Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: halál. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: halál. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. október 5., csütörtök

William Paul Young: A ​viskó

Immanuel Alapítvány 2009
256 oldal
Fordította: Géczi Károly

Végre magyar nyelven is megjelenik a már sokak által nagyon várt könyv, A Viskó (The Shack). Wm. Paul Young megrázó regénye az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idő alatt több mint 10millió példányban fogyott el. Mert akik elolvasták, azok mentek és vettek tízet, harmincat, ötvenet, huszonötöt, és osztották szét rokonaik, barátaik között.

Az egyébként vitákat is kiváltó regényről egyik méltatója azt tartja, hogy olyan hatással lehet erre a nemzedékre, mint A zarándok útja volt a maga idejében. A könyv mindenesetre egy lebilincselően izgalmas, és izgalmasan provokatív olvasmány, amiben a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik..., ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára. Akik már olvasták, azt ajánlják, hogy zsebkendővel felszerelkezve láss az olvasáshoz. Szükséged lesz rájuk...



Ezt a könyvet nekem két ember is ajánlotta. Az egyik vallásos, míg a másik kevésbé az – inkább spirituális. Mind a kettejük teljességgel imádta és dicsérte, és most végre eljött az én időm is, hogy belevágjak.

Bevallom, engem inkább a film megnézése ösztökélt, hogy elolvassam a könyvet és nem bántam meg. Még mindíg mérhetetlenül gyönyörűnek és szívfájdítónak tartom a történetet, viszont könyvben nekem sajnos nem tudta teljesen ugyanazt az élményt nyújtani, mint a filmvásznon. Leginkább az zavart, hogy néha már túl soknak éreztem Isten
azaz Papamagyarázatait. Jó, hogy elgondolkodtató, de volt, hogy hiába olvastam el többször is egy magyarázatot, még mindig nem értettem. Úgy éreztem, hogy Papa válaszai igazából nem is igazi magyarázatok (ha ez így érthető). A filmben sokkal egyszerűbb és lényegretörőbb volt minden. Ennek ellenére a könyvnek is vannak pluszjai. Nagyon tetszett például a vége hogy megtalálták Missy holtestét.

"Néha a könnyek a legmegfelelőbb szavak, amiket a szív szólni képes."


Most is sikerült megsiratnom a szereplőket. Mack fájdalma már-már tapintható volt, főleg a barlangos részben, amikor bírót játszott. A legjobban ebben a könyvben még mindig a megbocsátás erejét csodálom. Mert amin Mack keresztülment, az minden szülő rémálma, és hogy ő mégis képes volt ezek után kimondani, hogy: „Megbocsátok” …hát az nem semmi!
Engem megérintett a könyv, és habár tudom, megosztó, attól még remélem mások is meglátják benne azt, ami igazán fontos. :)


"A megbocsátás semmiképpen sem követeli meg tőled azt, hogy meg is bízz abban, akinek megbocsátasz. De ha végül megbánja a bűnét és megtér, akkor egy csodát fedezel fel a szívedben, amely lehetővé teszi, hogy kinyújtsd a kezed, és elkezdd felépíteni közöttetek a megbékélés hídját."





És hogy kinek ajánlom?
Azoknak, akik hisznek Istenben, vagy valami többen. Akik nem utasítják el az ismeretlent, és képesek más szemmel is nézni a világra. Nyitott szívvel és lélekkel.
Mert nem kell mindent megmagyarázni, elég ha az ember elhiszi, hogy soha nincs egydül. Hogy ha segítséget kér, akkor meg is kapja, és ha túl mélyen van ahhoz, hogy kérjen, valamilyen úton-módon akkor is megjelenik, bármilyen formában is legyen. Ezt nem szabad elfelejteni. <3


"A szeretet mindig maradandó nyomot hagy."

Borító: Gyönyörű *-*
Kedvenc szereplők: Mack, Jézus
Mélypont: Missy, a barlangos jelenet, ahol Mack bírót játszik :(
Fénypont: a vége, a vízen járás
Csillagozás:
5/4

2017. szeptember 22., péntek

Abbi Glines: A ​jövőm (Existence trilógia 3.)

Maxim Könyvkiadó 2017
264 oldal
Fordította: Komáromy Zsófi

Dank ​vajon magába tudja bolondítani a lányt… újra?
Amikor Pagan Moore bebizonyította, hogy méltó a Halál szerelmére, esélyt kaptak arra, hogy együtt maradjanak, ha teljesítenek egy próbatételt.
Azonban azt senki sem ígérte meg Danknek, hogy a lány továbbra is akarni fogja őt…
Amikor egy lélek megteremtetik, annak párja is megszületik. Ezek a lelkek pedig minden életükben egymásra találnak. Beteljesítik egymás sorsát. Pagan számára ilyen lélek a voodoo király. Eljött hát az idő, hogy a lány eldöntse, mire vágyik jobban: együtt lenni a Halállal az örökkévalóságig, vagy amellett a lélek mellett maradni, akit neki teremtettek.
Dank sosem gondolta, hogy aggódnia kellene a választás miatt. Tudta, hova húz a lány szíve. Azonban rá kellett jönnie, hogy semmi sem biztos, miután a lánynak törölték az emlékeiből minden csókjukat, érintésüket, minden közösen eltöltött pillanatukat. Így hát újra el kell nyernie Pagan szerelmét, és bebizonyítania a lány lelkének, hogy pontosan ő az, akihez tartozik.
Mindezzel nem is lenne gond, ha Pagan lelki társa nem állna az útjában.

No végre! Sokkal jobb volt, mint az előző rész, habár itt sem 100% tökéletes.
Én ennek ellenére is szerettem, mert sokkal több romantikát kaptunk, aminek csak örülni tudtam. Mivel nem olvastam el a fülszöveget, nagyon meglepett, hogy mi történt Pagan-nal. Az ő helyében nagyon mérges lettem volna, ha csak így más elveszi az emlékeimet. Simán meg lehetett volna oldani másképp is ezt a választást lélektárs és szerelem között.
Jay-t amúgy egy picit sajnáltam, mert ez írónő teljesen ellehetetlenítette a srácot már az elejétől kezdve. Olyan kis bugyuta volt, pedig azt hittem szimpi lesz. Persze Dank mellett ugye senki sem rúghat labdáda…
Amúgy ha nem lett volna ez a fő csavar, lehet nem is élveztem volna ennyire a könyvet. Mert így olyan volt, mintha megint az elejéről kezdődött volna minden, és én azt imádtam. :) Hiába, szeretem, amikor Dank és Pagan romantikázik.


"– Tisztázzunk valamit, Pagan Moore! – szólt mély, szexis hangján. – Ha valaha is felajánlod, hogy levetkőzöl nekem, a teljes figyelmemet neked fogom szentelni."


Örülök, hogy Miranda is megkapta a boldog lezárást, még ha nem is kedvelem a csajt. :D Gee dettó. Jó lett volna még róla is hallani valamit, meg közben nem is. Már én sem tudom, mit akarok mondani xD
Igazából ez a sorozat akkor élvezhető, ha nem agyalsz rajta sokat, és nem vársz túl sokat. Nekem tetszett, és ez a lényeg :D
Ezen a borítón röhögök a legtöbbet xP




Borító: A három közül biztos a legrondább :D
Kedvenc szereplők:
itt már mondhatom, hogy Dank
Mélypont: Pagan emlékei törlődnek, Jay féle drámázás
Fénypont: Pagan-Dank randi, és a végre pillanat ;)
Csillagozás: 5/4.5

Abbi Glines: A ​sorsom (Existence trilógia 2.)

Maxim Könyvkiadó 2016
288 oldal
Fordította: Komáromy Zsófia

Pagan Moore számára semmi sem egyszerű. Lelkeket lát, és a pasija, Dank maga a Halál. Miután szerelmét megmentette attól, hogy az örökkévalóságig a Pokolban ragadjon, azt hitte, a dolgok visszatérnek a normális kerékvágásba. De tévedett.
A női szívek megdobbantója, az iskolai hátvéd, Leif Montgomery eltűnt. Amíg a város beleőrül az aggodalomba, Pagan más okokból lesz idegroncs. Úgy tűnik, hogy Leif nem egy átlagos tinédzser, még csak nem is ember. Neki nincsen lelke.
Dank már a kezdetektől tudta Leif titkát, de nem kezdett el aggódni egyetlen lelketlen teremtmény miatt. Azonban most tudatosul benne, hogy mekkora hibát követett el.
Pagan lelkét már születésekor megjelölték, kielégítve ezzel egy olyan sötét erőt, amit a Halál meg sem közelít. Dank tudja, Pagan lelkének megmentése nem lesz könnyű, de a lány az övé, azt pedig már bebizonyították, hogy akár meg is tagadja a Mennyet azért, hogy vele maradhasson. Így, ha most a Pokol akar belőle egy darabot, nem jelenthet problémát…


Nem tudom, ez mennyire fura, de nekem még mindig tetszik a sorozat. :D Tisztában vagyok a hibáival, nagyon is!, ennek ellenére engem érdekel Pagan és Dank története.
Igaz, az első részt 3 évvel ezelőtt olvastam, mégis úgy rémlik az jobban tetszett, mint ez. Itt többször úgy éreztem, mitha valami amatőr fantasyt néznék. xP A cselekmény viszont szerintem érdekes volt, tetszettek Pagan gyerekkori emlékei Leif-ről, de a Dank-es jelenetek voltak a legjobbak.
Nagyon meglepődtem, és sajnáltam, azt a bizonyos dolgot. Épp ezért tetszett annyira a könyv vége. :) Ó, és Jay! Igaz, csak kétszer van jelen, de engem megfogott.
Leif-ről csak annyit, remélem a következő részben már nem lesz benne, mert én komolyan nem bírom. Annyira szánalmas egy alak.
Pagan, szegény, még mindig elég elveszettnek tűnik. Habár meg kell hagyni, legalább nem bízott meg vakon Leif-ben. Ezért jár a plusz pont, gratula. :D Kevesebb duzzogással, talán könnyebben elérthetné, hogy az olvasók szeressék.
Kíváncsi vagyok a befejező részre, úgyhogy megyek is olvasni.

UI: A borítók még mindig röhejesek xD


"Ekkor kiült az arcára a félelem, ami minden embert elöntött, ha a Halállal nézett farkasszemet. Pontosan, haver, én vagyok a Halál, és most hátrálj el a csajomtól!"





Borító: förtelmes és röhejes egyszerre... -.- az eredeti ezrszer szebb
Kedvenc szereplő:
nincs kedvenc, de leginkább Dank-et kedveltem
Mélypont: ez az egész Leif ügy, Pagan folytonos duzzogása
Fénypont: Pagan-Dank részek, leginkább a brossos rész
Csillagozás:
5/4

2016. augusztus 5., péntek

Kim Holden: Bright Side (Bright Side 1.)

WOW kiadó 2016
496 oldal
Fordította: Bótyik Bettina Zora

Titkok. Mindenkinek van egy.
Némelyik nagyobb, mint a másik.
És amikor a titkokra fény derül…
Némelyik meggyógyít…
Míg más elpusztít.

Kate Sedgwick élete minden, csak nem átlagos. Megrázó veszteségeken és tragédiákon ment keresztül, mégis sikerült megőriznie az optimizmusát, és továbbra is mindenben a szépet keresi (elvégre megvan az oka, miért szólítja Bright Side-nak a legjobb barátja, Gus). Kate erős akaratú, vicces, okos és rendkívül tehetséges zenész. Aki soha nem hitt a szerelemben. Ezért, amikor elhagyja San Diegót, hogy egy kisvárosi főiskolán folytassa tanulmányait Minnesotában, egyáltalán nem számít arra, hogy beleszeret Keller Banksbe.   Mindkettejükben          fellángolnak az érzelmek.

Mindketten harcolnak ellene.
Mindketten titkolnak valamit.
És amikor a titkokra fény derül…
Némelyik meggyógyít…
Míg más elpusztít.

Olvastam már könyveket, melyek összetörtek, és amelyek mélyen megérintettek. Olyanokat, amin sírtam, és olyanokat is, amin hosszan és teljes szívemből sírtam. Egy párat, ami tele van csodás gondolatokkal, és pár olyat is, ami csodás szereplőkkel. Olyan könyveket, amelyek egyik percben még felvidítanak, a másikban pedig szétzúznak. Mégis mindig meglepődöm, amikor valaki egy ehhez fogható gyönyörűen fájdalmas könyvet ír. Mint ez, mint a Bright Side. Ez is egy olyan könyv. Egy hihetetlenül szépséges, és becses könyv.


"A tenyeremre pillantok, ahol Katie kézírásával a következő áll: Bátor vagy."


Boldogabbanak érzem magam most, hogy olvashattam, még ha annyira fájt is a vége. Mert ha sosem veszem a kezembe, akkor nem ismerem meg a világ legcsodálatosabb csajsziját, akitől csak tanulhat az ember.
Bright Side egy csoda. Szerencsés tökfilkónak érezheted magad, ha az életedben tudhatod. Annyira könnyű megszeretni ezt a lányt. Ő tényleg a napos oldalon él, ott segít, ahol tud, a mosolya mindig őszinte és kedves. És mindezt még azok után, hogy az élet milyen nehéz lapokat osztott neki. Komolyan felnézek rá, és totál beleszerettem. Nekem egy Kate kell, de pasi kiadásban. :)


"-Ő a pozitivitás élő példája – folytatja Gus. – Olyan, mint a napsugár. Nemcsak látja az élet napos oldalát… hanem ott is él."


De ha nem jönne össze, akkor egy Gus❤ ,vagy Keller❤ szintén tökéletesen megfelel. Teljesen és reménytelenül belezúgtam mind a kettőbe. A szívem vérzett értük, és remélem Gus könyvében egy akkora happy end vár ránk, ami kárpótol minden egyes könnycseppért, amit hullattam.
Nem hiába imádják ennyien ezt a könyvet, nálam is bekerült a kedvencekhez. Ez valami több, mint az eddigiek. Ezt olvasni kell ahhoz, hogy megértsd. :)


                                     "Alkoss valami maradandót!"





Borító: Egyszerű, gyönyörű... imádom :)
Kedvenc szereplők: Bright Side Kate, Gus, Keller, a haverok... igazából mindenki :)
Ménypont: az amiért mindenki bőg, ha elolvassa
Fénypont: Kate - ő a legnagyobb fénypont az egész könyvben. Komolyan, ennyire még sosem szerettem egy női karaktert se, mint őt.
♡♡ ♡♡
Csillagozás: 5/5 vagy inkább 6* Imádtam! KEDVENC

2016. június 12., vasárnap

Amy Harmon: Arctalan szerelem

Twister Media 2016
272 oldal
Fordította: Marczali Ferenc

Ambrose Young nagyon szép volt – olyan szép, mint a romantikus regények borítóin látható férfiak. Ezt Fern Taylor is tudta, hiszen tizenhárom éves kora óta falta ezeket a könyveket. És mivel Ambrose Young ennyire szép volt, Fernnek meg sem fordult a fejében, hogy valaha is övé lehet a férfi… egészen addig, amíg Ambrose Young már nem volt szép többé.
Az Arctalan szerelem egy kisváros története, ahonnan öt fiatalember indul el a háborúba, de közülük csak egy tér vissza. Az Arctalan szerelem a gyász története: a közös gyászé, az egyéni gyászé, a szépség, az élet és az önazonosság elvesztése fölötti gyászé. Az Arctalan szerelem egy lány szerelmének a története, amit egy megtört fiú iránt érez, és egy sebesült harcosé, akit ez az érzés egy hétköznapi lányhoz fűz. Az Arctalan szerelem a vigasztaló barátság története, a rendkívüli hősiességé, és egy olyan, modern A szépség és a szörnyeteg-mese, amely megmutatja, hogy mindannyiunkban megtalálható egy kicsi a szépségből, és egy kicsi a szörnyetegből is.


Ez a történet nemcsak kívül, hanem belül is gyönyörű. Amy Harmon csodaszépen ír. Az olvasó képes teljesen elmerülni a regényben, átélni a fájdalmas, és az örömteli perceket egyaránt. Megmutatja, hogy a szépség tényleg nem csak kívülrõl fakad – „a szépség a szemlélő szemében rejleik”.

Ambrose Young
Ambrose Young népszerűsége nemcsak szépségében rejlik, hanem a tehetségében is. Ő az egyik legjobb birkózó, akire a városban mindenki nagy reményekkel tekint. Csodálatos jövő áll előtte ösztöndíjjal, főiskolával, és további birkózással. Csakhogy 2001. szeptemberében valami megváltozik benne, amikor látja a tv-ben az ikertornyok leomlását. Ambrose Young később meghoz egy döntést, négy legjobb barátja csatlakozik, és onnantól kezdve minden más lesz.


"Sok mindent nem értek… de nem érteni jobb, mint nem hinni."


Fern Taylor
Számomra a könyv legkiemelkedőbb alakja Fern volt. Fern Taylor az a különleges lány, akit az ember mindjárt a szívébe zár. Kedvességével és szeretetével szebbé teszi a világot, megmosolyogtatja az embert, ha rossz kedve van, és mindig ott van, ha segítségre van szükség.
Talán nem ő a legszebb lány a világon, de van benne egy csomó bátorság - nem fél kimondani, mit érez - és engem ez teljesen lenyűgözött. Mert amilyen félénk, és kevés az önbecsülése a szépsége hiánya miatt, nem gondoltam volna, hogy ennyire szókimndó lesz Ambrose-val kapcsolatban.

Fern imád olvasni, és regényeket, verseket írni. Szereti az idejét unokatestvérével, és legjobb barátjával Bailey-vel tölteni. Szeret álmodozni és bolondozni... A legjobban viszont Ambrose Young-ot szereti. Már kiskora óta odavan a csodaszép birkózó iránt, aki viszont észre sem veszi. Legalábbis nem úgy, ahogy a lány szeretné. A fiú túl szép ahhoz, hogy a lánynak esélye legyen. De mi van akkor, ha ez megváltozik, ha fordul a kocka?



"Újra megcsókolta hát Fernt, aki lágyan, de mégis mohón fogadta a nyelvét, a fiú pedig érezte, hogy megállíthatatlanul tart afelé, hogy beleszeressen Fern Taylorba."


Fernen és Ambrose-on kívül még ott van Bailey Sheen is, aki egy hihetetlenül szuper karakter. Főleg az ő és Fern szavain/tettein keresztül láthattuk, hogy minden rossz dolognak képesek meglátni a pozitív oldalát is. Hogy nem létezik csak jó, és rossz. És hogy mindenkinek megvan a maga baja, csak a saját szenvedésünktől gyakran nem látjuk azokat - vagy legalábbis nem vesszük figyelembe.
Baeley egy üde színfolt ebben a kavalkádban, megjegyzéseivel elgondolkoztatja az embert az életről. Imádtam róla olvasni, a barátságukról Fernnel, és a birkózókkal, a szüleivel való kapcsolatáról,a Ritához fűződő érzéseiről és a listájáról.
Sírtam, nevettem, örültem, és a végén teljesen meghatódtam.
Ezt a könyvet sosem feledem. :)


"A küzdelem maga a győzelem"



Borító: Gyönyörű *-*
Kedvenc szereplők: Fern, Bailey, Ambrose
Mélypont: a temetés, és az ahhoz vezető incidens
Fénypont: Fern és Ambrose üzenetei, Bailey listája, Herkules... a vége
Csillagozás: 5/5   KEDVENC!

2016. január 8., péntek

Jasinda Wilder: Falling Into You – Zuhanok beléd (Beléd zuhantam 1.)

Könyvmolyképző 2015
336 oldal
Fordította: Kovács Anna

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Kyle volt az első igaz szerelmem, az első minden értelemben. Aztán egy viharos augusztusi éjjelen ő meghalt, és vele halt az is, aki akkor voltam. Colton nem arra tanított meg, hogy hogyan éljek. Nem gyógyította meg a fájdalmam. Nem hozta rendbe. Arra tanított, hogyan viseljem el. Hogy hogyan éljem meg. És végül hogyan engedjem el.
Nell Hawthorne szerelmes Kyle Calloway-be, aki a legjobb barátja, amióta csak az eszét tudja. Ifjú szerelmük elpusztíthatatlan, az élet csupa ígéret számukra. Aztán egy éjszaka Kyle meghal egy tragikus balesetben, Nell pedig egy életre megváltozik.

A temetésen ismeri meg Kyle bátyját, Coltont. Mindketten küszködve próbálnak továbblépni az életükben, amennyire tőlük telik. Évekkel később újra találkoznak New Yorkban, és Colton rájön, hogy Nell valójában sosem tette túl magát Kyle halálán. Úgy tűnik, a lány mélyen gyökerező fájdalmat, súlyos bűntudatot hordoz, magát hibáztatja a történtekért. Colton tudja, hogy nem volna szabad beleavatkoznia, de nem bír magával. Egyiküknek sem könnyű megbízni a másikban, és mindkettejüknek megvannak a maguk démonai. Együtt megtanulják, mi a fájdalom célja, mit jelent a gyógyulás, és mennyire fontos a megbocsátás.

Már nagyon vártam, hogy végre elolvashassam ezt a könyvet, főleg azért, mert a fülszövege kicsit eszembe juttatta a Rule-t, amit imádok. 
Az elejével nem vagyok igazán kibékülve. Nem gondoltam, hogy Kyle is ilyen sokat fog szerepelni. Azt hittem, lesz majd pár ilyen visszaemlékezésféle Nell részéről, úgyhogy ez meglepett. Igazából ez nem is volt rossz, így legalább az ő kapcsolatukba is jobban belemerülhettünk.
Viszont, jaaj… Kyle és Nell szerelme annyira rózsaszín (még nekem is túl sok volt). Itt-ott már kicsit nyálas. :/


Mivel tudtam, mi lesz majd Kyle sorsa, ezért „szerencsére” érzelmileg távolt tudtam maradni tőle. A halála ennek ellenére szörnyű volt és megrázó. :( 
Nellt is sajnáltam, hogy ezen kell keresztülmennie, de a fiú szüleit nála is jobban. Mégiscsak a fiukról volt szó, viszont Nell és Kyle, az csak egy cukormázas tiniszerelem volt és gyerekkori barátság. Ennek ellenére Nellt is meg tudom érteni. Szörnyű trauma lehetett látni, ahogy a legjobb barátja meghal.
 

A történet onnantól lett a legjobb, amikor Colton is felbukkant. 

Jesszusúristen Colton Calloway! ♥♥♥
Ez a srác minden pénzt megér, egyszerűen tökéletes. Ő volt az egész sztori megmentője a csodás kék szemeivel, a gyönyörű hangjával és dalaival. Annyira tetszett, hogy mennyire megbabonázta őt Nell. Tudta, hogy mennyire nincs jól még 2 év elteltével sem, segíteni akart neki, pedig tudta, hogy ő is sérülhet közben. Ó, hát nem csoda, hogy én is fülig beleszerettem :) 
A zenék a könyvben tényleg csodásak voltak, a legjobban mégis Colton saját költeményei tetszettek.

"Védelmezni foglak. Másoktól és magadtól is. Mindig."

 
Nellt sajnos nem tudtam annyira megszeretni, túl sokat nyafogott, saját magát kínozta azzal, hogy nem volt hajlandó engedni az érzéseinek, és ezt ő is tudta. Elég gyenge egy személyiség, könnyen szétesik. Szerencséjére ott volt neki Colton, aki mindig a felszínre húzta.
 Már csak Colton miatt járna az 5 csillag, meg persze a történet is szuper, csak hát Nell… De nembaj.

"Neked arra van szükséged, hogy megengedd magadnak, hogy érezz! 
Érezd, éld át, aztán lépj tovább! 
Csak magunkat gyógyíthatjuk meg. Hagyhatjuk gyógyulni magunkat."

Amit még muszáj megemlítenem, azok Colton szülei. Egyszerűen szörnyű, ahogy vele bántak kiskorában. Nem tudom elhinni, hogy ilyen szívtelenül elbánnak az egyik gyerekükkel, magára hagyják, nem törődnek vele, belesulykolják, hogy ostoba, nem ér semmit. A másik fiukkal pedig annyival jobban bánnak, ő a kis kedvencük. Ezt tényleg nem hittem volna, mivel Kyle körül tényleg olyan másképp viselkedtek, mint amit Colton leírt.

A történet igazából nagyon szép és romantikus. Tele van jobbnál jobb jelenetekkel, érzelemkimutatással, és nemsemmi ágytornával. Hmm...


SPOILER!


Tetszett a végén az a nem várt fejlemény a babával, viszont Jasinda Wilder még itt is belerúgott a szereplőkbe. Az írónő még a végén is jól meggyötri szegényeket egy halálesettel. SPOILER VÉGE!
 

Nekem nem volt olyan, mintha túl gyorsan történt volna minden. Szerintem minden nagyon jól alakult ki a maga idejében. A vége viszont olyan, mintha nem lenne befejezve. Úgy örültem volna még valami epilógusnak, vagy valami.


Borító: Nagyon tetszik :)
Kedvenc szereplő: Colton
Mélypont: Halálesetek
Fénypont: Colton felbukkanásai, éneklése, a sok szép dal...
Csillagozás: 4.5/5