Colleen Hoover: Maybe ​Not (Maybe 1,5.)

Atria 2014
130 oldal
Nyelv: angol

Colleen Hoover, the New York Times bestselling author of Maybe Someday, brilliantly brings to life the story of the wonderfully hilarious and charismatic Warren in a new novella, Maybe Not.
When Warren has the opportunity to live with a female roommate, he instantly agrees. It could be an exciting change.
Or maybe not.
Especially when that roommate is the cold and seemingly calculating Bridgette. Tensions run high and tempers flare as the two can hardly stand to be in the same room together. But Warren has a theory about Bridgette: anyone who can hate with that much passion should also have the capability to love with that much passion. And he wants to be the one to test this theory.
Will Bridgette find it in herself to warm her heart to Warren and finally learn to love?
Maybe.
Maybe not.

Hát ez kész! Nagyon jó volt. :D Bridgette nem volt igazán szimpatikus a Maybe Someday-ben, főleg, hogy ott alig tudtunk meg róla valamit, de itt komolyan sikerült megkedvelnem a végére. Olyan jókat nevettem ezen a novellán, főleg a végén. Legjobb rész, amikor elmennek Warren tesójához. :D
Jó volt, tetszett… szeretem Warrent. Tud ő igazán édes is lenni, ha akar. Ó, és kiderült miért is van ez a pornó megszállottsága. :DD

“She’s the best worst thing that’s ever happened to me.”

"That kiss on the cheek means we’re official.
That kiss on the cheek means I have a girlfriend."

Borító: Elmegy :D
Kedvenc szereplők: Warren, és végül Bridgette is
Mélypont: nem volt
Fénypont: Bridgette és a gyerekek :'D
Csillgozás: 5/5

Colleen Hoover: Maybe ​Someday (Maybe 1.)

Atria 2014
320 oldal
Nyelv: angol

From #1 New York Times bestselling author Colleen Hoover, a passionate tale of friendship, betrayal, and romance.

At twenty-two years old, Sydney has a great life: She’s in college, working a steady job, in love with her wonderful boyfriend, Hunter, and rooming with her best friend, Tori. But everything changes when she discovers Hunter's cheating on her—and she is left trying to decide what to do next.
Sydney becomes captivated by Ridge, her mysterious neighbor. She can’t take her eyes off him or stop listening to his playing his guitar every day out on his balcony. And there’s something about Sydney that Ridge can’t ignore, either. When their inevitable encounter happens, they soon find themselves needing each other in more ways than one…

Az biztos, hogy Colleen Hoover valami hihetetlenül ír. A történetei annyira gyönyörűek és szívhez szólóak, hogy az ember seperc alatt képes beléjük szeretni. Ez eddig olvasott könyveivel mind így voltam, és ez most sem változott. Mert a Maybe Someday, hát… az új kedvencem.♥

"People can't control matters of the heart"

Nem csak a borító gyönyrű, hanem a történet is. Sydney és Ridge kapcsolata bonyolult, és fájdalmas, de egyben különleges és szépséges is. Imádtam, hogy mennyire mély kapocs alakult ki közöttük, hogy milyen őszinték voltak. De főleg azt, ahogy a zenén keresztül kommunikáltak egymással. Mindegyik zene csodálatos, öröm volt hallgatni.

"I want to hold on to you
Just like these memories I can’t undo"

Egy csomó meglepetést okozott a könyv, és nem csak a szerelmi háromszögre gondolok, hanem pl. arra, hogy Ridge milyen teljesen új szemszögből mutatja be a világot – az ő világát.
Volt pár rész, ahol egyszerűen nem értettem, miért nem lehetnek végre egy pár… Miért nem fut Ridge azonnal Sydney után… És miért nem marasztalja őt Sydney, ha már kiöntötte neki a lelkét?!

"For her I bend, for you I break"

Viszont még ez sem tudott kizökkenteni a hangulatomból. Minden sorát csak úgy faltam, és imádtam. Még a szerelmi háromszög se zavart, pedig az nagyon fel tud húzni. Viszont itt… hát ki a fene tudná nem szeretni Maggiet? Ő tényleg annyira szerethető. Nem is csodálkozom, hogy Ridge mennyit gyötrődött a szituációja miatt.
Azt hiszem most megyek, begubózom az ágyamba, és erről a szépséges történetről fogok álmodni. ^-^

                                                     "She’s worth it all.
                                                      She’s worth more."

Borító: Annyira gyönyörű *-*
Kedvenc szereplők: Sydney, Ridge, Warren, Maggie
Mélypont: az egész gyötrődés a szerelmi háromszög miatt :'(
Fénypont: amikor a Maybe someday-t írták, a végén Ridge fellépése - főleg a Hold on to you♥, és hogy Sydney megtanult jelelni
Csillagozás: 5/5 Kedvenc!

J. M. Darhower: Mindörökké (Sempre 1.)

Könyvmolyképző 2016
592 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Mindörökké tart majd, vagy pedig belepusztulnak?
Haven Antonelli és Carmine DeMarco igencsak eltérő körülmények között nevelkedett. Haven második generációs rabszolgaként elszigetelten élt a sivatag kellős közepén. Napjai kemény munkával teltek szörnyű bántalmazások között. Carmine gazdag maffiózó családba született, életét kiváltságok és kicsapongások határozták meg. Egy sorsfordulat mégis egymás közelébe sodorta őket. Titkok és hazugságok hálójában kell rájönniük, hogy noha látszólag különböznek, mégis több közös vonásuk van, mint bárki is hinné. A kaotikus, pénz és hatalom uralta világból Haven és Carmine is szabadulni szeretne, ám a születésük előtti események miatt a megsemmisülés fenyegeti őket.
A csalás és a gyilkosság egy létforma része, amiben semmit sem adnak ingyen. Főleg a szabadságot nem. De vajon milyen áldozatot kell hozniuk érte? Elmenekülhetnek a múltjuk elől? És főleg mit jelent szabadnak lenni?

Ó, te jó ég! Imádom!❤ Hihetetlen, hogy majdnem kihagytam ezt a könyvet.

Nagyon jó volt belefeledkezni a történetbe, és izgulni a szereplőkért. Annyira érdekes volt már az elejétől kezdve, tele titkokkal, izgalommal, szerelemmel… egyszerűen letehetetlen. Ritkán olvasok thrillert, de az biztos, hogy ez az egyik legjobbak közé tartozik, amit eddig olvastam.
Haven már kiskorától kezdve egy csomó szörnyűségen megy keresztül, de szerencsére egy nap eljön a megváltás dr. DeMarco képében. Ő kiszakítja a lányt eddigi nyomorúságos életéből, és hazaviszi, ahol megismerkedik a két fiával. Carmine és Dominic nagyon különböznek, viszont mind a kettejüknek helyén van a szíve. Még ha Carmine nem is nagyon mutatja.

"– Hű! – simogatta meg gyengéden a fiú ajkát. – Meglepően édes a szád ahhoz képest, milyen csúnya szavak jönnek ki belőle."

Én nagyon megszerettem mind a két srácot, jó volt róluk olvasni. A legjobb viszont akkor is Haven és Carmine kapcsolata volt. *-* Amikor ők ketten együtt voltak… ó, jaj!❤ Imádtam, hogy milyen hamar egymásra találtak, hogy Carmine mennyire megváltozott a közelében. Még a mosolyszüneteket is szerettem, mert utánna úgyis jött az édes kibékülés.

"– Azt mondod, gyönyörű vagyok? – vigyorodott el Carmine.
– Gyönyörű ember- bólintott Haven.
– Sok mindennek neveztek már, de gyönyörű embernek még soha"

Igazából az egész DeMarco családot megszerettem. Vincent mennyi mindenben segítette a fiatalokat, és mindig azon volt, hogy Carminet védje. Igen, nem egy szent, többször is haragudtam rá, de sokat segített, hogy az ő fejébe is beleláthattunk, így könnyebb volt megérteni. És Corrado… omg, imádom a pasit :D remélem, tényleg szavatartó ember, és visszatér a feleségéhez.

Utálom, hogy ez egy sorozat, mert legszívesebben már egy teljesen lezárt boldog véget olvastam volna. De legalább nem függővég. Az is valami.
Ment a kedvencek közé. ^-^

"– És én is szeretlek – suttogta végül. Haven a lelke mélyén érezte a vallomás erejét.
– Per sempre – tette hozzá Carmine.
– Sempre? – kérdezett vissza a lány.
Carmine elmosolyodott, mutatóujját pedig gyengéden Haven szájához érintette.
– Mindörökké."

Borító: Gyönyörű *-* pedig első ránézésre fura volt, de élőben teljesen megszerettem :)
Kedvenc szereplők: Carmine, Haven ❤ + Dominic és Corrado
Mélypont: Haven mamája..., Nicholast is sajnáltam
Fénypont: minden egyes romantikus rész Haven és Carmine között ^-^ ők ketten annyira... ❤❤
Csillagozás: 5/5 Kedvenc!

Beth Ehemann: Room ​for Just a Little Bit More (Cranberry Inn 3.)

CreateSpace 2014
130 oldal
Nyelv: angol

Five years ago, my dreams were shattered in an instant.
One year ago, a horrible rainstorm flooded a bridge in town, leaving us with an Inn full of stranded travelers. Turns out one of those travelers would give me a whole new set of dreams, ones I never thought possible. Brody Murphy spent the last year teaching me what it was like to live, and more importantly love, again.
Two days ago, he asked me to marry him, and if I’d said yes any faster, I would have interrupted the most romantic proposal ever offered. I can’t wait to marry him and spend the rest of our lives spoiling our Twinkies.
One year from now I’ll be Mrs. Kacie Murphy, assuming everything goes nice and smooth.

130 oldalnyi cukiság. ^-^ Nagyon rövid, de attól még megérte megírni/elolvasni. Inkább egy kiegészítő novella, mintsem egy komplett folytatás, de attól még tényleg jó.
Végre Kacie és Brody határtalanul boldogok, eljött az esküvő ideje is, és még egy kis meglepetés, amire szintén számítottam :'D Komolyan én kitaláltam az egész könyvet. Még szerencse, hogy szeretem az ilyen limonádé sztorikat, meg hogy jó hangulatban találtam rá.
Szóval 5*, mi más?! :D


“I built a castle for my princesses, now it’s time to build one for my queen!”

Borító: Ez tetszik a legkevésbé a sorozatból
Kedvenc szereplők: Brody, lányok, Kacie... :D
Mélypont: nem volt
Fénypont: Brody és a kastély, tetoválások :D, esküvői tánc
Csillagozás: 5/5

Beth Ehemann: Room ​for More (Cranberry Inn 2.)

CreateSpace 2014
246 oldal
Nyelv: angol

Four years ago, My DREAMS WERE SHATTERED IN AN INSTANT.
Three months ago, I found something I haven’t had in years.
HOPE.
That hope came in the form of a sexy, carefree hockey player named Brody Murphy. He swooped in and won me over with his big heart and the way he cared for me…and my girls. When they look at him, they see the father they’ve never had.
Now, my past and present are colliding and the outcome might just be too much for me to bear. Can I make the right decision when I’ve SPENT MY WHOLE LIFE MAKING THE WRONG ONES?

Ez a rész is nagyon jó volt. Hiába lehet tudni már az elejétől kezdve, hogy Kacie nem fogja elmondani a titkát Brodynak, ami persze a vége felé mégis kiderül, és abból adódik a konfliktus… én akkor is szerettem. Kiszámítható, klisés, de kit érdekel?! :D Így is érdekes volt a sztori, és nagyon aranyos.

"There just aren’t enough hours in the day.”

Kacie és Brody végre hivatalosan is egy pár. Igaz, nem költöztek össze, de mindig szakítanak időt egymásra, és csinálnak pár ottalvós bulit, amikor vagy Kacie vagy pedig Brody nem dolgozik.
Brodynak most nagyon a hokira kell koncentrálni, mivel fontos szezon áll előtte, Kacie meg ugye most kezdett a kórházban gyakorlatozni. Néha nehéz megszervezni a találkát, de ők többnyire összehozzák. :)
Tetszett, hogy Brody és Kacie már milyen családiasan vannak együtt, főleg a gyerekek előtt is. Imádtam, amikor Brody hülyéskedett velük, annyira cukik úgy hármasban. *-* 
Azt hittem jobban fogom utálni Zach-et, de végülis nem volt olyan rossz. Le a kalappal Kacie előtt, hogy milyen elfogadó volt vele, szerintem az ő helyében nekem nem biztos, hogy ment volna.

Viper egyre jobban érdekel, így most már nagyon  kíváncsi vagyok könyvére, habár itt is szerintem elég egyértelmű kivel fog összejönni.
Érdekes, hogy más történetekben szerintem eléggé idegesített volna a fölösleges titkolózás, de itt egyáltalán nem zavart. Még Kacie-re se tudtam haragudni, és végülis tanult a hibájából.
A befejezés it jó volt – happy end, mi más? :) Jöhet a 3. rész.

“You’re too good to be real.”                                                
“Nope, I’m real and I’m all yours.”                          

Borító: Szép, de itt most a másik jobban tetszik :D
Kedvenc szereplők: továbbra is Brody, a két kislány, Viper, és Kacie is
Mélypont: a konfliktus oka... nem akarok spoilerezni
Fénypont: bunkeres rész, a lányok első hokimeccse
Csillagozás: 5/5

Beth Ehemann: Room ​for You (Cranberry Inn 1.)

CreateSpace 2013
358 oldal
Nyelv: angol

Four years ago, MY DREAMS WERE SHATTERED IN AN INSTANT.
I tried to pick up the pieces and glue them back together the best I knew how, but something was always missing.
A FATHER for my two girls.
But then, Brody Murphy landed on my doorstep, literally. He was a carefree, playful hockey player who barged into my life and messed with my head. He left me more confused than I had ever been.
What if the one thing I thought I needed WAS THE ONLY THING HOLDING ME BACK?

Már rég megakadt a szemem ezen a könyvön, és most, hogy végre van egy is kis időm, el is olvastam.

Kacie két ikerlány anyukája, akiket egyedül nevel az anyja szállójában, mivel Zach – a gimis szerelme – 4 éve lelépett, és azóta nem is látta. Nehezen bízik meg a pasikban, nem mer kockáztatni, így inkább mindig lelép, ha valami kezdi megejiszteni. Ez persze okoz pár gondot, amikor Brody is bekerül a képbe, de szerencsére a hokijátékos elég kitartó. Szóval ez a történet róluk szól, és hogy hogyan hidalják át az akadályokat.

Az eleje szerintem egy kicsit gyors volt, ami a nagy érzelem kitöréseket illeti, viszont később már lelassultak a dolgok. Volt pár fölösleges bonyodalom Kacie részéről, de egészében sikerült megkedvelnem a csajt. Vagy legalábbis nem ment az agyamra, és az is valami. :) Brody már sokkal inkább a szívemhez nőtt, alig várom, hogy mi lesz még a folytatásban. A legjobban viszont a két iker tetszett, Lucy és Piper *-* Annyira édik voltak, hogy az nem igaz.
A befejezés viszont függővéges, így egyszerűen muszáj minél hamarabb folytatnom.
Egyszerű, könnyed, romantikus sztori… megéri elolvasni. :)

Borító: Tetszik, olyan igazi romantikus borító
Kedvenc szereplők: Brody, Piper és Lucy
Mélypont: Kacie kevés önbizalma, és a félelme valami új iránt
Fénypont: amikor Brody rájött, hogy jobb ha ő teszi meg az első lépést, a két kis iker jelenetek...
Csillagozás: 5/5

J. L. Armentrout: Obsession ​– Függőség (Luxen)

Könyvmolyképző 2016
384 oldal
Fordította: Mergl-Kovács Bernadett

Őrülten ​nagyképű… de meg kell veszni érte.
Hunter könyörtelen bérgyilkos. A Védelmi Minisztérium szoros megfigyelés alatt tartja, de ez nem zavarja, hiszen az a feladata, hogy végezzen a rosszfiúkkal. Ideje nagy részében imádja a munkáját. Egészen addig, míg nem mindennapi feladatot kap: meg kell védenie egy embert az arumok egyik halhatatlan ellenségétől.
Serena Cross egy szavát sem hiszi a legjobb barátnőjének, aki azt állítja, hogy a saját szemével látta, ahogy egy befolyásos szenátor fia átváltozott valami… természetfelettivé. Ugyan ki hinne el ekkora sületlenséget? Serena azonban hamarosan szemtanúja lesz annak, hogy a barátnőjét meggyilkolja egy idegen, és ezáltal egy olyan világba csöppen, ahol egyesek ölni is képesek azért, hogy a titok titok maradjon.
Annak ellenére, hogy másfélék, Hunterben szenvedélyes vágy ébred Serena iránt, ezért az arum a maga számára is meglepő dolgot tesz: megszegi az eddigi életét irányító szabályokat, és szembeszegül a munkaadóival Serena biztonsága érdekében. A kérdés csak az, hogy vajon az idegenek és a kormányzat jelenti Serena számára a legnagyobb fenyegetést… vagy maga Hunter?

Imádom Serenát és Huntert!♥ Ki gondolta volna, az Obszidián olvasásakor, hogy ennyire megszeretünk arumot. Meg, hogy egyáltalán, az arumok is lehetnek „jófiúk”. Mert lehetnek… bizonyos értelemben. :D

"Még mindig olyan, mint egy nyavalyás párduc. Ha valaki túl közel merészkedik hozzá, azt szétcincálja; mindenkit, kivéve engem."

A könyv már első olvasásra levett a lábamról, és most, újraélni az egészet úgy, hogy végre a kezemben is tarthatom… felülmúlhatatlan. <3 Olyan jó, hogy JLA megírta ezt a sztorit, mert így jobban megismerhetjük az arumokat, és nem csak a luxenek szemszögéből ítélhetjük meg őket.
Nekem nagyon bejött Hunter és Serena stílusa, valamint a kapcsolatuk. Olyan jó volt figyelni, ahogy Hunter végre rájön, mit is érez pontosan Serena iránt. És OMG, hogy ezek ketten milyen forró jelenetekre képesek, ha végre odáig fajul a helyzet! Csak úgy perzseltek a lapok. :D Viszont a vázás jelenet nálam még mindig mindent visz, + Daemon felbukkanása – róla se feledkezzünk meg. Még ha csak egy pillanatig is tartott.
Tuti, hogy az Obsession még újra lesz olvasva egypárszor. Egyszerűen megunhatatlan. :)


"Ő lett a fényem, a melegségem, és nem álltam készen arra, hogy elengedjem."

Borító: Nagyon bejön, habár Serenát nem így képzelem
Kedvenc szereplők: Hunter, Serena... Luc
Mélypont: nem volt, mindent imádtam :)
Fénypont: Serena hozzávág Hunterhez egy vázát/szobrot, vagy mi a fene volt az :D
Csillagozás: 5/5

Anne Eliot: Toplistás ​szerelem

Móra 2016
492 oldal
Fordította: Kulcsár Júlia

Hunter tudja, hogy az a balhé a kocsival hülyeség volt. De hát egy popsztártól mindenki azt várja, hogy őrültségeket csináljon, nem? Emiatt még nem kéne az anyjának meg az ügynökének száműznie őt a nagynénjéhez egy isten háta mögötti kisvárosba. Na és kit kérnek meg, hogy segítsen neki álruhában elvegyülni a helyi gimiben? Valami flúgos kiscsajt, aki fiúk közelében teljesen lebénul, és/vagy véletlenül kiüti őket. Remek…
De fura módon a világhírű énekestől a már-már kórosan félénk Vere valamiért mégsem jön zavarba, sőt Hunter mellett be nem áll a szája, imád vele lógni, és folyton pasiszerző tippekért nyaggatja. Vagyis a tinilányok millióinak bálványa pillanatok alatt a barát zónában találja magát. Na ehhez azért neki is lesz egy-két szava!

Jaj, én imádtam! Annyira aranyos, édes, vicces és szerethető volt. Az elején kicsit megijedtem, hogy mi lesz ebből, amikor kiderült, hogy Hunter egy problémás sztárocska, de miután eljutott Colorádóba, már kíváncsian vártam a folytatsást. Vere nagyon cuki volt a folytonos pirulásaival és bolondozásával. Tetszett, hogy milyen hamar megtalálták a közös hangot Hunterrel. Charlie-val úgy voltam, hogy hol bírtam, hol jól seggbe rúgtam volna a viselkedése miatt. Mert habár egy igazi védelmező báty, de attól néha előjött belőle a beképzelt sportoló. Viszont Vere, és főleg Jenna, jól helyretette. :D Jaj, hogy én mennyire imádtam Jennát. Az a lány komplett lökött, és csúcsszuper egyben. Jókat szórakoztam rajta. Ilyen barátnőt én is elfogadnék. :D
Örültem, hogy Hunter mennyire kikupálódott Vere társaságában, nagyon aranyosak voltak együtt. Folyton a közös jeleneteiket vártam, és hogy történjen végre valami. Az, hogy a végén még Hunter anyja is felbukkant, szerintem nagyon jó volt. Tetszett, hogy tényleg kaptunk egy szép happy endet a végére.
Habár örültem volna valami epilógusnak is, de az a LOL könyveknél mindig elmarad.

UI: Amúgy csak én vártam, hogy Hunter majd fog énekelni, vagy gitározni Vere-nek? Vagy az már túl rózsaszín lett volna?! *-*

                                "– A normális emberek unalmasak."

Borító: Nagyon szép, sokkal jobb, mint az eredeti :)
Kedvenc szereplők: Hunter, Vere, Jenna
Mélypont: nem volt - hála az égenek :D
Fénypont: Hunter átalakulása, Vere és Charlie bolondozása, Jenna ökörségei, tavas és csók jelenet
Csillagozás: 5/5

Tabitha Suzuma: Forbidden ​– Kimondhatatlan

Könyvmolyképző 2016
392 oldal
Fordította: Molnár Edit

A szerelem nem ismer határokat…
Lochant és Mayát a testvéri szálakon túl mindig is mély barátság fűzte egymáshoz. Mivel alkoholista anyjukra nem számíthatnak, közösen nevelik három kisebb testvérüket. Ez a megpróbáltatásokkal teli élet – és a köztük lévő tökéletes összhang – a megszokottnál jóval közelebb hozza őket egymáshoz.
Olyan közel, hogy végül egymásba szeretnek.
Lochan és Maya tudja, hogy a kapcsolatuk vállalhatatlan, és nem folytatódhat tovább. Ám tehetetlenek, mert amit éreznek, az semmihez sem fogható…


Azt mondani, hogy szerettem a könyvet, nem érzem helyesnek. Szerettem Mayát és Lochant, megszerettem az egész Whitely családot, de magáta szituációt, ahogy élnek… egy ilyen anyát, és az eleve megpecsételt sorsukat… hát, azt gyűlöltem.


"Mikor adod fel a küzdelmet, mikor döntesz úgy, hogy ami sok, az sok? Erre csak egy válasz lehetséges. Soha."


Az elején féltem, hogy fogok viszonyulni Maya és Lochan kapcsolatához, de mint kiderült, ez volt a legkevesebb, ami miatt aggódnom kellett. Az ő szerelmük annyira tiszta és bensőséges. Ők ketten úgy szerették egymást, ahogy csak nagyon ritkán szeret az ember, és én azon kaptam magam, hogy már nem is testvérekként tekintek rájuk.
Tabitha Suzuma ezt a tiltott témát annyi érzelemmel és megértéssel töltötte meg, hogy képtelenség nem szurkolni a két fiatalnak. Hiába a vérfertőzés, hiába a beteges gondolatok... Maya és Lochan túl hamar nőttek fel, túl kevés szeretetben. Csoda, hogy egymásban kerestek vigaszt? Hogy a körülmények áldozatai lettek?


"– Nem tettünk semmi rosszat! Miért lenne szörnyűség, hogy szeretjük egymást, ha senkinek sem ártunk vele?
(…)
– Nem tudom – suttogja. – Ez egyszerűen iszonyú, és mégis… annyira jó!"

Whitely-ék öten alkottak egy családot, és habár nem volt tökéletes, de valamennyi boldogság azért náluk is lakozott.
Viszont sokszor úgy éreztem, elemészt az a fájdalom, az a mélabú, ami Lochi felől sugárzott. Ennyire kétségbeesetten még sosem szerettem volna senkit úgy megölelni, mint őt. Az egyedüli jó dolog az életében, hogy ott volt neki Maya, akire támaszkodhatott, és akiben bízhatott. Akit szerethetett.
Én komolyan reménykedtem, hogy a dolgok végül összejöhetnek, és minden rendben lesz. Egészen addig a bizonyos utolsó mondatig élt bennem a remény, és aztán összetörtem.
Még így is, ennyi nap elteltével is könnybe lábad a szemem, ha csak eszembe jut a könyv. De örülök, hogy elolvastam, mert nagyon megérte, még akkor is, ha legszívesebben ordítottam volna a végén.
Az biztos, hogy az írónő egy nem mindennapi témát boncolgat. Legszívesebben nem ajánlanám senkinek, mert a végén úgyis darabokban végzi a lelked, de közben mégis... Aki kíváncsi, és nyitottan áll hozzá... csak tessék. De én szóltam.


"Az érzelmekre nem vonatkoznak a törvények, a tiltások. Senki sem szólhat bele, milyen mélyen és szenvedélyesen szeretjük egymást. Értsd meg, Maya, ezt senki sem veheti el tőlünk!"

Borító: Hatásos. Telitalálat a könyv belső hangulatához.
Kedvenc szereplők: Lochan és Maya, de a 3 testvérüket is nagyon megszerettem
Mélypont: konkrétan majdnem az egész könyv, de a legjobban a vége ;(
Fénypont: az a rész, ahol Lochan és Maya is végre egy kicsit boldog volt, és mertek hinni a közös jövőben, + a fogócskázás
Csillagozás: 5/4.5 - egyszerűen nem tudom megadni az 5 csillagot, mert akkor el kellene ismernem, hogy mindent szerettem, de ez egyszerűen nem megy. Főleg azok után, hogy mi történt a végén.