368 oldal
Fordította: Bálint Orsolya
Nagy különbség van egy rosszfiú és egy olyan srác között, aki a lelke mélyéig züllött – akárcsak Shane Baxter. A szexis, kiszámíthatatlan és veszélyes Bax nem csupán rossz csillagzat alatt látta meg a napvilágot, ő maga a született bűnöző. Kocsitolvaj, verőlegény, ketrecharcos, a bajba keveredés fekete öves bajnoka, mígnem az egyik rossz döntése öt évre rács mögé juttatja. Miután visszanyeri a szabadságát, válaszokat keres, és nem érdekli, mit kell megtennie, kit kell megszorongatnia azért, hogy megtudja, ki csalta csapdába. Csakhogy beszáll mellé a játszmába még valaki, aki túlságosan ártatlan, túlságosan lágy, ráadásul nem hagyja magát lerázni. Dovie Pryce ismeri az élet sötét oldalát, a nehéz körülményekkel járó súlyos döntéseket. Mindig is jó akart maradni, önzetlenül segíteni másokon, nem hagyta, hogy a sötétség lehúzza és elnyelje őt. Az utcát azonban nehéz legyőzni, a dolgok rosszról gyorsan életveszélyesre fordulnak, és az egyetlen ember, aki mellett biztonságban lehet, a Point legfenyegetőbb, legszexisebb, legkiállhatatlanabb nehézfiúja, aki épp most szabadult. Bax közelsége eleinte rettegéssel tölti el Dovie-t, de hamarosan rájön, hogy a tetovált srác sem olyan, amilyennek a külseje alapján hinnénk.
"Egykor legenda voltam. De most már csak tanmese lehettem volna arról, hogyan ne baszd el az életed."
 |
| Dovie Pryce |
Meg tudom érteni, egyeseknél miért 5 csillagos a könyv, még másoknál kevesebb. Az elején én is teljesem az előbbi felé hajlottam. Teljesen elragadott Bax rosszfiússága, kíváncsi voltam, vajon hova lett Race és tetszett a kialakuló kapcsolat Dovie és Bax között. Később viszont egyre inkább elvesztettem az érdeklődésem a Race ügy iránt, meg hát így egészében az a nagy nyomozásdi se vezetett sehova. Még én is hamarabb kitaláltam, hogy a gazdag pasi, aki iránt Race érdeklődött az apja, ezek meg komolyan ezer kört is lefutottak, mire oda kilyukadtak. Aztán ott van még maga a Point. Valahogy nem tudtam magam beleképzelni egy ilyen környékbe, ahol az emberek csak úgy lelövöldözik egymást, rendőrök meg sehol… Vagyis de, akkor ott voltak, amikor mindig épp eldurvult a helyzet. xP
"Tudom, hogy képes lennél meghalni értem (…). De tudnom kell, hogy képes lennél-e élni értem?"
 |
| Shane Baxter |
SPOILER!
A végső leszámolás is mi a franc volt?! Elfogják Doviet, és mivel Bax annyira szereti az a nagy megoldása, hogy majd fejbe lövi magát, mert itt úgyis csak ő a fontos, és akkor az apja majd tuti összezavarodik, így a csaj képes lesz megszökni. Áááá! :D Mert a nagy és csúnya főgonosz (apuci) majd akkor tuti felhagyna minden szemétséggel, ha a fia öngyilkos lesz. Itt most csak nekem nem esett le valami, vagy ez tényleg ennyire röhejes?!
SPOILER VÉGE!
Bax-et amúgy kedveltem, főleg amikor Dovie-val volt, de amúgy vele is voltak néha problémáim. Pl. a sok fenyegetőzése (de igazából nem csak az övé, hanem mindenkié) már oda vezetett, hogy elkezdtem unatkozni. Mert mindig csak ment a sok „megöllek” és „kinyírlak”, és egy idő után már nem tudtam komolyan venni.
Lehet, hogy ezek után már senki nem hiszi el, ha azt mondom, hogy tetszett a könyv. Pedig tetszett. Nem 100%-ig, de azért élveztem és érdekel a folytatás is. Simán el tudom képzelni, hogy Race története lesz az áttörés. :)
"Szerencséjére nem szerepelt a terveim között, hogy a közeljövőben megjavulok. Rosszan voltam a legjobb, ez feküdt nekem, és az előbbi észbontó szex után már biztos voltam benne, hogy Dovie-nak is megy a rosszalkodás."
Borító: Nem tetszik xP
Kedvenc szereplők: Dovie kedveltem meg a leginkább
Mélypont: a spoilerben leírt rész... na ott kész voltam
Fénypont: amikor Bax megsérül és Dovie ápolja
Csillagozás: 5/3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése