K. C. Lynn & K. Langston: Unlawful ​Justice

Magánkiadás 2015
300 oldal
Nyelv: angol

Seek ​the truth and you will find justice.
The peaceful town of Harmony Falls, Texas, has been rocked to its core by an unspeakable crime.
One that harbors revenge and injustice.
Schoolteacher Olivia Bradshaw can’t remember what happened that horrific night, but it’s easy to see the effect it’s had on those around her. All she wants is for peace to be restored to her beloved hometown, but Deputy Grayson Taylor is on a different mission. He seeks truth and justice, and he’ll do whatever it takes to find both for Olivia.
Lines will be crossed.
Secrets revealed.
Can justice prevail, or will the citizens of Harmony Falls succumb to the corruption and hate that continues to plague their small town?
K.C. Lynn and K. Langston have teamed up to bring you a story about hate, race, corruption, injustice, and above all, love. A story that may change the way you view the world.

WARNING: For mature audiences only. Contains some subject matter that may be offensive due to violence, racism, language and sexual situations. May be disturbing for some readers.
NOTE: There is a rape scene in this book but we DO NOT show it. We DO NOT describe it. The scene fades to black before it happens.

Igazából tetszett, de úgy érzem ebből most valami hiányzott. Az eddigi KC könyveket egy az egyik imádtam, ennél meg sajnos azt vettem észre, hogy néha nincs is kedvem olvasni. Lehet, hogy csak nem volt hozzá hangulatom, de az is lehet, hogy azért nem jött át úgy, mint az előzőek, mert nem egyedül írta az írónő.

"I choose love, not hate."

Tetszett a könyv üzenete, hogy minden ember egyenlő bőrszíntől függetlenül, és hogy nem azt kéne néznünk, hogy ki mennyire különbözik tőlünk, hanem magukat a tetteket. Hogy ki, mit vitt véghez. Jó volt látni, hogy végül Harmony Falls lakói is felfogták ezt, és összefogtak.
A történet viszont már laposabbra sikerült. Az eleje még jó volt, érdekes és szörnyű, de később már nem sok említésre való esemény történt.

"Racism is a refuge for the ignorant. It seeks to divide and to destroy. It is the enemy of freedom, and is meant to be met head on and stamped out."

Olivia – Liv – nem igazán kedveltette meg magát velem. Egyedüli KC főszereplő akire azt tudnám mondani, hogy kicsit kényeskedő, meg túl ártatlan. xP Néhol annyira gyerekesen viselkedett, hogy nem értettem, Grayson hogy bírja ki mellette. Amúgy Grayson se került be az álompasik közé, mert habár őt jobban megkedveltem, mint Oliviát, de nála meg az a folytosan parancsolgatása zavart. :/ Viszont ketten együtt jók voltak, és ez a lényeg.
A legjobban Liv barátnője Tania és a testvére Terrell tetszett. Ők vittek egy kis humort is a sztoriba. Ami viszont még egy picit zavart, hogy nem tudtam minden szereplőt elképzelni, és csak abból tudtam meg, hogy valaki fekete, ha más szereplő csúnyán nézett rá, vagy kiközösítették.
A vége nagyon tetszett, mert persze HEA, egy igazán cuki, mindenki boldog befejezés. :))

"I don't think there's anything in the world that could make you not beautiful."

Borító: Nagyon szép *-*
Kedvenc szereplők: Tania és Terrell
Mélypont: a horgászós jelenete, ahol Liv tiszta gyerekesen viselkedett + az elején az a rész, ahol bántják :(
Fénypont: az epilógus :D
Csillagozás: 5/4

Brittainy C. Cherry: Lebegés (Az vagy nekem 1.)

Libri 2016
390 oldal
Fordította: H. Prikler Renáta

Óva intettek Tristan Cole-tól. Azt mondták, kegyetlen, jéghideg, durva. Elítélték a múltja miatt. Ha csak ránéztek, egy szörnyeteget láttak, akinek bűnhődnie kell. Én tehetetlennek és dühösnek láttam, mert bennem is hasonló erők dolgoztak. Üresek voltunk. A múlt sebei a földre húztak minket, pedig mi lebegni szerettünk volna. Ő mennydörgés volt, én villámfény – soha nem volt még ilyen tökéletes vihar. Tristan csókja haragos volt, és szomorú. Bocsánatkérő és gyötrelmes. Nyers és valódi. Mint az enyém.
Lizzie és Tristan torokszorító szerelmi története éppúgy szól veszteségről és újrakezdésről, mint a bennünk rejlő démonok legyőzéséről. Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!

Ez valami hihetetlen volt. Hihetetlenül szívet melengető, és szépséges.♥ Tudtam én, hogy nem lett volna szabad eddig halogatni, de úgy tűnik a Lebegésnek csak most jött el az ideje.
Már az első mondattal megfogott magának a könyv, és nem is eresztett el, egészen az utolsó oldalig. Én is szívesen lettem volna Tristan éltető levegője. Szívesen átsegítettem volna a sötétségen, csak hogy a végén képes legyen továbblépni. Annyira fájt még olvasni is a veszteségéről… persze Lizzie-t is nagyon sajnáltam, és habár nem mérhető egyik veszteség a másikhoz, neki mégiscsak ott volt Emma, aki fényt vitt az életébe.

"Minden másodpercben. Minden percben. Minden órában. Mindennap."

Emmát annyira imádtam. Olyan édes volt, amikor az anyukáját vigasztalta, vagy épp Tristannal veszekedett.♥ Igazából mindhármójukat teljesen megszerettem. Tristan tetoválásai… biztos csodálatos látvány lehetett. *-* És Elizabeth, olyan jó, hogy mindig kitartott Tristan mellett. Minden ember másképp éli meg a kínt, másképp gyászol, másképp teszi túl magát a veszteségen.
Nincs megírva mikor és mit kell tenni. Ezért is tetszett Tristan és Elizabeth kapcsolata, mert ők megértették, vigasztalták egymást, ott voltak egymásnak, ha szükség volt rá, és hagytak időt, hogy kialakuljom valami sokkal belsőségesebb kettejük között.
Szerettem az egészet úgy, ahogy van. És az epilógus, jaj, nekem!♥ :')

"A varázslat nem bennünk rejlik, hanem a pillanatokban. Az apró érintésekben, a gyengéd mosolyokban, a közös nevetésekben. Drága fiam, a varázslat nem más, mint maga a szerelem."

Borító: Gyönyörű, imádom *-*
Kedvenc szereplők: Emma, Tristan, Lizzie
Mélypont: Mindjárt a bevezető fejezet + azok a részek, ahol Tristan Jamie-re és Charlie-ra emlékszik vissza
Fénypont: Emma és a tollpihék, a pillanat, amikor Tristan beleszeret Lizzie-be, Mr. Henson bolti jelenetek...
Csillagozás: 5/5 Ajánlom!

J. R. Ward: The ​Chosen (The Black Dagger Brotherhood 15.)

Ballantine Books 2017
544 oldal
Nyelv: angol

Xcor, leader of the Band of Bastards, convicted of treason against the Blind King, is facing a brutal interrogation and torturous death at the hands of the Black Dagger Brotherhood. Yet after a life marked by cruelty and evil deeds, he accepts his soldier’s fate, his sole regret the loss of a sacred female who was never his: the Chosen Layla.
Layla alone knows the truth that will save Xcor’s life. But revealing his sacrifice and his hidden heritage will expose them both and destroy everything Layla holds dear—even her role of mother to her precious young. Torn between love and loyalty, she must summon the courage to stand up against the only family she has for the only man she will ever love. Yet even if Xcor is somehow granted a reprieve, he and Layla would have to confront a graver challenge: bridging the chasm that divides their worlds without paving the way for a future of even greater war, desolation, and death.
As a dangerous old enemy returns to Caldwell, and the identity of a new deity is revealed, nothing is certain or safe in the world of the Black Dagger Brotherhood, not even true love . . . or destinies that have long seemed set in stone.

Még mindig annyira jó. Szerintem ezt a sorozatot akármeddig tudnám olvasni. :)
A Chosent nem vártam annyira, mint pl. a Beast-et, vagy legalábbis nem a Layla és Xcor részeket, helyette inkább a Qhuay páros és főleg Lassiter érdekelt. Nem nagyon hittem benne, hogy Laylát és Xcort valaha megszeretem, de történnek csodák. Vagyis csak az utóbbira nézve, mivel az ex-kiválasztottat még mindig ki nem állhatom. Viszont Xcor… hát, mit ne mondjak, nagyon meglepett. Ki gondolta volna, hogy milyen szépeket is tud mondani, ha szerelmes?! És hogy megjön az esze, mert most végre racionálisan viselkedett. Szóval igen, Xcor jöhet – de azért nem Testvéri szinten –, míg Layla mehet, amerre lát.

„My heart is ever yours. Where'er I go, it is with you, through the darkness and into the light, from all my waking hours to those in which I sleep. Always… with you.”

Nagyon sokszor csak néztem, hogy mik történnek ebben a részben. Volt pár elég durva dolog! :O De egy csomószor a szívem szakadt meg – főleg Qhuinn, Blay, Vishous és Jane miatt. A Qhuay párosból sokkal többet szerettem volna kapni, főleg boldog jelenetek, de azért így is nagyon jó volt újra látni őket.♥ Ami V-t és Janet illeti, nagyon, nagyon, nagyon, de nagyon remélem, hogy a következő részben minden tisztázva lesz, és hogy ők ketten le fognak szépen ülni, és mindent meg fognak beszélni egymással, mert ez így nem mehet tovább. Baromi dühös leszek, ha Ward valami rosszat mer tenni kettejükkel. Szerencsére voltak iszonyat cukker és aranyos jelenetek V-vel, ami kompenzált egy kicsit. :)


But there were a lot of times in life when you were dancing with the devil and had no idea evil was your partner. And you didn’t find out until it was too late.

Lassiter – na itt csak annyiban csalódtam, hogy milyen keveset szerepelt már szegénykém? :( Plusz én annyira vártam, hogy kiderüljön, aminek ki kell derülnie, erre csak Layla tudta meg?? No, ne már! Juj, de várom már a reakciókat, és V fejét, amikor rájönnek, hogy Lassiter az új Őrző. :D Én annyira büszke vagyok a mi kis bukott angyalkánkra. Végre kijár majd neki is a tisztelet.♥

Wrath, Beth továbbra is nagy kedvencek, de azért tőlük is padlót fogtam párszor. Nem a szerelmi életük miatt – arról itt most nincs is szó – ,hanem a döntéseiket Laylát és Xcort illetőn. Viszont ennyi erővel a többi páros is meglepett a semmi reakciójukkal. Furcsa.
A Throe részeket nem igazán szerettem, pedig ő is aztán vitt érdekességet a történetbe. Mi lesz még itt! :O
„…No matter what it takes, I’m going to prove that I love you and I need you and I want you—and that those kids are yours.”
Therese – jesszusmaris!!! Imádom, imádom, imádom. *-* De boldog voltam, amikor feltűnt. Kíváncsi vagyok, pontosan, hogy is lesz ez majd megoldva. Mindenesetre, eddig nagyon bejövős a dolog. :))
Jo, Assail, Saxton és Marcus – jó lett volna belőlük is sokkal többet kapni. Főleg Assail-ra fájt nagyon a fogam + Jo-ra, így eléggé elszomorodtam, amikor nem volt semmi.
Tetszett, hogy a könyv vége boldogan zárult, egy kissé már túl boldogan is, ami a hirtelen kialakult nagy családot illeti. :/ Xcor, Layla, Qhuinn, Blay és a gyerekek… Banditák  Hát nem tudom, szokni kell, az biztos.
Jöhet Assail könyve!♥ :D

“I’ve brought you some tea.”
(…)
“Come here,” he said, reaching out to take her hand. “You are what I need.”

Borító: Nagyon nem jön be. :D Viszont ez a változat egy fokkal jobb, mint a másik.
Kedvenc szereplők: Lassiter, Tohr, Qhuinn, Blay, és Vishous is :)
Mélypont: Na abból volt egy csomó, de főleg a Layla-Tohr párbeszéd, meg Vishous, khm... gondolatai - ó, és a Qhuay szomorú részek :(
Fénypont: az elején Qhuay cuki pillanatok, Tohr+Autumn rész♥, Lassiter annál a résznél, amikor Layla rájön..., Therese felbukkan
Csillagozás: 5/5

Jessica Park: Lélegezz ​velem! (Lélegezz velem! 1.)

Könyvmolyképző 2015
440 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf

Szülei halála után Blythe McGuire-t mélybe húzza a gyász, alig bír a felszínen maradni, miközben a Matthews Egyetemen utolsó évén igyekszik átvergődni. Aztán egy véletlen találkozás belerántja a lányt valamibe, amire egyáltalán nem számított: tagadhatatlan vonzalmat érez a sötét hajú végzős, Chris Shepherd iránt, akinek múltja talán még sajátjánál is bonyolultabb. Ahogy a kapcsolatuk elmélyül, Chris magához téríti a lányt a bódulatból, ami azóta fojtogatja, hogy egy tűzeset megfosztotta a fél családjától. Blythe gyógyulni kezd, lassan meg is szereti a fiút, aki segít neki új utakat találni a gyönyörhöz és önmaga felfedezéséhez. Ám miután Blythe nyugodtabb vizekre evez, rádöbben, hogy Christ még mindig nyomasztja családjának fájdalmas múltja. A sötét örvények a mélybe húzzák a fiút, és talán Blythe az egyetlen, aki megóvhatja őt a vízbe fúlástól.

Ez első fejezet atya ég! rendesen megijesztett. Nagyon nem szeretem a depis, szétcsúszott szereplőket, akik az alkoholban találnak menedéket, úgyhogy mikor ezzel indított a történet, majdnem félre is tettem. Szerencsére kibírtam a második fejezetig, majd jött a harmadik, negyedi, ötödik… és egyszer már csak azt vettem észre, hogy teljesen magába szippantott a történet. Nagyon érdekelt, hogy mi történt Blythe és Chris múltjában. Szóval folytattam, és imádtam. :)

"– Mit művelünk? Mit művelsz?
– Szeretlek – feleli egyszerűen. – Ha engeded."

A Shepherd tesók közül elsőként Sabint sikerült megszeretnem, és a végére is ő maradt a favoritom. Imádtam a humorát, és hogy mindig olyan túlbuzgó. Nagyon sokszor szerettem volna belépni a könyvbe, hogy egyszerűen csak megszeretgessem, amikor olyan elveszettnek látszott. Tetszett, hogy Blythe is milyen változáson ment keresztül hála neki, Chrisnek és az ikreknek. Volt hogy néha nem igazán tudtam hova tenni, és egy picit már túl sok is volt, de szerencsére sose ment át ellenszenves karakterbe.
Chris már egy kicsit más tészta, mivel őt szépen fokozaton kezdtem megszeretni, és mikor már pont úgy voltam, hogy „Igen! Végre!”, na akkor cseszett el mindent. Szívesen belerúgtam volna egyet, ha attól észhez tért volna, és nem halogatja olyan sokáig a dolgokat. A vége felé persze megjött az esze, úgyhogy megbocsátunk neki. :D
Igazából tényleg mindenkit sikerült megszeretnem, senkire se tudtam huzamosabb ideig haragudni. A legcukibb páros tuti Eric és Zach voltak, örülnék, ha ők is kapnának egy külön könyvet. ^^
Egy szép történet, szép borítóval, ami hol megmelengeti az ember lelkét, hol összefacsarja, hol pedig feltüzeli, ha úgy hozza a helyzet. ;) Alig várom a folytatást.

"Vég nélkül csókolózunk.
Hajamba fúrja az ujjait, és így maradunk nagyon sokáig. Talán túlságosan is sokáig.
És ekkor rádöbbenek, mi is történt ma éjjel kettőnk között.
Most szerettünk egymásba."

Borító: Tetszik :)
Kedvenc szereplők: Sabin, Eric és Zach
Mélypont: Amikor Chris eltólja magától Blythe-t, és nagy hülyeségre vetemedik...
Fénypont: a szállodás jelenet, Sabin ökörködései + hogy sosem hagyta cserben Blythe-t
Csillagozás: 5/4.5

Joss Stirling: Angel (Lélektársak 5.)

Manó Könyvek 2017
272 oldal
Fordította: Halmai Gergely

Angel lobbanékony természetű. Nehezére esik palástolni azt a képességét, amellyel uralni tudja a vizet. Ám ahogy összetalálkozik a borongós, de jóképű Marcusszal egy nyári fesztiválon, ahol mindketten fellépnek, úgy érzi, mintha a hullámok őt is elsodornák: a fiú énekétől az ő lelke is dalra fakad. Kölcsönös vonzalmuk feltartóztathatatlanul tör előre, akár a dagály; ám Marcus bizalmatlansága Angel adottságával szemben még erősebbnek bizonyul. Hogy maradhatnak együtt, ha Marcus képtelen elfogadni Angel valódi énjét, és mit jelenthet ez kettejüknek? És ahogy a hurok egyre jobban szorul a savant közösség körül, legfőbb ideje eldönteni, hogy ki melyik oldalon áll. A nagysikerű Lélektársak-sorozat savantjainak szövevényes története ezzel az izgalmakkal és humorral átszőtt regénnyel folytatódik.

Megadom az 5 csillagot, mert szerettem, viszont eddig ezt a részt éreztem a leggyöngébbnek. Nem volt semmi baj a karakterekkel, sőt. Angelt egyszerűen imádtam, tetszett, hogy mennyire hiperaktív és bulizós, mindig mosolyog… Én is végig mosolyogtam az egész könyvet miatta. :)
Jó volt a Benedict csapat is. Most Will-nek jött el végre az ideje, hogy megismerkedjen a lélektársával. És persze nagyon cukik voltak, sajnáltam is, hogy nem láthatunk bele az ő, vagy a társa fejébe.

"A színpadmester megbökte a hátamat, így elindultam. El ne ess! Ne nyomj itt egy Oscar-gálás Jennifer Lawrence-t , mondtam magamnak."

Tetszett, hogy Misty, Alex és Summer is aktívan részt vesznek a történetben. A koncerteket imádtam, Angel képességét, és hogy hegedül, imádtam! Marcust… hát az elején nagyon, aztán később kevésbé szerettem. Viszont a végére csak sikerült újra megkedvelnem. Tudom, hogy sok lehetett neki ez így egyszerre, de akkor is. Elvártam volna, hogy egy kicsit rugalmasabb legyen. Sajnos itt most nem jött annyira át a nagy szerelem, remélem Summer könyve ütősebb lesz. Elvégre Victor is benne lesz. ;)

"Én a sor végén álltam, amikor az önuralmat osztogatták; sőt, nem, valószínűleg ahhoz sem volt türelmem, hogy eleve sorba álljak érte."

Borító: Nagyon szép *-*
Kedvenc szereplők: Angel, Will, Misty és Alex
Mélypont: Marcus viselkedése a savantos dolgok miatt, főleg amikor a legnagyobb szükség volt rá :/
Fénypont: Angel és az asztal tánc, Will megtalálja a lélektársát, Angel+Marcus első találka, végén a koncert...
Csillagozás: 5/5

Katie McGarry: Take ​Me On – Kísérj el! (Feszülő húr 4.)

Könyvmolyképző 2016
488 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf

A múlton nem változtathat, de Haley jövőjén talán igen.
A kick-box bajnok Haley egy tragikus végű este után megesküdött, hogy többé be sem teszi a lábát a ringbe. Csakhogy a srác, akit képtelen kiverni a fejéből, éppen az ő becsülete védelmében fogad el kihívást egy vad mérkőzésre. Haley-nek muszáj edzenie West Younggal. A nehezen kezelhető West megtestesíti mindazt, amitől Haley mindig is óvakodott. A segítsége nélkül azonban a srác öt másodpercig sem maradna talpon a szorítóban.
West súlyos titkot őriz, elhallgatja Haley elől, kicsoda ő valójában. Azzal, hogy segít a lánynak – azaz megküzd érte –, esélyt kap a jóvátételre. Amire annál is inkább szüksége van, mert az ő hibájából hullik szét a családja.
Ki kell állnia – férfiként.
Haley és West megállapodnak, hogy a kapcsolatukat szigorúan a szorítóra korlátozzák. Vajon érzéseik rácáfolnak az elhatározásukra? Vajon érdemes harcolni a szerelemért?

Nagyon szerettem.♡ Igaz, hogy voltak aggályaim, mert a Szívkarambol magasra tette a lécet, de én egyaltalán nem csalódtam a könyvben. West és Haley története ugyan olyan csodásra és szívszorítóra sikerült, mint azt már az irónőtől megszokhattuk. Kicsit aggódtam West vérmérséklete miatt, hogy majd tuti csökönyös lesz, ami a Haley iránti érzéseit illeti, de nem. Nagyon meglepett, hogy West milyen édes is tud lenni. Sikerült a padlóra küldenie. No, nem úgy :D

"Az esést elszenveded. Az ugrás a saját döntésed."

Haley-t is csodáltam, mert egész idő alatt erős volt, próbálta a családját óvni. Igaz, hogy jobban is bízhatott volna Kaden-ben és Jax-ben, de abban mi lett volna az érdekes. :)
Örültem, hogy Rachel, Isah és Abby is szerepeltek. Várom a folytatást.

"– Nem irtózom betegesen mások közelségétől, úgyhogy az
ölembe ülhetsz.
Leesik az állam. Jól hallottam?
– Te… – Nincs rá szó. – Te egy…
West int, hogy folytassam. Atyaúristen, ennek ez játék.
– Jóképű? Ellenállhatatlan?"

Borító: Szeretem:)
Kedvenc szereplők: Haley és West, + még Abby, Isah és Rachel <3 
Mélypont: Haley bácsikája, West szülie - nem csak Rachel-nek kellett megszenvedni ezekkel a ''csodálatos'' szülőkkel
Fénypont: amikor West besurran Haley szobájába, amikor végre együtt vannak, és a vége, mert West tényleg harcolt Haley-ért *-*
Csillagozás: 5/5