Emma Renshaw: Vow ​of Atonement (Vow 2.)

CreateSpace 2018
332 oldal
Nyelv: angol

A bossy Army vet determined to atone for his mistakes with the only girl he’s ever loved. A sassy boutique owner trying to shield her broken heart.
Roman stole every part of Harper’s heart and soul over a decade ago and left without giving her back the pieces. She’s spent the past decade trying to forget him and everything he made her feel.
When a mysterious figure shows up, changing her life with just a few sentences, she does the unthinkable—calls the man who left her shattered all those years ago.
Roman storms back into Harper’s life with a vengeance, determined to prove he is worthy of a second chance. He vows to keep her safe from the danger that has darkened her door.
But they’re both pawns in someone else’s game. And this vow might just be broken before the game is over…

This can be read as a standalone with a HEA. This is book two in the Vow Series — a series of interconnected standalones.


Első könyvem az írónőtől (igen, nem az első résszel kezdtem), de engem már meggyőzött. El is felejtettem, mi a neve a főszereplő pasinak, így amikor nem csak egy, de mindjárt két szexi példány is megjelent, egy kicsit összvezavarodtam, hogy akkor most ki is lesz a nyerő. :D
Tetszett a sztori, mert a stílusi hasonlít a KC könyvekhez. Egy lány megrázó múlttal, egy katona, aki azt hiszi, nem elég jó a szerelmének, így hülyeséget csinál és helyette dönt, ahelyett hogy a lányt is megkérdezné, baráti társaság, akikről többet is szeretnénk megtudni, mert nagyon jófejek, és persze a csavar, ami izgalmassá teszi a könyvet. 


"You didn't think I saw you. I saw you. I've always seen you.”

A karaktereket mindjárt sikerült megkedvelnem, Romannal álltam egy kicsit hadilábon a makacssága, parancsolgatása miatt, de végülis mindent Harperért tett. És olyan aranyos párost alkottak. Plusz a spanyol nekem is gyengém, szóval Roman végül csupa piros ponttal végezte nálam. :)
Tetszett, hogy a szerelmi szálon kívül van benne egy kis akció, nyomozás is. Egy két dolog eléggé előrelátható volt, de sebaj, attól még nagyon élveztem.
Ezek után tuti el kell olvasnam Savannah és Liam történetét is (1. rész), és alig várom, hogy majd utánnak James könyve is megjelenjen! *-* Remélem Kiernan is kap majd saját sztorit.

Csak azért nem lett 5 csillagos, mert nekem hiányzott belőle az a plusz, ami igazán különlegessé teszi a könyvet.

                                Every beat of my heart is for her.

Borító: figyelemkeltő ;)
Kedvenc szereplők: Harper, Kiernan, Liam, Roman, James... igazából mindenkit nagyon megszerettem
Mélypont: az ok, amiért Roman elhagyta Harpert, plusz a vége nekem egy picit túllőtt a célon :/
Fénypont: Roman és Harper találkoznak, a levelek, Roman harcol Harperért
Csillagozás: 5/4

Courtney Cole: Ha ​elhagysz (Megtört lelkek 2.)

Libri 2018
432 oldal
Fordította: Horváth M. Zsanett

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Kölcsönadnád ​a szárnyad, ha a másik zuhanna?

Gabriel Vincent hadnagy egy háborús hős. Legalábbis az volt. Amióta hazajött Afganisztánból, Gabe képtelen kiverni a fejéből azt a rémálomba illő éjszakát a csatatéren, amely örökre megváltoztatta az életét. Tudja, hogy tönkrement az élete, amit csak sok sörrel és még több nővel tud elviselni. Egészen Madison Hill feltűnéséig.
Madison élvezi a szinglilétet. Legalábbis ezt hiszi. Szüleinek tragikus halála után átvette a családi étterem vezetését, és azóta semmi másra nincs ideje. Egészen Gabriel Vincent felbukkanásáig.
Noha elsőre fel sem tűnik nekik, Gabe és Madison hamar egymásba bolondulnak. Gabe-nek van egy sötét titka, és attól fél, hogy ha Maddy megtudja, milyen is ő valójában, a nő csalódik benne. Maddy pedig olyan gondokkal küzd, amelyeket Gabe talán nem értene meg. Felismerik, mekkora szükségük van a másikra, de ehhez meg kell küzdeniük az életük démonaival – és a démonokkal az a baj, hogy csak fájdalmak árán tűnnek el.
Vajon sikerül helyrehozniuk a múltat, mielőtt elveszítenék egymást?

Szomorú vagyok, mivel azt vártam, sokkal jobb lesz ez a rész, mint az előző, aztán kiderült, hogy nem. Maddy és Gabriel kapcsolata nekem annyira elhamarkodottnak, gyorsnak tűnt. Az elején egy csomót drámáznak, majd összejönnek kétszer, hogy aztán megint legyen később min drámázni. Plusz a szerelem is csak úgy megtörténik, ami nem is lenne fura máskor, de itt tényleg nem így vártam volna.
Az egész könyv nekem olyan fanfiction kelletű volt, tele katasztrofális mondatokkal, elhamarkodott cselekvéssel. Nem tudom, hogy ez a fordítás miatt lett-e ilyen, vagy angolul is ilyen kis gagyi, mindenesetre nem élveztem annyira, mint Mila és Pax könyvét.
Persze voltak jó részei is a könyvek, de valahogy többet vártam.

Borító: Még mindig imádom! Egyszerűen szuperek a magyar borítók :)
Kedvenc szerplők: Mila és Pax
Méylpont: az írásmód, a szereplők, fölösleges haláleset a vége felé
Fénypont: hogy szerepelt Mila és Pax is benne ^^
Csillagozás: 5/3

Courtney Cole: Ha ​velem maradsz (Megtört lelkek 1.)

Libri 2018
320 oldal
Fordította: Horváth. M. Zsanett

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nem mindegy, hogy az ágyában vagy az életében

A huszonnégy éves Pax Tate egy igazi vadbarom. Tetovált, kőkemény rosszfiú, szemét hozzáállással. Persze minden oka megvan rá: hétéves volt, amikor az anyja meghalt, így Pax magára maradt az apjával, és rengeteg szorongással.
Azóta drogokkal és nőkkel próbálja elnyomni a fel-feltörő sötét múltat, amivel nem akar szembenézni, mint ahogy a lelke kongó ürességéről sem vesz tudomást. Ha úgy tesz, mintha nem lenne benne sivárság, akkor nincs is, nem igaz?
Tévedés.
Amikor megismerkedik a kedves és gyönyörű Mila Hill-lel, úgy érzi, a lány gyógyír lehet a be nem hegedő sebeire. Mila az igazi és az egyetlen, aki megmentheti Paxet saját megsebzett szívétől, akinek hatására megoldhatja a gondjait. De csak akkor, ha a férfi felhagy a szemétkedéssel, és engedi, hogy segítsék.
Az öntörvényű Pax mindezt jól tudja, és dolgozik a változáson.
Vajon ennyi elég ahhoz, hogy ne veszítse el Milát?

Erre is elsőre Zita (@ZitussKa) értékelése keltette fel az érdeklődésemet, aztán láttam, hogy a többieknek is nagyon tetszett, így most végre belevágtam. ^-^
Egy szó, mint száz, nagyon tetszett! Igen, az eleje pont egy olyan durr-bele-a-legrosszabba szitu, aminek hála Pax-et egyszerre sajnáltam, és találtam visszataszítónak. Nem semmi problémákkal küzd szegény srác, és tényleg szerencsésnek mondhatja magát, hogy ki tudott lábalni egy ilyen helyzetből. Szóval elnyerte a legrosszabb könyvpasi bemutatkozást, de a végére a csodálatomat is.
Nagyon tetszett Mila racionális gondolkáda, hogy nem ugrott bele egyből egy ilyen látszólag instabil kapcsolatba, hanem meg is mondta, hogy csak lassan akar haladni.
Azt hiszem a kedvenc jelenetem az, amikor Pax kiakad a csónakban Milara, viszont a lány olyan nyugodtan kezeli az egészet. Nem támad vissza, hanem szépen nyugodtan próbálja elmagyarázni, miért is érzi kicsit bizonytalannak magát.
Csak azért nem adom meg az 5 csillagot, mert szerintem lesz ez még jobb is, így egyenlőre arra tartogatom. :)

Borító: Nagyon tetszik! Sokkal szebb, mint az eredeti :))
Kedvenc szereplők: Mila
Mélypont: a könyv eleje
Fénypont: festős jelenet
Csillagozás: 5/4.5

Jennifer Ann: The ​Secrets Between Us

Magánkiadás 2017
268 oldal
Nyelv: angol

Some people keep secrets because the truth is too painful.
He keeps secrets to avoid losing her.
She keeps secrets to deliver revenge.

Seven years have passed since Cameron Quinn and Lincoln Farrington were high school sweethearts.
Seven years since she last saw him as the cops were taking him away.
Seven years since he left her to become a Navy SEAL.
When he suddenly comes back into her life, she’s forced to choose between following her heart, or sticking to a plan that would almost certainly destroy him.
His secrets brought them together.
Her secrets will tear them apart.


Nem is tudom, mit mondjak. Hülyeség a köbön.
Még ha az a jóféle hülyeség lenne, hogy haha, egyszer elolvasom, mert ok, akkor úgy lennék vele, hogy max. 3 csillag. De így?! Egy ilyen katasztrofális történettel és szereplőkkel?! Csak azért kap 2 csillagot, mert szép a borító az csábított el, és az én fáradozásomért.

Még a történet eleje okés volt.
Megismerkedünk Quinnel, aki el van jegyezve. Kap egy üzenetet a régi szerelmétől, hogy 7 év után szeretne vele találkozni, erre Quinn tudja, hogy nem szabadna, mégis elmegy.
A régi pasi nem más, mint Lincoln (Navy SEAL), akiről kiderül, hogy még mindig észbontóan dögös, és máig teljesen oda van az exéért. Egyedüli baj ugye, hogy mind a ketten egy csomót titkolóznak egymás előtt.
Ahogy az a titkokkal lenni szokott, mindegyik kiderül. Mindegyik borzalmas (szerintem), és mindegyik nagyot üt (a szereplők szemében). Egyik percben még dúl a l´amour, a másikban pedig felkapják a vizet, törnek-zúznak, elfutnak… Persze elég kb. egy nap, hogy mind a ketten rájöjjenek, attól még szeretik egymást, és újra szent a béke.

Egyik szereplővel sem voltam képes azonosulni, mert esküszöm, még egy fantasy világ is sokkal reálisabb, mint ez itt!
Tiszta szappanopera az egész. Legszívesebben elmesélném az egészet, hogy ti is velem szenvedjetek, de az már tényleg túl hosszú lenne. :D
Legalább a borító szép.


SPOILER!
Quinn, Lincoln ikertesójával van eljegyezve, de csak azért, mert a pasi szemét volt vele még anno a suliban, így Quinn meg akarja leckéztetni azzal, hogy ellopja a pénzét, amit amúgyis csak sikkasztott a gonosz ikertesó.

Mikor ezt így elmondta Lincoln-nak, az csak nézett rá, hogy: „Mi van? Hülye vagy, vazze? Van nekem is elég pénzem.” stílussal :D Erre Quinn beköpte, hogy őt bizony megerőszakolta Kellen, a gonosz ikertesó.

Nos, mikor ez kiderült, legszívesebben itt dobtam volna el az olvasóm, mert…! Még a vallomás előtt megtudhattuk, hogy Quinn egyszer már önszántából lefeküdt Lincoln tesójával, csak azért, mert egyformák, és így legalább úgy tehetett, mintha Lincoln-nal lenne, amikor hiányzott neki.Azt gondoltam, oké, ennyi Qiunn titka, de nem! Mert kellett még pár fejezet ahhoz, hogy kiderüljön, a csajt nem is egyszer erőszakolták meg, hanem kétszer. És azt olyan nyugalommal közölte nemcsak a szerelmével, hanem az anyjával is, hogy csak néztem. Még mondta is, hogy: "Semmi baj, már túl vagyok rajta."
SPOILER!



Borító: Gyönyörű *-* főleg ez vett rá, az olvasásra
Kedvenc szereplők: nincs
Mélypont: lásd, spoiler
Fénypont: nincs
Csillagozás: 5/2

Kylie Scott: Deep ​– Tónus (Stage Dive 4.)

Könyvmolyképző 2017
344 oldal
Fordította: Császár László

Ennek az egyéjszakás kalandnak nem így kellett volna végződnie…

Pozitív. Két kicsi vonal a terhességi teszten azt jelenti, hogy Lizzy Rollins teljesen mindennapi élete mindörökre megváltozik. És mindez egyetlen hatalmas hiba miatt, amit Las Vegasban követett el a Stage Dive lehengerlően szexis basszgitárosával, Ben Nicholsonnal. Kit érdekel, ha Ben volt az első férfi, aki miatt Lizzy úgy érezte, nem tud ellenállni a vágyainak? Sajnos azonban a lány azzal is tisztában van, hogy teljesen mindegy, ő mire vágyik, Ben egy kellemes szórakozásnál semmi többet nem akar.
Ben tisztában van vele, hogy számára Lizzy érinthetetlen. Tökéletesen és végletesen. Mivel a legjobb barátja feleségének a húga, teljesen mindegy, mennyire izzik kettejük között a levegő, teljesen mindegy, mennyire kedves és szexis Lizzy, okosabb, ha távol tartja magát tőle. Azonban egy pillanatnyi megingás a Bűn Városában, és Ben kénytelen megtanulni, hogy ami Vegasban történik, nem biztos, hogy Vegasban is marad. Ő és Lizzy most már a lehető legmélyebb módon kötődik egymáshoz… de kialakulhat ebből valódi szerelmi kapcsolat?


A várva várt befejezés. Nagyon vártam már ezt a részt egyrészt, mert Ben nagyon szimpatikus volt, másrészt pedig az angol borító miatt, ami egyszerűen szemetgyönyörködtető. *-* Picit viszont úgy érzem, csalódtam mind a két téren.

Ne értsetek félre, imádtam a könyvet, mert mind már sokszor elmondtam, az ilyen sztorikért élek-halok! De nekem az előző részekből valahogy sose az jött le, hogy Ben ilyen bohém, elköteleződés mentes életet élne. Úgy gondoltam, ha megtudja a híreket, persze ki lesz akadva ő is, de közben kész lesz, hogy felelőséget vállaljon a tetteiért. Nem pedig, hogy ennyit fog érzelmi „fogócskázni” Lizzy-vel, és sorban ontja majd a rosszabbnál rosszabb válaszokat.

Szóval igen, valahol egy kicsit csalódtam Ben-ben, viszont örültem, amikor a fiúk jól helyretették, főleg Jimmy. Mert nagyon megérdemelte, hogy végre észhez térjen. Azután persze már könnyű Ben-be is beleszeretni. Mert… azta! Ez a pasi is aztán nagyon tud, ha akar. :D
Lizzy szókincse kicsit készületlenül ért, pedig róla nem hittem azt, hogy szende kislány lenne. De ez csak jó volt, mert legalább volt min szórakozni, nem esett egykönnyen kétségbe, és mert hinni a pozitív végkifejletben.

Az epilógus igazán cuki lett, főleg mert Jimmy és Lena is meg lettek említve. ^-^
Szerintem még majd tuti előkapom valamikor a Stage Dive egy-egy részét újraolvasásra.


"Lizzy: A rózsák vörösek, az ibolyák kékek, bejössz nekem Ben, én bejövök néked?
Ben: Vacak költő vagy."

Borító: jó lett így is, mert legalább passzol a többi részhez, de az eredeti akkor is ezerszer szebb
Kedvenc szereplők: Lena, Jimmy, Lizzy... a végére Ben is :D
Mélypont: Ben hülye viselkedése és Martha... hogy neki mi a fenéért kellett felbukkannia?!
Fénypont: az epilógus
Csillagozás: 5/4,5

Kristen Callihan: Idol (VIP 1.)

Könyvmolyképző 2018
400 oldal
Fordította: Szabó Krisztina

„A ​zene a barátoddá válik, ha nincs egy sem, a szeretőddé, ha éppen arra vágysz. A haragoddá, a bánatoddá, az örömöddé, a fájdalmaddá. A hangoddá, ha nem találod a szavakat.”

LIBBY
Amikor rátaláltam Killianre, valami elveszett hercegre emlékeztetett, és épp részegen hevert az udvaromon. Az arca, akár egy istené, és pont olyan arrogánsan is viselkedett. Nem volt hajlandó elmenni. Szexi, elbűvölő és egy icipicit mocskos a fantáziája – szép lassan ledönti a falaimat, és én egyre többre vágyom.
Az enyém lehetne, ha lenne hozzá bátorságom. A probléma az, hogy az egész világ őt akarja. Hogyan tartsak meg egy bálványként imádott rocksztárt, amikor mindenki azon mesterkedik, hogy elvegye tőlem?

KILLIAN
A világ egyik legnagyobb rockbandájának énekeseként áloméletet éltem. De egyetlen végzetes döntés elég volt hozzá, hogy mindez a darabjaira hulljon.
Most minden romokban hever.
Aztán megismertem Libertyt. Morcos, magának való lány – de egész aranyos. Á, kamu. Az igazság az, hogy ha csak hozzáérek, eszméletlenül dögössé válik, és sokkal jobban vágyom rá, mint bármelyik, a nevemet sikító rajongómra valaha is.
A világ hangosan követeli, hogy álljak vissza a színpadra, de nem vagyok hajlandó elhagyni őt. Ki kell találnom, hogyan csalogassam ki a csigaházából, hogy velem maradjon.
Mert mióta megismertem Libbyt, minden megváltozott. Minden.


Én személy szerint imádtam! Pont egy ilyen romantikus sztori vágytam, és meg is kaptam benne mindent, amit elképzeltem. Igaz, hogy volt két erotikus jelenet, amitől kb. padlót fogtam a röhögéstől, ilyen se volt még, de hát ez van :D Szerencsére később már nem voltak ilyen gondok, és legalább sikerült jót nevetnem nekem is. Nézzük mindennek a pozitív oldalát!

"– Nekem nem kell a világ – suttogja.
– Akkor mi kell? – kérdezem éppolyan halkan.
– Te – válaszolja."

A történet nagyon cuki, és nem is annyira klisés, mint a kezdetkor gondoltam.
Libby és Killian is szerethető karakterek. Tetszett Libby nagyszájúsága, hogy folyton mindenkit kioszt, nem hagyja magát... és a lágyabb, kicsit bizonytalanabb oldala is, ami az elején visszatartotta, de később már ezt is uralta, elfogadta, és ezáltal sokkal jobban érezte magát a bőrében.
A találkozásuk Killiannal oltárira sikeredett. Valamint a későbbiekben is.... micsoda szócsatákat vívtak! :D  Killian engem is totál elvarázsolt. Nem hagyta annyiban, ha Libby épp bizonytalankodott, vagy kiborult, hanem igenis megmondta a magáét, kitárta az érzéseit. Ezt mindig is szerettem a karakterekben/emberekben, ha kerek-perec kimondják, hogy éreznek, és nem kertelnek.
Igaz, itt is volt pár "magam elé helyezlek, nem leszek önző" duma, amiből csak félreértés lett, de így legalább mind a ketten megtapasztalhattak egy másik opciót is az életben, és rájöhettek, mi is az, amira igazán szükségük van.

"– A lehető legrosszabb dolog, amit tehet az ember az életben, ha félelemből nem használ ki egy lehetőséget."

Nagyon szeretek rockerekről, énekesekről olvasni, és hogy hogyan találnak rá a szerelemre. Egyrészt a sok jó zene miatt, amit ilyenkor az írók beleírnak a sztoriba, másrészt pedig a történet meseszerűsége miatt. Az ilyen könyvekre mindig romantikus ábrándozásokként gondolok, ami képes arra, hogy bármikor kikapcsoljon és mosolyt csaljon az arcodra. :)
Az Idol is pont egy ilyen nagyszerű kreálmány. Megkaptam a szerelmet, az utazást, zenéket, vicces bandatagokat, és érdekes karaktereket, akikről nagyon szívesen olvasnék a folytatásokban.

"A zene a barátoddá válik, ha nincs egy sem, a szeretőddé, ha éppen arra vágysz. A haragoddá, a bánatoddá, az örömöddé, a fájdalmaddá. A hangoddá, ha nem találod a szavakat. Csodálatos dolog részesévé válni mindennek, szerepet játszani valaki más életének zenei aláfestésében."

Borító: Gyönyörű, imádom *-*
Kedvenc szereplők: Killian és Libby természetesen
Mélypont: nem volt, mindent imádtam :)
Fénypont: Killian és Libby találkozása, amikor Killian először hallja Libbyt énekelni, első közös zenélés a bandával, amikor kiderül a titok, Killian félresikeredett Prince üzenete :D
Csillagozás: 5/5

Rick Riordan: The ​Blood of Olympus (The Heroes of Olympus 5.)

Puffy 2015
536 oldal
Nyelv: angol

Though ​the Greek and Roman crew members of the Argo II have made progress in their many quests, they still seem no closer to defeating the earth mother, Gaea. Her giants have risen—all of them, and they’re stronger than ever. They must be stopped before the Feast of Spes, when Gaea plans to have two demigods sacrificed in Athens. She needs their blood—the blood of Olympus—in order to wake. The demigods are having more frequent visions of a terrible battle at Camp Half-Blood. The Roman legion from Camp Jupiter, led by Octavian, is almost within striking distance

Though it is tempting to take the Athena Parthenos to Athens to use as a secret weapon, the friends know that the huge statue belongs back on Long Island, where it might be able to stop a war between the two camps. The Athena Parthenos will go west; the Argo II will go east. The gods, still suffering from multiple personality disorder, are useless. How can a handful of young demigods hope to persevere against Gaea’s army of powerful giants? As dangerous as it is to head to Athens, they have no other option. They have sacrificed too much already. And if Gaea wakes, it is game over.

El sem hiszem, hogy vége! Olyan jó volt ez az utazás a hét főhőssel + Nicoval *-*
Micsoda kalandok és csaták! Micsoda furfangosság és lezárás! Egyszerűen imádtam az egészet!
Egyedül azt sajnáltam, hogy nem volt Percy, vagy Annabeth szemszög, de szerencsére így is kaptunk belőlük is valamit, és még pár romantikus részletet is. Ami viszont kiengesztelt, hogy most volt sok-sok Nico, és a vége felé egyre több Leo szemszög. Ők Percyvel az én abszolút kedvenc pasi trióm♥ :D

'Look, lady, we're not going to all Hunger Games on each other. Isn't going to happen.'

Jasont habár kedvelem, sosem tudtam annyira a szívembe zárni, mint a többieket. Most is olyan volt, hogy itt van, jól van, de közben semmilyen… Az ígérete is a kisebb Isteneknek is tiszta Percy koppintás volt.
Piper viszont kellemesen meglepett! Ebben a részben mindent beleadott, és még harcolni is milyen jól megtanult.
Azt hiszem Reyna szemszög nélkül is szuperül meglettem volna, mert megmondom őszintén, ő valahogy sosem érdekelt. Nem rossz karakter, csak számomra abszolút nincs jelentősége. Helyette igazán kaphattunk volna Percy részeket, mert belőle aztán soha nem elég.
Az Istenek, mint mindig, most se csináltak majdnem semmit. Kivéve egy apró beavatkozás a végső csata előtt. Azt is szívesebben olvastam volna Percy leírásaival, de mit lehet tenni…
Örültem, hogy Nico elengedte az ördögeit, és Leo pedig OMFG!!!♥ Alig várom, mit hoz majd Apollo könyve. Nemsokára neki is kezdek.



Borító: a kettő közül, ez tetszik jobban, mert itt mind a hét félisten rajta van :)
Kedvenc szereplők: csakúgy, mint mindig... Percabeth, Nico, Leo <3 ...ó, és Will is most már nagyon felkeltette az érdeklődésemet
Mélypont: kevés Leo szemszög, nuku Percy szemszög :(
Fénypont: Nico a végén, Percabeth cuki pillanatok, Nico, amikor megnyílt Reynanak + a francia sofőr
Csillagozás: 5/5

Tillie Cole: Ezer ​csók

Twister Media 2018
464 oldal
Fordította: Bozai Ágota

Egy csók egy pillanat.
De ezer csók élethosszig kitart.

Van egy fiú.
És van egy lány.
A szerelem egy pillanat alatt szövődik köztük, de egy évtized, míg kibontakozik.
Ezt a szerelmet nem képes felbontani sem a távolság, sem az idő.
Ez a szerelem örökké tart. Legalábbis ők így hiszik.
Amikor a tizenhét éves Rune Kristiansen visszatér szülőhazájából, Norvégiából az álmos georgiai kisvárosba, Blossom Grove-ba, ahol még gyerekkorában összebarátkozott Poppy Litchfielddel, a fiút egyetlen gondolat gyötri: a lány, aki lelki társa, aki megígérte, hogy hűségesen megvárja, amíg ő visszatér, vajon miért szakított vele mégis szó nélkül?
Rune szíve két éve összetört, amikor Poppy megnémult. Mire Rune megtudja, mi az igazság, rájön, hogy a legnagyobb szívfájdalom csak ezután éri majd…

Az első Tillie Cole könyvem… Az én Poppymmal és Rune-ommal.… A szívem meghasadt.

"-Én adok neked ezer csókot, Poppymin. Mind az ezret megkapod. Soha senki nem csókolhat meg téged, csak én."

Erre nincsenek szavak. Vagy gondolom mégis, ha várnék pár napot és lecsillapodnék. De képtelen vagyok.

Ennyire szeretni valakit. Vajon lehetséges?
A történet gyönyörű, de felér egy szíven szúrással.
Nagyon rég sírtam már ennyit.
Viszont azokért a pillanatokért éltem, amikor a könyv újra mosolyra fakasztott. Amikor megmelengette és teljességgel megdobogtatta a szívemet.

"- Nem változtathatjuk meg a tényeket, nem változtathatjuk meg a sorunkat, de még élhetünk. Hátralévő napjainkban olyan élénken elhetünk, ahogy csak szeretnénk. Újra mi lehetünk: Poppy és Rune"

Jaj, Poppymin! Drága Rune!
Hogy élhet az ember újra teljes életet egy ilyen meghatározó, mindent betöltő szerelem után?
Szerettem volna. Vágytam rá. Reméltem, de közben mégis… belül tudtam.

Az epilógus.❤

"– Szabad nevetni (...) Szabad mosolyogni. Szabad boldognak lenni. Különben mi értelme lenne az életnek?"

Borító: Lélegzetelállítóan gyönyörű *-*
Kedvenc szereplők: Rune és Poppy - náluk nincs jobb
Mélypont: A nagy igazságtalanság, a sok könny és szívfájdalom.
Fénypont: Rune és Poppy szerelme, mert annál nincs nagyobb, világot rengető szerelem az övék <3
Imádom, hogy Rune mi mindent meg nem tett Poppy boldogságáért, és fordítva :')
Csillagozás: 5/5 Kedvenc!

Nicole Williams: Clash ​– Csattanás (Zuhanás 2.)

Könyvmolyképző 2018
224 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Jude és Lucy csak abban ért egyet, hogy Rómeó és Júlia történetéhez méltó módon tombol közöttük a szenvedély. Meg abban, hogy állandóan veszekedni kell…

Az sem segít, hogy Lucy halálosan féltékeny arra a vezérszurkoló lányra, aki beférkőzött Jude életébe.
Lucy igyekszik belekapaszkodni a nélkülözhetetlen rosszfiúba, miközben azon dolgozik, hogy ő legyen a főiskola legjobb balett-táncosa. De közben érzi, hogy valami hamarosan összeomlik…

Hogy tudna anélkül a fiú nélkül élni, akit szeret? Hogy tudna úgy élni, hogy feladja az álmait? Ha rosszul dönt, mindent elveszít.


Annyira vártam már ezt a könyvet, mivel az első rész nálam nagy kedvenc, és most végre olvashattam. :) Habár nem ütötte meg az első rész mércéjét, attól még nagyon is jólesett újra Jude és Lucy világába csöppenni.

Szerencsére a drámázásra föl voltam készülve, így nem ért sokk-ként, de azért kevesebb mennyiségben jobb lett volna. A két föszereplő nagyon impulzív és féltékeny típus, így nem is csoda, hogy többször veszekedésbe torkolltak a dolgok. Viszont amit Lucy leművelt… Részben neki is igaza volt, de túlnyomó részben, csak fölöslegesen túlgondolt, túldramatizált mindent. Saját magát lebeszélte a boldogságról, Jude-ról, hogy ne fájjon ennyire a szerelem. Mármint… milyen hülyeség ez?!

Persze Jude-nak is megvoltak a maga hibái, de ő legalább tényleg igyekezett, és mindig megerősítette Lucyt abban, hogy mennyire szereti. *-* Szegénykém, úgy sajnáltam, hogy annyit szenvedett.
A történet számomra teljesen unrealisztikus volt. Többször olyan érzésem volt, mintha egy gagyi filmből lopta volna az írónő a jeleneteket. Viszont akármennyire is volt gyönge ez a rész, én mégis élveztem, hogy újra olvashatok a fantasztikus hey Jude-ról.♥ A folytatásra pedig naná, hogy befizetek. ;)

Borító: nagyon tetszik, főleg ez is a pasztell szín miatt :))
Kedvenc szereplők: Jude és Luce, még akkor is ha itt sok hülyeséget csináltak
Mélypont: az a hülye ribi, aki bekavart, + a bizalomhiány Jude és Lucy között
Fénypont: a vége, valamint amikor nem veszekedtek a főszereplők
Csillagozás: 5/4

J. R. Ward: The ​Thief (The Black Dagger Brotherhood 16.)

Piatkus 2018
464 oldal
Nyelv: angol

Sola ​Morte, former cat burglar and safecracker, has given up her old life on the wrong side of the law. On the run from a drug lord’s family, she is lying low far from Caldwell, keeping her nose clean and her beloved grandmother safe. Her heart, though, is back up north, with the only man who has ever gotten through her defenses: Assail, son of Assail, who never meant to fall in love—and certainly not with a human woman. But they have no future, and not just because she doesn’t know he is a vampire, but because he is not about to stop dealing arms to the Black Dagger Brotherhood. Fate, however, has other plans for them. When Assail falls into a coma and lingers on the verge of death, his cousins seek out Sola and beg her to give him a reason to live. The last thing she wants is a return to her past, but how can she leave him to die?

As a lethal new enemy of the vampires shows its face, and the Brotherhood needs Assail back on his feet, Sola finds herself not only a target, but a mission-critical force in a war she doesn’t understand. And when Assail’s truth comes out, will she run from the horror . . . or follow her heart into the arms of the male who loves her more than life itself?


Annyira vártam ezt a részt, mégis azt kell mondjam, hogy sajnos csalódtam. Habár Assail és Sola nálam nagy kedvencek, leginkább V és Jane párosára voltam kíváncsi.

A könyv eleje tisztára kiidegelt. Teljesen kikészültem, belül már bőgtem, hogy mégis hogy tehet ilyet Ward az egyik kedvenc párosommal. Amilyen csúnya volt a veszekedésük, olyan hamar meg is oldódott. Szerencsére. (?) Ne értsetek félre, én vagyok a legboldogabb, hogy minden jól alakult, de én mondjuk egy hosszabb és szebb folyamatot képzeltem el a dolgok megoldására. Így is jó volt, mert legalább nem volt elnyújtva a szenvedés, de mégis. Amekkora ügyet csináltak belőle, olyan egyszerűen meg is beszélték. Örülök, hogy a végén mind a kettő magába nézett, és rájött, hogy nem csak a másik tehet a kapcsolatuk hanyatlásáért. Mert ahhoz két ember kell, és itt mind a ketten elcseszték.

“I thought I’d lost you,” he said hoarsely.
(…)
“Never,” she returned through her tears. “You’ll never lose me…"

Nekem speciel nagyon bejött V változása. Legalább Jane-nel szemben legyen már romantikus, az istenit! Ezt mindig is annyira hiányoltam V-ben, hogy nem mutatja ki az érzéseit. A saját könyvükben volt rá példa, de amúgy semmi. Remélem most már ez így marad. És az is, hogy Jane szintén kommunikatívabb lesz vele.
Amit nagyon hiányoltam – Lassiter. Hát mi a fenéért nem volt nagyobb szerepe?! Pl. arra is már nagyon felkészültem, hogy ugye kiderül a nagy titok, mit fog szólni Vishous és a többiek… Erre mikor kiderült, AHOGY kiderült…. Szóval nagyon nem így képzeltem -.-

Destiny was such a thief.

Örültem volna, ha Marcus-ról is több szó esik. Esetleg kaphatott volna saját szemszöget, elvégre mégiscsak köze van Assailhoz, de semmi. Pár említés és ennyi.
A Vitoria részekről meg ne is beszéljünk. Dögunalom. Lesz@rtam az egészet úgy, ahogy van. Akkor voltam a legboldogabb, amikor Sola fejbe lőtte a nőt xD.

Love transformed him back into the man she knew.
To her, he was beautiful no matter what he looked like.

Az Assail-Sola páros viszont nagyon tetszett. ^-^ Annyira cukik voltak együtt. Mindjárt az elején nyíltan felvállalták az érzéseiket, Assail is teljesen megváltozott. Ez amúgy szerintem várható volt, így nem sokkolt annyira, de tényleg mintha kicserélték volna. Engem nem zavart, keblemre <3 Egyedül a kis vámpír titok maradt csak a végére, ami nem tetszett. Azt is olyan hamar lerendezték és bumm, kész, vége.

I see you, he thought. And you are beautiful to me.

Összegezve – nem rossz könyv, de nem kellett volna ekkora elvárásokkal nekikezdenem. Lassú folyású, főleg sok a romantika, nekem ez plusz:) ,poén viszont nem sok volt. Konkrétan csak egy jeleneten nevettem fel, a pónis pizsón. Az valami isteni volt :D
Kíváncsi vagyok, kié lesz a következő könyv. Murhder engem csak John és Xhex miatt érdekel :D, leginkább Jo jöhetne már. Akkor lenne Manny és Butch is.



Borító: nagyon nem Assail, inkább Taylor Lautnerre emlékeztet a borító modell, viszont még így is sokkal jobb, mint a másik verzió xP
Kedvenc szereplők: V és Jane, Assail és Marisol
Mélypont: hogy minden konfliktus nagyon hamar el lett rendezve, Vitoria részek
Fénypont: a szerelmes V-Jane pillanatok, főleg  amikor V rátalál Jane-re Lassiter segítségével *-*, plusz V pónis pizsiben x'D
Csillagozás: 5/3.5

Colleen Hoover: Confess ​– Vallomás

Könyvmolyképző 2017
344 oldal
Fordította: Komáromy Zsófia

Mi ​mindent érdemes kockára tenni a szerelemért?
Auburn Reed huszonegy éves korára már mindent elveszített, ami valaha fontos volt neki. A lány azért küzd, hogy újra felépítse romba dőlt életét, így csakis kitűzött céljaira összpontosít, és nem engedheti meg magának a hibákat. De amikor munkát keresve belép egy dallasi műterembe, váratlanul éri az erős vonzalom, ami elfogja az ott dolgozó titokzatos művész, Owen Gentry iránt.
Most az egyszer Auburn mer kockáztatni, és a szívére hallgat, ám hamarosan felfedezi, hogy Owen súlyos titkot rejteget. Múltjának árnya tönkretehet mindent, ami fontos Auburn számára, és a lány egyedül úgy teheti sínre az életét, ha kizárja belőle a fiút.
Ahhoz, hogy megmentse a kapcsolatukat, Owennek nincs más dolga, csak vallomást tenni. Ám ebben az esetben a vallomás sokkal ártalmasabb lehet, mint maga a bűn.

A csodálatos és kivételes stílusú Colleen Hoover egy újabb mélyen megható történetet mesél arról, hogy az igaz szerelem és a család olyan köteléket jelent, amit semmi sem szakíthat el.

Colleen írjon bármit is, abból mindig egy mestermű lesz. Nem tudom, hányszor leszek még képes az írónőt dicsérni, mert nemsokára már minden pozitív szót elhasználok, és már csak önmagamat ismételni leszek képes.

"Vannak emberek, akiket szép lassan megismerünk, és vannak, akiket mintha már a legelső pillanattól kezdve jól ismernénk."

A Confess – mint minden egyes coho könyv – is annyi érzelemmel van tele, annyi szenvedéllyel. Az, hogy tudtam, a vallomások tényleg más emberek igazi titkai, nem pedig csak kitaláltak, csak még mélyebb hatást gyakorolt rám olvasás közben.
Papírzsepire most nem volt szükségem, de attól még tényleg nagyon megérintett a könyv. Mindjárt az eleje olyan szívszaggatóan indul, aztán az egészet körüllengi a titokzatosság, és a vége… Jaj, hát a befejezés valami csodálatos lett!♥
Owen és Auburn nagyszerű karakterek, akiket tényleg a sors hozott újra össze. Tetszett Auburn eltökéltsége, hogy harcol azért, akit a legjobban szeret. Lydiat és Treyt pedig legszívesebben megfojtottam volna, amiért ennyire kihasználják és bántják szegényt.
Owen története pedig tényleg egy OMG ;) Nagyon ledöbbentem, amikor kiderült, hogyan is kapcsolódik az élete Auburnéhez. És imádtam!

"– Örökké szeretni foglak. Még akkor is, amikor már nem tudlak.
(…)
– Én is örökké szeretni foglak. Még akkor is, amikor már nem kéne."

Borító: nem rossz, de sokkal jobban örültem volna, ha az eredit hagyják meg. Nekem ez a sorozatból vett kép nem éppen illik egy CoHo könyvhöz. A pasi tiszta Jamie Dornan :D
Kedvenc szereplők: Owen és Auburn
Mélypont: Lydiat és Treyt szét tudtam volna szedni, annyira gonoszak voltak, plusz néhány vallomás elég durva volt
Fénypont: Adam vallomása, Owen-Auburn pillanatok, főleg mikor végre összejöttek *-* , Owen festményei a különböző vallomásokhoz, a vége :)
Csillagozás: 5/5

J. R. Ward: Dearest ​Ivie (The Black Dagger Brotherhood 15,5)

Ballantine Books 2018
146 oldal
Nyelv: angol

In ​an exclusive ebook novella set in the world of the Black Dagger Brotherhood, #1 New York Times bestselling author J. R. Ward tells the story of a fiery couple . . . doomed by an undeniable passion.

Features a special preview of J. R. Ward’s upcoming Black Dagger Brotherhood novel, The Thief!

The last place Ivie expects to be approached by a devastatingly handsome male is in a crowded, smoky cigar bar rarely frequented by vampires—yet here he stands. Silas is flirtatious, gallant, and, above all, mysterious. Ivie is anything but. A nurse at the healer’s clinic and the daughter of a biker, Ivie is accustomed to speaking her mind. So she does. Since aristocrats rarely pick up females of her class, Ivie asks Silas just what kind of game he thinks he’s playing.

Despite her guarded exterior, Ivie surrenders to the fierce desire she feels for Silas. And yet, just as their courtship is heating up, he reveals that it cannot last, for he is bound to return to the Old Country. Their bond only deepens as they make the most of their precious time together. But when she learns the truth, Ivie must find a saving grace—before all is lost…

Közeledik a Thief megjelenése, úgyhogy gondoltam ideje végre elolvasni ezt is. A könyv tényleg nem kapcsolódik az eddigi részekhez, pár utaláson kívül, de szerintem a következő részben majd meg fogunk lepődni.

Ami a történet illeti, szeintem irtó cuki volt. :) Elég gyorsan bontakoztak ki az érzelmek, a cselekmény, elvégre milyen rövid a könyv, de engem ez nem zavart. Silas nagyon szimpatikus pasi, olyan aranyos volt a dearest Ivie-zásával. ^^ Viszont a történet körbelengi egy sötét energia, amitől nagyon rossz érzésem volt. Aztán történtek is dolgok, amin már csak a fejemet ráztam, hogy Ward hogy lehet megint ilyen kegyetlen. De nagy megkönnyebülésemre semmi sem vált valóra a gondolataim közül.

Ruhn jelenléte nagyon meglepett, de örültem is neki. Viszont mit jelent most ez az egész?
És ez a mondat: „Also, a brother who he couldn’t find.” Most lehet megint túlkombinálok ha FTT-ről van szó, akkor mindig :D ,de szerintem Silas tesója Marcus lesz.

Tényleg kíváncsi vagyok, hogy az itt történtek, hogy fogják befolyásolni a következő részek eseményeit.
Jaj, Thief gyere már! <3

Borító: kicsit fura a pasi hosszú hajjal, de amúgy szerintem ez most kifejezetten jó lett :)
Kedvenc szereplők: Silas és Ivie... meg persze Ruh és Jane *-*
Mélypont: ez a csúnya érzelmi játék, amit az írónő művelt *duzzog*
Fénypont: Siles iszik Ivie-ból, akárhányszor Silas azt mondta, hogy "dearest Ivie"
Csillagozás: 5/5

Rick Riordan: Csata ​a labirintusban (Percy Jackson és az olimposziak 4.)

Könyvmolyképző 2011
344 oldal
Fordította: Acsai Roland

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Percy Jackson semmi jót nem várt az iskolai nyílt naptól, de amikor titokzatos halandó ismerőse után két pomponlánydémonnal is találkozik, a dolgok még a vártnál is rosszabbra fordulnak.
A sikersorozat negyedik kötetében már a küszöbön áll az olimposziak és a Titán isten közötti háború. Még az eddig biztonságos menedéknek számító Félvér Tábor is sebezhetőnek bizonyul, amikor Kronosz és hadserege megpróbál varázshatárán belülre kerülni.
Hogy a támadásnak elejét vegyék, Percy és félisten barátai egy küldetésre indulnak a Labirintusba – a hatalmas, föld alatti világba, ami minden fordulóban újabb vérfagyasztó meglepetést tartogat számukra.

Annyira jó! *-* Már én is értem, miért ez a nagy rajongás a sorozat iránt.
A történet egyre érdekesebb, egyre kalandosabb, ahogy a sorozat a végéhez közeledik. Elég sok minden meglepett most engem is, aminek örültem, mert így nem volt kiszámítható a sztori.
Grover és Boróka – ezt csak így? Egyik percről a másikra? :D De milyen jó már. Nagyon tetszett ez a kis meglepi, olyan édik együtt. ^-^

Örülök, hogy Nico még mindig képven van, imádom a srácot. Csak olyan szomorú, hogy most milyen elveszett szegénykém. Elkélne neki egy jó nagy ölelés.
önként vállalkozom♡De minél többet szerepel, én annál boldogabb vagyok. Nagyon tetszik az erő, amit birtokol. Még sok érdekes dolog adódhat belőle.


"– Rossz híreket hoztam, barátaim. Gonosz híreket. A kisistenek átálltak. Morpheusz az ellenséghez csatlakozott. Janus, Nemeszisz úgyszintén. Zeusz tudja, még hányan tették ugyanezt!
Távoli mennydörgés hallatszott.
– Tévedtem! Még Zeusz sem tudja!"

Aminek nagyon örültem, hogy Percy is kiaknázza végre a saját képességeit. Mindig a fellegekben vagyok, ha a vizet manipulálja a javára valamiképpen, szóval csak így tovább!
Rachelről még nem igazán tudom, mit gondolok. Minden mennyiségben Percabeth fan vagyok, szóval go Annabeth! ^^ Ááá, milyen jó volt már az a csók jelenet!!! De Percy is már igazán kigondolhatná mit akar, hogy haladjunk is valamerre :D


"– Most merre?
(…)
    – Arra!
    – Honnan tudod? – kérdeztem.
    – Deduktív logika.
    – Vagyis… csak a hasadra ütöttél – fordítottam le.
    – Mindjárt a fejedre is ütök, ha nem jössz!"

Kalüpszó

Lett még egy első látásra/olvasásra kedvenc karakterem mint Nico, aki nem más, mint Kalüpszó.♡ Tudom, hogy csak egy rövid jelenet erejéig szerepelt, de milyen jó volt már! Nem bírtam magammal, le kellett csekkolnom, hogy fel-e fog még tűnni. Szerencsére igen. Juhú! :))
Alig várom már a végső csatát, remélem valami epic lesz, ha már egyszer az Istenekről van szó.



Borító: kedvencem *-*
Kedvenc szereplők: Kalüpszó, Nico, Percy, Annabeth, Grover, Mr.D
Mélypont: szegény Nico :(
Fénypont: Kalüpszó és a szigete, Nico és Percy tortája, Percabeth jelenetek <3
Csillagozás: 5/5

Rick Riordan: A ​titán átka (Percy Jackson és az olimposziak 3.)

Könyvmolyképző 2016
286 oldal
Fordította: Acsai Roland

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Amikor Percy Jackson megkapja Groover segélyhívását, készülődni kezd a harcra. Jól tudja, hogy szüksége lesz erős szövetségeseire, Annabethre ás Tháliára, a félistenekre; valamint hűséges bronzkardjára, Árapályra is… és egy fuvarra a mamájától.
A félistenek Grover megmentésére sietnek, aki – mint később kiderül – fontos felfedezést tett: két félistenre bukkant, kiknek származása egyelőre még ismeretlen, de igen nagy erővel rendelkeznek… De ez még nem minden.
A Titán úr, Kronosz felállítja számukra eddigi legfondorlatosabb csapdáját, és az ifjú hősök majdnem belesétálnak.
A sorozat mulattató, és izgalmas harmadik kalandjában Percynek a legveszélyesebb kihívással kell szembenéznie: a Titán Átkának hátborzongató próféciájával…

Egyre jobb, és jobb! Imádtam ezt a részt, annyira izgalmas volt!
Az új szereplők, a történet, a fordulatok, egyszerűen… azta! Thalia, bevallom, nem igazán lopta be magát a szívembe. Nem egy rossz fej csaj, csak nekem túl komor karakter, plusz a hős szerepét már lefoglalák, bocsi. :P Zoé, Artemisz, Bianca és Apollón viszont nagyon ott voltak. Bianca inkább csak a titokzatossága miatt érdekelt, amúgy nem igazán díjaztam, hogy csak úgy lepattintotta a tesóját. És ha már belekezdtem. Uramisten, Nico!!! *-* Mennyire édes egy kölyök! Menten megzabálom. Amikor olyanokat mondott, hogy cuki, meg aranyos, hát jaj, nekem ^-^ Én amúgy gyanítottam, hogy kinek a fia, így nem is ért akkora meglepetéssel, inkább nagy lelkesedéssel fogadtam. Igen, hiába, nagy Hádész fan vagyok :D


"  – Igen, a Mitomágia nevű játékomban. És van egy hologramos kártyám is. A támadóereje mindössze ötszáz pont, és magát tartja mindenki a legbénább istennek a kártyában, de szerintem nagyon cuki!"

Tetszett, hogy Percy megint egy barátja megmentésére indult. Sose hagyna senkit cserben, ezt imádom benne. Egyik legjobb rész, amikor Afroditéval találkozott. Juj, mi lesz még itt?! :D Most már még annál is inkább érdekel a folytatás.♥ Ezt a Luke megmentési mániát nem értem, és már nekem is kezd az agyamra menni, mint Percy-nek. Nem bírom a srácot, mégis úgy tűnik, minden csaj odavan érte.

"– A szerelem mindent legyőz – biztatott Afrodité. – Nézd meg Helénát és Páriszt. Engedték, hogy bármi közéjük álljon? "

Két dolog, amin a fejem ráztam olvasás közben:


1. Percynek nem esett le, hogy ki a gonosz. Már az, hogy Anabeth a „mennyezetet” tarotta bazi nagy segítség volt. Ki az, aki nem hallott még Atlaszról? Rendben, a srác még fiatal, plusz senki sem tudhat mindent, de én az ő helyében már tuti végigolvastam volna egy csomó történetet az Istenekről, hogy képben legyek.

2. Héraklész. Az ő történetét imádom a legeslegjobban a görög mitológiából, úgyhogy nem tetszett, amikor Zoé ócsárolta. Bocsi, de nálam ez is egy érzékeny pont. :D

"– Nem tévesztette el a nevemet – lepődtem meg. – Percy Jacksonnak hívott.
– Bizonyára tévedsz, Peter Johnson. Most pedig hagyj békén!"

Thalia

Ezeket nem veszem amúgy negatívumokként, csak megfigyelés/megállapítás. Csakúgy, mint hogy Riska és Fekete Péter mostantól bekerültek a kedvenc karaktereim közé. :D Komolyan mondom, ez a sorozat képes mindig ámulatba ejteni. Annyira örülök, hogy nekikezdtem.

Borító: nem épp a kedvenc borítóm a sorozatból, de attól még tetszik :D
Kedvenc szereplők: Nicoooo *-* Percy, Annabeth, Grover, Apollo
Mélypont: Bianca :( Thaliat pedig nem nagyon kedveltem
Fénypont: Percy-Afridité találkozás, Nico cukisága :3, Apollo személyisége, Percy a világ súlyával a vállán
Csillagozás: 5/5

Rick Riordan: A ​szörnyek tengere (Percy Jackson és az olimposziak 2.)

Könyvmolyképző 2016
254 oldal
Fordította: Acsai Roland

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Percy Jackson új éve az iskolában meglepően nyugodtan indul. Egyetlen szörny sem akarja betenni a lábát New York-i sulijába.
Ám amikor az osztály ártatlan meccse élet-halál harccá válik egy csapat emberevő óriás ellen, a dolgok, hogy is mondjam… kezdenek eldurvulni. Váratlanul érkező barátja, Annabeth is csupa rossz hírt hoz: a Félvérek táborát védő határokat egy titokzatos ellenség lerombolta, és amíg ezeket újra helyre nem állítják, a félisteneknek nincs hová rejtőzniük…



Omg! Ez olyan jó volt!

Nagyon tetszett Tyson érkezése, imádtam, hogy Percy milyen kedves hozzá, megvédi. Annyira szerettem a közös jeleneteiket. ^-^ Ez az új küldetés is nagyon izgalmas volt. Hőseink megint egy csomó szörnnyel néztek szembe. Annabeth és Percy továbbra is nagy kedvencek. Tetszik, hogy itt már mennyire odafigyelnek, vigyáznak egymásra.

" Kíváncsi halak gyűltek körénk – egy csoport barracuda néhány marlinnal kiegészülve.
    – Nincs itt semmi látnivaló! – hessentettem el őket.
    Szívesen maradtak volna még, hiszen nem mindennap látják Poszeidón fiát egy lánnyal összeborulni. Szerintem legalább egy hétig ezen csámcsogott a pletykás vízinép."

Grover jelenetein jókat nevettem, meg az egész Senki dolgon. :D Nem volt minden újdonság, mert ugye a filmből is felrémlettek dolgok, viszont mostantól már minden új lesz számomra. Alig várom. Kíváncsi vagyok, kiről is szól a prófécia, és remélem Luke megkapja a magáét, mert engem nagyon irritál a srác.
Esetleg romantikus gondolakot nem fognak még keringeni Percy fejében? Én speciel örülnék neki ;)

" – Nos, nem… vagyis igen… szóval mégsem.
    – Imádom az egyértelmű válaszaidat."


Borító: ez is nagyon beszédes, szóval imádom :)
Kedvenc szereplők: természetesen a legjobb trió + Tyson
Mélypont: itt sem volt semmi kivetnivalóm
Fénypont: Tyson megvédi Percyt, Annabeth és Percy a víz alatt, az egész Senki jelenet :D
Csillagozás: 5/5

Rick Riordan: A ​villámtolvaj (Percy Jackson és az olimposziak 1.)

Könyvmolyképző 2015
374 oldal
Fordította: Bozai Ágota

A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint.
Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni?
Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba.
Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított.
Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.


Már régóta terveztem, hogy elolvasom a könyvet, de eddig mindig csak húztam, halogattam. Hiba volt, mert engem is teljesen levett a lábamról. A görög és egyiptomi mitológiáért élek-halok, így nem is értem, miért nem szántam rá magam már korábban. Szerencsére most is érvényes a jobb későn, mint soha dolog. :D

"– Hát, ha sietsz azzal a szósszal… És ha a kölyök bocsánatot kér, amiért félbeszakította a pókerjátszmámat, talán lehet róla szó.
Esetleg ha úgy tökön rúglak, gondoltam, hogy egy hétig szopránt énekelsz."

Percy, Annabeth és Grover nagyon cukik. Kicsit emlékeztetnek egy másik golden trióra. A hős, sötét hajú, zöld szemű, túlbuzgó, pimasz kölyök, az eszes, akaratos kiscsaj, és a kissé fura, cikibb legjobb barát, akinek aranyból van a szíve, és mindenki szereti. ;) Ez a filmben eddig fel sem tűnt, de ettől csak még inkább megszerettem az egészet.
Tetszett a kaland, amire a főszereplők vállalkoztak, és a sok akadály, amibe belebotlottak útközben. Annabeth és Percy piszkálódásai, cukkolásai nagyon aranyosak voltak. Főleg a szerelem alagutas, kupidós rész. Héphaisztosz nagyon tud :D

"Bizonyos értelemben jó tudni, hogy léteznek görög istenek, mert van kit szidni, ha a dolgok rosszul mennek."

Kíváncsi vagyok, mi lesz a következő részben, láttam a filmet, de már alig emlékszem remélem lesznek még táboros jelenetek, mert azokat nagyon szerettem.


"– Nem tudom, anya mit fog tenni. Csak azt tudom, hogy én melletted fogok harcolni.
– Miért?
– Azért, mert a barátom vagy, Hínáragyú. Egyéb kérdés?"



Borító: tetszik, mert köze van a történethez :)
Kedvenc szereplők: Percy, Annabeth, Grover
Mélypont: nem volt
Fénypont: a Borzongató Szerelemutazás :D, Percy beszólásai, Mr.D csak úgy
Csillagozás: 5/5

Katie McGarry: Breaking ​the Rules – Szabályszegők (Feszülő húr 1,5)

Könyvmolyképző 2017
480 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Amikor ​a frissen érettségizett Echo Emerson nyári autós túrára indul a fiújával, szeretne kikapcsolódni, egy időre elfelejteni, hogy ő mitől annyira… más, mint a többiek. A kiruccanás során királyabbnál királyabb látnivalók várják, plusz az útba eső galériákban árulhatja az alkotásait. Na persze mindezt übereli, hogy majdnem három teljes hónapot kettesben tölthet Noah Hutchinsszal, a dögös, agyas, hányatott lelkű sráccal, aki mindig megérti őt. Echo és Noah mindent megosztanak egymással – kivéve egyvalamit, amire Echo egyelőre nem bírja rászánni magát.
Csakhogy amikor lidércnyomásainak okozója újból megjelenik az életében, a lánynak komoly döntéseket kell meghoznia, ráadásul legfőbb ideje, hogy rájöjjön, mit is akar igazából. Mindeközben a nevelőszülőknél felnőtt Noah még élő rokonai után folytatott kutatása arra kényszeríti őket, hogy szembenézzenek az élet, a szerelem és saját egyéniségük nyomasztó igazságaival.
Most, hogy már csak egy hét maradt hátra az egyetemi orientáció, a diákmunka és a nagybetűs élet kezdetéig, Echónak dűlőre kell jutnia magával: vajon Noah nem csak egy izgalmas rosszfiú, és ez az egész nem csak egy felelőtlen kaland, amitől mindenki óva intette? A fantasztikus túra utolsó állomásán nagyon is komolyra fordul a történet.

Amennyire vártam ezt a könyvet, sajnos olyan csalódás lett. :(
Echo és Noah az egyik kedvenc párosom, így nem is volt kérdes, hogy ez a kiegészítő kötet is kell nekem. Viszont amit ezek ketten lerendeznek, hát az valami katasztrófa.
Az elején leginkább Echora voltam kiakadva. Folyton azt hangoztatja, hogy ezen az úton meg akar változni, de aztán meg arról papol, hogy mennyire nem szeretné, ha bármi is megváltozna. Mert ugye olyan jó most ebben a pillanatban, és hogy Noah mellett lehet… Ami nem is baj. Csak akkor ne lenne olyan naiv, hogy azt hiszi minden egyszerű és nagyszerű lesz. Saját tapasztalatból tudja, az élet nem egyszerű, mégis abba a hitbe ringatja magát, hogy ezen a közös úton bizony az lesz, és jaj, ha haza mennek, akkor minden megint a „régi” lesz. Komolyan? -.-
A prűdségéről már inkább nem is mondok semmit. Rendesen nekem volt már ciki, amiket Echo kiejtett – vagy épp nem is mert kiejteni – a száján.
Noah-val először nem volt akkora gondom. Gondoskodik a barátnőjéről, megtesz mindent, hogy Echo vágyait kielégítse. Vicces, szexi, szórakoztató. Kár, hogy ő se szeretné igazán megbeszélni a sérelmei, félelmeit Echoval.
Annyira nem szeretem, ha a főszereplők csak úgy elnéznek egymás mellett, holott nyilvánvaló, mind a ketten szenvednek.
Noah hagyja magát elbizonytalanítani, Echo határozatlan, még mindig küszködik a tesója halála miatt. És ahelyett, hogy végre elmondaná mi bántja, végre kibeszélnének mindent, hülyeségeket halmoznak egymás után.
Voltak persze elég szép, aranyos jelenetek is, főleg az elején, meg aztán ugye a végén, de engem akkor is kikészített a többi része.
Tényleg sajnálom, hogy így alakult. Én egy romantikus, megismerjük egymást nyaralásra számítottam, nem pedig egy dráma hegyre. :/


"– Echo kiakadt. Rám sem akar nézni.
– Miért?
Hát ez az.
– Szerelmes vagyok belé, de azt sosem állítottam, hogy értem is."

Borító: ez a borító nem igazán jön be :/
Kedvenc szereplők: Isaiah, Beth... és igen, attól még Noah és Echo is maradtak a kedvenceim
Mélypont: hogy nem beszélnek, hogy hülyeségeket mondanak, folyton szenvednek, nem bíznak egymásban...
Fénypont: Isaiah és Beth megérkezik, Noah-Echo cuki jelenet az elején és a könyv végén
Csillagozás: 5/2.5

Rachel Vincent: Wild ​Card (Wildcats 3.)

Magánkiadás 2017
262 oldal
Nyelv: angol

Kaci ​Dillon is a man-eater.

She’s grown up on the fringes of shifter society, hearing the whispers. One desperate act as a starving, terrified child has made her the first tabby in history with no romantic prospects. But whatever. Eighteen is too young to get married anyway. Still, when she stumbles upon an opportunity to get away for a few days, who could blame her for seizing it?

Justus Alexander is screwed.

Confined to the South-Central territory, awaiting trial for crimes he committed as a traumatized, newly infected stray, Justus has discovered that the tribunal already intends to vote for the death penalty. He has no choice but to run. Too young to touch the trust fund that could finance his escape, he’s betting on a big win at the poker tables—until Kaci, his secret crush, catches him sneaking out and demands that he take her with him to Las Vegas
After a wild night she can’t remember, Kaci wakes up with a ring on her finger, next to a young billionaire who can’t access his fortune until he turns twenty-five—or ties the knot. If she can keep her hands off her hot, charismatic new groom, she can have their unconsummated marriage annulled. But can she really abandon Justus to his death sentence, just to undo her own mistake?


Legjobb! <3

„No one was special enough. Until now.”

Alig vártam már ezt a részt, mert végre Kaci került a főszerepbe. Már a Pride óta nagy kedvencem a lány, és az hogy kapott egy saját könyvet, saját pasival és boldog befejezéssel… hát totál végem van. ^-^ Az örömömet csak fokozta, hogy így Marc és Faythe is több szerepet kapott, hisz Kaci náluk nevelkedett, így elkerülhetetlen volt a jelenlétük. Olvadoztam akárhányszor Marc úgy utalt, vigyázott Kaci-re, mint a saját lányára. Valamint Kaci és Faythe megható beszélgetéseikor is teljesen kész voltam.

„Little Greg and the baby are my life. You know that. But you made me a mother, Kaci."

A történet szerintem csodaszép lett, főleg a Kaci-Justus szerelmi szálnak köszönhetően.
Justus olyan aranyos és megértő volt Kaci-vel. Egyáltalán nem riasztotta el a lány hátborzongató múltja, sőt. Imádtam minden egyes percet, amikor Kaci önbizalmát építette mind a szavaival és tetteivel egyaránt. A Las Vegasos csavar pedig hiába klisé, szerintem szuper ötlet volt. Viszont bírtam, hogy mindenki előhúzta a „túl fiatal” kártyát – ami igaz is – ,de pont a Vérmacskák között ez így volt normális. :D

„You’re coming with me, or I’m not going. I’m never leaving you again, Kaci.”

Szegény Kacit nem rajongták éppen körül a kandúrok, viszont ha ez mégsem lett volna így, én akkor is jobban örültem volna, ha Kaci is egy kóborba zúg bele. Szóval nincs okom panaszra. Így legalább tényleg van rá esély, hogy fejlődjön a Vérmacska társadalom. Remélem lassan a sok hülye szabályt is eltörlik, vagy legalább enyhítik, átformálják.
Alig várom, hogy még többet olvashassak ebből a sorozatból. Remélem még kapunk egy pár részt. Igez, nem tudom ez után, mi jön, de ezt nehéz lesz überelni, az biztos.

“If it were up to me, I’d tell you to take her. She’s not worth this. Man-eating little bitch.
(…)
“She’s worth everything, and you’ll never get near her again.

Borító: Nem rossz, de Justus nem igazán jön be xP
Kedvenc szereplők: Kaci, Justus, Faythe és Marc <3
Mélypont: hogy nem volt elég hosszú a könyv :D
Fénypont: Marc apáskodik Kaci felett, Vegasi út, Justus csókjai, Faythe és Marc, kicsi Greg és a baba, akárhányszor Justus védelmezte Kacit, a vége *-*
Csillagozás: 5/5 Ajánlom!