasz lehetséges. Soha."


Az elején féltem, hogy fogok viszonyulni Maya és Lochan kapcsolatához, de mint kiderült, ez volt a legkevesebb, ami miatt aggódnom kellett. Az ő szerelmük annyira tiszta és bensőséges. Ők ketten úgy szerették egymást, ahogy csak nagyon ritkán szeret az ember, és én azon kaptam magam, hogy már nem is testvérekként tekintek rájuk.
Tabitha Suzuma ezt a tiltott témát annyi érzelemmel és megértéssel töltötte meg, hogy képtelenség nem szurkolni a két fiatalnak. Hiába a vérfertőzés, hiába a beteges gondolatok... Maya és Lochan túl hamar nőttek fel, túl kevés szeretetben. Csoda, hogy egymásban kerestek vigaszt? Hogy a körülmények áldozatai lettek?


"– Nem tettünk semmi rosszat! Miért lenne szörnyűség, hogy szeretjük egymást, ha senkinek sem ártunk vele?
(…)
– Nem tudom – suttogja. – Ez egyszerűen iszonyú, és mégis… annyira jó!"

Whitely-ék öten alkottak egy családot, és habár nem volt tökéletes, de valamennyi boldogság azért náluk is lakozott.
Viszont sokszor úgy éreztem, elemészt az a fájdalom, az a mélabú, ami Lochi felől sugárzott. Ennyire kétségbeesetten még sosem szerettem volna senkit úgy megölelni, mint őt. Az egyedüli jó dolog az életében, hogy ott volt neki Maya, akire támaszkodhatott, és akiben bízhatott. Akit szerethetett.
Én komolyan reménykedtem, hogy a dolgok végül összejöhetnek, és minden rendben lesz. Egészen addig a bizonyos utolsó mondatig élt bennem a remény, és aztán összetörtem.
Még így is, ennyi nap elteltével is könnybe lábad a szemem, ha csak eszembe jut a könyv. De örülök, hogy elolvastam, mert nagyon megérte, még akkor is, ha legszívesebben ordítottam volna a végén.
Az biztos, hogy az írónő egy nem mindennapi témát boncolgat. Legszívesebben nem ajánlanám senkinek, mert a végén úgyis darabokban végzi a lelked, de közben mégis... Aki kíváncsi, és nyitottan áll hozzá... csak tessék. De én szóltam.


"Az érzelmekre nem vonatkoznak a törvények, a tiltások. Senki sem szólhat bele, milyen mélyen és szenvedélyesen szeretjük egymást. Értsd meg, Maya, ezt senki sem veheti el tőlünk!"

Borító: Hatásos. Telitalálat a könyv belső hangulatához.
Kedvenc szereplők: Lochan és Maya, de a 3 testvérüket is nagyon megszerettem
Mélypont: konkrétan majdnem az egész könyv, de a legjobban a vége ;(
Fénypont: az a rész, ahol Lochan és Maya is végre egy kicsit boldog volt, és mertek hinni a közös jövőben, + a fogócskázás
Csillagozás: 5/4.5 - egyszerűen nem tudom megadni az 5 csillagot, mert akkor el kellene ismernem, hogy mindent szerettem, de ez egyszerűen nem megy. Főleg azok után, hogy mi történt a végén.

Rachel Hawkins: School Spirits – Kísértetsuli (Hex Hall)

Könyvmolyképző 2016
248 oldal
Fordította: Acsai Roland

A tizenöt éves Izzy Brannick-et arra nevelték, hogy szörnyekkel küzdjön. Családja évszázadok óta a varázslények üldözésének szentelte életét. De amikor Izzy nővére egy akció során nyom nélkül eltűnik, anyjuk úgy dönt, ideje egy kicsit pihenni. Új városba költöznek, ahol az iskolában furcsa dolgok történnek. Hogy rátermettségét bebizonyíthassa, Izzynek kell felgöngyölítenie a könnyűnek tűnő ügyet. De egy átlagos tinédzser bőrébe bújni nehezebb, mint amilyennek tűnik. A magányos és kemény lány tapasztalatlan a barátságok terén, és akkor még nem is beszéltünk a szerelmi ügyekről… Vajon képes annyira megbízni új barátaiban, hogy elfogadja segítségüket a kísértet megállításában, mielőtt még több embernek baja esik? Rachel Hawkins regénye ismét hozza a Hex Hall-sorozattól megszokott fanyar humort és bájt. Készüljetek fel még több titokra, varázslatra és románcra!


Be kell valljam, én most egy kissé csalódtam. Nem azt mondom, hogy rossz volt, mert egyáltalán nem, csak nekem valamiért teljesen más elképzelésem volt erről a spin-off részről.
Izzyt és Torint is már nagyon megkedveltem az előző részben, érdekelt, hogy mi volt az a titokzatosság kettejük között. Azt hittem, ez a rész főleg arról fog szólni, de sajna nem. Volt benne Izzy, volt benne Torin, egy szellem és boszorkányság, új suli, új barátok...
Izgalmasan kezdődött, de Adam, majd Dex felbukkanásával kicsit meghanyatlottak a dolgok. Az egész kezdett átmenni egy gyöngébb tini románcba, amiben itt-ott szóesik még a természetfeletti dolgokról is, de amúgy semmi különös.
Itt is elég hamar lezavarták a szellem ügyet, aminek örülök, mert nem lett fölöslegesen elnyújtva, de még akkor is elég gyöngécskére sikeredett az egész. Ez a könyv inkább egyfajta bevezetőnek tűnik további részekhez, mintsem egy önálló kötetnek. Túl sok minden marad lezáratlan, ami csak úgy lóg ott a levegőben, holott tudjuk, hogy nem lesz több folytatása a sorozatnak. Ha lenne, akkor azt kell mondjam, hogy nem is roszz, de így csak simán elmegy. 
Jóindulatból adok csak 4 csillagot, mivel szeretem a sorozatot, de ez most tényleg nem lett valami kiemelkedő.


Borító: Továbbra is tetszik, a tükröt is értem, kivéve, hogy miért Izzy van a tükörben... :/
Kedvenc szereplők: Torin az, akit a legjobban kedveltem
Mélypont: túl gyors szerelembe esés, elvarratlan szálak...
Fénypont: Torin részek
Csillagozás: 5/4

Kelly Oram: Cinder és Ella

Móra 2015
400 oldal
Fordította: Vándor Judit

Ella élete minden, csak nem tündérmese. Nyolc hónapja vesztette el édesanyját egy balesetben, ő pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Most gyerekkora óta nem látott apjához meg annak új családjához kell költöznie. Mesés… 
Egyvalaki tartja benne a lelket: Cinder, akivel évek óta barátok a neten, de sosem találkoztak. Ella annyit tud, hogy a srác vicces, szexi, okos, és ugyanakkora könyvmoly, mint ő. (Á, egyáltalán nem az esete…) Fogalma sincs, hogy Cinder az egyik legmenőbb hollywoodi színész, aki a kedvenc fantasyregényükből készült filmben játssza a herceget. Vajon képest a valóságban is tündérmesévé változtatni Ella életét?


Ha eddig nem lettem volna Kelly Oram híve, ezzel mindenképp meggyőzött volna.
Ez a könyv annyira jó volt, hogy az nem igaz! Azt hittem, valami kedves, egyszerű és mesés történetbe vágok bele, de aztán letaglózott a valóság. Már az elején rendesen földhöz vágtak az érzelmek, teljesen együtt éreztem Ellával. Annyira fájdalmas volt vele együtt túlesni mindenen, de hihetetlen, hogy mennyi erő lakozik ennek ellenére benne.

Ellamara Rodriguez

"A tündérmesékkel az a gond, hogy rendszerint valamilyen rettenetes nagy bajjal kezdődnek."

Olyan jól van megírva az egész történet, hogy könnyen Ellamara helyébe tudtam képzelni magam. Vele együtt sírtam, nevettem és persze dühöngtem. Már az kikészített, amikor az apja közölte vele, hogy elajándékozta a könyvet. A könyveit!!! Úristen, szerintem én Ella helyében, akkor haltam volna meg másodszor.
Aztán persze jött még több is a kedves új "családtól", főleg az ikrektől (de itt is leginkább csak az egyiktől). Nem hogy segítettek volna Ellának átvészelni a traumát, amin átesett. Nem, ők csak még jobban gyötörték a kinézete miatt.
Ezt egyszerűen nem lehet kibírni könnyek nélkül. Akárhányszor Ella az anyukájára gondolt megszakadt a szívem. És amikor megtörtént a sárga ruhás incidens... na, nálam ott tört el végleg a mécses.
Tényleg, hogy valaki képes ennyire megbántani már egy amúgyis szenvedő embert...

„-Ella – kezdte Vivian –, az igazi szépség belülről fakad. Ha szépnek érzed magad, akkor a külsődtől függetlenül szépnek fognak látni.”

Szerencsére később már akadtak olyanok is, akik nem a külső alapján ítélik el az embert, és képesek kedvesek lenni. Ilyen volt Vivian, aki Ella 2. legjobb barátja lett.
Imádtam Vivian-t. Mindig olyan vidám volt és kedves, örültem amikor bemutatták őket egymásnak Ellával. Nagy támasza volt szegény lánynak.
Ellamara iskolájáról viszont nem írok, mivel embertelen, amit ott műveltek vele a diákok.

Cinder

Aki viszont 1000% sikert ért el nálam Ellamarán kívül, az Cinder volt.
Ő a tökéletes pasi, akit mindenki akar magának. Okos, szexi, könyvmoly, vicces, valamint igazán gondoskodó és megértő.
Ellával már nagyon régóta üzengetnek egymásnak, viszont személyesen még egyszer sem találkoztak. Még csak nem is ismerik a másik személyazonosságát. Nekik viszont ez nem jelentett gondot, így is képesek voltak egymásba szeretni ♥ ♥ ♥  Hát mi ez, ha nem a tökéletes tündérmese?

                                       "De Ella Cindere én vagyok!"

Olyan nagyon megszerettem ezt a könyvet, nehéz elengedni. Legszívesebben olvastam volna még, még és még. Hogy mi történt a nagy egymásra találás után, hogy hogyan éltek boldogan amíg...
Mindképpen bekerült a kedvenceim közé, és az is biztos, hogy még újraolvasom.
Nagyon tetszett a mélyebb mondanivalója is a könyvnek. Ezért külön emelem kalapom. Romantikus lelkűek bolondulni fognak érte.

"Mi Cinder és Ella vagyunk, te nő! Nekünk a tündérmese vége jár!"

Borító: Megmaradt az eredeti, olyan csajos és cuki... tetszik :)
Kedvenc szereplők: Ellamara, Cinder
Mélypont: A sárga ruhás eset, Ella osztálytársai
Fénypont: Cinder és Ella üzenetváltásai, a találkozás, az első csók... szóval minden, ami Cinder és Ella
Csillagozás: 5/5
KEDVENC!