Jamie McGuire: Something ​Beautiful (Beautiful 3.)

Magánkiadás 2015
160 oldal
Nyelv: angol

America Mason, a sassy undergrad at Eastern State University, is in love with a Maddox--Shepley Maddox. Unlike his cousins, Shepley is more lover than fighter, but a road trip to her parents' home in Wichita, Kansas could mean the next step, or the end of everything.

El nem tudtam képzelni, miért ilyen sötét és baljóslatú a borító. Hát… később kiderült, és wow! Nem gondoltam volna, hogy Jamie még ebbe a 160 oldalba is bele tud csempészni ilyen nagy horderejű dolgot, pedig de.
Az eleje Shep és Mare első találkozásáról szól, hogyan jöttek össze, majd jön a tűzeset az ő szemszögükből, és a híres Travis-Abby esküvő, végül az azután történtek, plusz a boldog happy end.

Nekem tetszett az összeismerkedés, és az első randi is, viszont hogy America milyen ráménős volt már akkor is… De ő tudja. :D Kiderült, hogy nem csak Traviséknek voltak gondjaik, Shepleyék is átmetek a magukén – csak ők elég hamar lerendezték, talán túl hamar is. Talán ha egyszer beszéltek a problémáról, de akkor se mondtak sokat, és nem a teljes igazságot. Később meg már megint egy másik dolog volt a fontosabb. Nem is tudom, talán ha hosszabb lett volna a könyv, Jamie is jobban kibogozza a problémát, de így se volt ez rossz.
A Wichitai út volt a legérdekesebb, még egy kicsit izgultam is a szereplőkért. Szívesen olvastam volna még az utánna történtekről is.
Jaj, és a befejezés. Übercuki. <3 Az ilyen lezárások a kedvenceim.

Borító: még ha ilyen sötét is, nekem tetszik... összefügg a történettel :)
Kedvenc szereplők: Shepley, America, Travis és Abby... jaj, én mindenkit szeretek :D
Mélypont: hogy Shep és Mare alig beszéltek a gondjaikról
Fénypont: a befejezés, és a Wichitai út egy bizonyos része :))
Csillagozás: 5/5

Kylie Scott: Play ​– Futam (Stage Dive 2.)

Könyvmolyképző 2016
376 oldal
Fordította: Császár László

Csak arról volt szó, hogy úgy tesz, mintha egy rocksztár barátnője lenne. Arról nem, hogy bele is szeret…
Mal Ericson, a világhírű Stage Dive rockbanda dobosa villámgyorsan rendbe akarja tenni az életét – egy rövid időre legalábbis. Úgy gondolja, a látszathoz az is éppen elég lesz, ha egy igazi jókislánnyal kezd mutatkozni. Nem úgy tervezte, hogy ez az átmeneti helyzet állandóvá válik, és nem sejthette, hogy éppen így találja meg az igazit.
Anne Rollins álmában sem gondolta volna, hogy megismerkedik majd a rock egyik istenével, akinek a posztereivel tinédzserkorában ki volt plakátolva a szobája – és különösen nem ilyen körülmények között. Anne ugyanis anyagilag nem áll valami jól. Illetve nagyon nem. Ugyanakkor érzi, hogy ha pénzért cserébe úgy tesz, mintha a vad partiarc dobos csaja lenne, annak semmiképpen nem lehet jó vége. És teljesen mindegy, hogy mennyire szexis pasi Mal. Vagy mégsem?


Az elején még nagyon úgy tűnt, hogy nem lesz olyan jó, mint az előző rész, de szerencsére végül feltornázta magát, és ugyanúgy imádtam. :D

Habár a Taktusban Mal teljesen megszerettette magát velem, itt egy kicsit furcsálltam, hogy miért akarja ő is kihasználni Anne-t a saját érdekeire, plusz elég furcsán viselkedett amúgy is. Viszont amikor kiderült a miért, már nem tudtam rá haragudni. Tényleg szörnyű ilyen dolgokon keresztülmenni, és örültem, amikor Annet is végre beavatta a dolgokba. Így legalább van, aki mellette áll.

Annyira helyes pasi ez a Mal, tényleg nagy szív rejtőzik a bolondos külseje mögött. :3
Anne és ő tényleg nagyszerű párost alkotnak, mind a ketten egy cseppet dilisek, és az a dumájuk… Komolyan végem volt. :D

"Az élet néha egyszerre tud gyönyörű és különös is lenni.
Máskor meg kész katasztrófa. Viszont megtörténik, hogy végül a szépség győzedelmeskedik."

Tetszett, hogy végül Anne nem hagyta magát és visszabeszélt. Végre a talpára állt, és nem engedte, hogy kihasználják, és a Mal iránti rajongása sem kuszálta össze annyira az agyát. xP Reece eléggé okés volt, nem sok vizet kavart - és szerencsére szerelmi háromszög sem alakult ki.
Jó volt újra David és Ev életébe is belekukkantani, valamint látni Jimmy fejlődését. Ó, és Ben! Már alig várom az ő és Lizzy történetét. *-*

"– Az isten verje meg! – szitkozódott David. – Ez a köcsög megharapott!
– Az én szerelmemet nem lehet elhallgattatni!"

Jó sokat tudtam nevetni ezen a könyvön, főleg az ágyon ugrálós részen. Az a legjobb. Imádtam! :D


"– Annyira kedves lány vagy, Anne! – kiabálta Mal a szomszédok miatt. – Nagyon kedvellek, mint embert!
– Most komoly? Te ilyeneket szoktál mondani szex közben?"

Először le akartam vonni egy fél csillagot, mert a kezdés nem volt olyan ütős, mint a Taktusnál, de a vége annyira édes lett, hogy mégis 5* lett. Remélem hamar jönnek a folytatások.



Borító: még mindig nagyon tetszik *-*
Kedvenc szereplők: Jimmy, Ben pedig alig szerepeltek :(
Mélypont: hogy Mal nem akart megnyílni Anne-nek
Fénypont: ágyon ugrálás, kiskutyus, fürdős jelenet :D
Csillagozás: 5/5

Kylie Scott: Lick ​– Taktus (Stage Dive 1.)

Könyvmolyképző 2015
384 oldal
Fordította: Császár László

Az ébredést Las Vegasban nem éppen így képzelte
Evelyn Thomas úgy tervezte, hogy hatalmas bulival ünnepeli a 21. születésnapját Las Vegasban. Őrült nagy bulival. De a legvadabb álmaiban sem jutott volna eszébe, hogy másnap reggel a fürdőszoba padlóján ébred, élete legdurvább másnaposságával, mellette egy kimondhatatlanul vonzó, félmeztelen, tetovált férfi, és az ujján gyűrű, amelyben akkora gyémánt van, hogy King Kong is elismerően csettintene. Bár emlékezne rá, hogyan jutott el ide!

Valahogy sejtettem, hogy nekem ez tetszeni fog, és miután nekikezdtem, egyszerűen imádtam. Eleve már az a kezdés annyira vicces volt, később pedig egyre csak jobb lett.

Evelyn személyisége haláli, tetszett hogy mennyire nyílt és őszinte. Igaz, hogy az elején ki volt borulva, – de ki ne lett volna – viszont később már olyan jól kezelte a helyzetet.

"Ha az ember lánya 21 éves, és nagy dolgokat akar még véghezvinni az életben, nem mehet feleségül vadidegenekhez Vegasban, még akkor sem, ha a szóban forgó vadidegen egy ennyire csodálatos pasi!"

Nekem egyáltalán nem tűnt hisztisnek, se egy nagy drámakirálynőnek. Persze a történet azért van egy csomó drámázás is, de sosem tart sokáig, mert Evelyn tudja kezelni a helyzetet. Davidet is könnyen az ujja köré csavarta, de ez mondjuk fordítva is igaz volt. :D
Ó, és David… hát őt szintén imádom. Uramatyám milyen egy cuki pasi. *-* Már az első percben teljesen levett a lábamról, imádom a rocksztárokat! De mégis mi a fene volt az az orbitális baromság a részéről? Persze vártam, mikor jön már rá Evelyn a titokra, mert a történet nagyon kiszámítható, viszont azt nem vártam volna, hogy David így meghülyül. xP Próbáltam őt megérteni, de sajna nem ment. Itt teljesen Evelynnel éreztem együtt, főleg azok után, hogy David még megbeszélni sem akarta a dolgot.

"– Te meg akarsz csókolni?
– Miért, nem akarod, hogy megcsókoljalak?
– De! – vágtam rá gyorsan. – Illetve, valahogy túlteszem magam rajta.
Elnyomott egy mosolyt.
– Nagyon kedves tőled. "

A többi Stage Dive-os tagot is azért sikerült megkedvelnem, főleg Malt, mert ő szerepelt a legtöbbet. Az ilyen mindig poénkodó zenészeket nem lehet nem szeretni. :D Jimmy-vel már voltak problémáim, de a végére csak összeszedte magát. Ben pedig a nagy rejtély, aki talán a legjobban foglalkoztat.

Szóval összességében, a könyvet a maga hibáival együtt is nagyon szeretem, és alig várom, hogy a többiek sztoriját is olvashassam.

Borító: nagyon tetszik, sokkal jobb, mint az eredeti fekete... az egy kicsit félelmetesn hatott :D
Kedvenc szereplők: Evelyn, Mal... ok, David is xP
Mélypont: amikor David elcseszte a dolgokat
Fénypont: ébredés Vegas-ban, Ev és Mal beszégetése
Csillagozás: 5/5

Tracey Garvis Graves: Kötelék

Pioneer Books 2013
332 oldal
Fordította: Dörnyei Julianna Katalin

Amikor ​​a harmincéves tanárnőnek, Anna Emersonnak nyári munkát ajánl a Callahan család, hogy tanítsa a fiukat a Maldív-szigeteken bérelt nyaralójukban, gondolkodás nélkül rábólint a trópusi munkanyaralásra. T.J. Callahannek viszont semmi kedve elutazni. Már majdnem tizenhét éves, és ha a súlyos betegsége nem lett volna elég, az első tünetmentes nyarát a szüleivel és rengeteg tanulnivalóval kell töltenie.
Anna és T.J. egy hidroplánon közelítenek az úti céljuk felé, hogy csatlakozzanak a szülőkhöz, amikor a pilóta végzetes szívrohamot kap, ők pedig az Indiai-óceánba zuhannak. Szerencséjükre, kisodródnak egy sziget partjára. De bármennyire is idillikusnak tűnik a hely, gyorsan kiderül, hogy lakatlan, nincs ivóvíz és élelem, sem menedék. Csupán egyetlen céljuk lehet, hogy életben maradjanak, amíg megmentik őket.
A napokból azonban hónapok, sőt évek lesznek, s miközben megtanulják, hogyan gondoskodjanak magukról, Anna rájön, bármilyen veszélyek leselkednek is rájuk a szigeten, az a legnagyobb, hogy T.J. időközben kamaszból férfivá érett.

Most olvastam újra másodszor, és azt kell mondja, hogy még mindig ugyanannyira imádom. Ha nem jobban. :)
Emlékszem, először egy kicsit féltem elolvasni a könyvet a nagy korkülönbség miatt a két szereplő között, viszont annyian ajánlgatták és szerették, hogy gondoltam, akkor még se lehet az annyira fura. És nem is volt. T.J. és Anna nem az egyik percről a másikra szeret egymásba, hanem szépen fokozatosan alakul ki bennük az érzelem. Olyan körülmények között, ahol csak egymásra tudtak támaszkodni, nem is csoda, hogy ez történt. Ahogy telnek az évek, T.J. és Anna egyre közelebb kerül egymáshoz, Anna már nem csak egy kamaszt lát benne, hanem egy férfit, aki mellett biztonságban érezheti magát.

T.J. Callahan

"Szükségem volt rá, és annak a gondolata, hogy elszakítanak tőle, annyira fájt, hogy magam sem akartam elhinni."

Nagyon megszerettem a könyvet, mert a történet annyira valóságosnak hatott. Tudom, hogy volt benne pát egészen hihetetlen rész is, de azt is, hogy csodák igenis léteznek. És miért ne kaphatott volna pár égi csodát T.J. és Anna is?!

"A vacsora mindig különleges, ha te magad ölted meg, és nem az ölt meg téged."

Jó volt együtt izgulni Annáékkal, végigkövetni a szigeten való életüket - ami egyáltalán nem volt unalmas - mosolyogni pár édes jeleneten és a delfinekkel úszni.
Már az első olvasás után tudtam, hogy újraolvasós lesz a könyv, és szerintem lesz még sokszor elő fogom venni, annyira szeretem. <3



SPOILER!
Miután Anna és T.J. megmenekültek, elkezdtem aggódni, hogy akkor most mi lesz velük a továbbiakban. Azt hittem, hogy mindjárt az elején lesz valami nézeteltérés és szakítanak, de szerencsére nem ez történt. T.J. már 20 éves és együtt élnek Annával. Tetszett, hogy milyen harmóniában élnek továbbra is, nem törődve mások gonoszkodó véleményével.

Viszont  később sajna tényleg eltávolodtak egymástól, mivel Anna szerette volna, ha T.J. is megtapasztalja, amit a korabeliek, nem akarta, hogy leragadjon, anélkül, hogy mindent megélt volna. Tudom, hogy Anna ezt csak jóságból tette, de akkor is. :( Szomorú volt olvasni, hogy mennyire elveszettek egymás nélkül.
Szerencsére a vége csupa happy end, amitől a szívem csak még jobban megolvadt. Örülök, hogy Annának nem kellett lemondania a gyerekekről, T.J. minden álmát teljesítette.
SPOILER VÉGE!

"- Annyira édes vagy velem!
Közelebb húzott magához, és ezt mondta:
- Nem esik nehezemre, Anna.
A szemét bámultam, ő pedig ringani kezdett. A kezeimmel átfontam a nyakát, és táncolni kezdtünk, körbe-körbe a puha, meleg homokon.
- Neked sem kell zene, ugye?
- Nem - felelte T.J. - De te kellesz."

Borító: Annyira gyönyörű *-* sokkal szebb, mint az eredeti :))
Kedvenc szereplők: természetesen Anna és T.J., de Ben is egy nagy arc T.J. haverja
Mélypont: amikor szakítottak
Fénypont: első csók, a Dirty Dancing emelés, a cápa utáni lakoma, szállodai jelenet,
Csillagozás: 5/5 KEDVENC!

Huntley: Fitzpatrick My ​Life Next Door – Életem a szomszédban (Életem a szomszédban 1.)

Könyvmolyképző 2015
416 oldal
Fordította: Dobó Zsuzsanna

Garrették megtestesítenek mindent, ami Reedékre nem jellemző. Hangosak, rendetlenek, szeretetteljesek. Samantha Reed a magasleséből minden nap azt kívánja, bárcsak egy lenne közülük… egészen addig, amíg egy nyári éjjel Jase Garrett fel nem mászik mellé és meg nem változtat mindent.
Miközben ők ketten szenvedélyesen egymásba szeretnek az első szerelem minden ügyetlenségén és nagyszerűségén át botladozva, Jase családja befogadja Samanthat még ha ő titkolja is Jase-t a saját családja előtt. Ekkor valami elképzelhetetlen történik, és Samantha lába alól kicsúszik a talaj. Hirtelen egy lehetetlen döntés elé állítja a sors. Melyik tökéletes család fogja megmenteni őt? Vagy talán itt az ideje, hogy saját magát mentse meg?
Egy magával ragadó első könyv családról, barátságról, első szerelemről, és arról, hogyan légy hű az egyik emberhez, akit szeretsz anélkül, hogy elárulnád a másikat.

Azt hiszem, az ilyen könyvekre mondhatom, hogy egyszerűen nagyszerű. Nyár, család, szerelem, otthoni gondok... Nem lehet nem szeretni.
Már eleve érdekesen kezdődött a történet azzal, hogy Grace, Sam anyukája, úgy leszólta az új szomszédokat. Majd később Sam az ablakból figyelte, hogy Garrették hogy élik az életüket, milyen eleven náluk mindenki. Ebben a zűrzavaros, ámde imádnivaló családban mindenki törődik a másikkal, ott segít, ahol kell, nem a pénz - vagy annak hiánya - a legfontosabb, hanem a szeretet. Sam is pont ezért szerette távolról lesni a Garrett családod. Teljesen mások voltak, mint az ő anyukája.

"– Milyen tiszta ez a szoba. Mindig ilyen?
Úgy érzem, védekeznem kell, majd amiatt érzem, hogy védekeznem kell, hogy úgy érzem, védekeznem kell.
– Általában. Néha azért…
– Egy kicsit megvadulsz, és nem akasztod fel a köntösöd? – fejezi be a mondatom.
Tetszett, hogy Samantha és Jase is mennyire okosak és felelősségteljesek."

Tetszett, hogy Samantha és Jase is milyen okosak és felelősségteljesek voltak. Mindig mindent megbeszéltek, és ha valamelyikük el is szúrt valamit, a másik könnyen megbocsájtott, mert szeretik egymást. :) Jaj, nagyon édesek voltak ezek ketten. Olyan jókat nevettem és mosolyogtam az egész könyvön. Az első szerelem és egymás felfedezése szépen volt felvezetve, semmi se lett elkapkodva. Minden úgy volt tökéletes, ahogy volt.
Sam barátai Nan és Tim szintén érdekes karakterek. Nan már az elejétől kezdve furcsa volt nekem, így nem is igazán lepett meg, ami kiderült róla a végén. Efféle "barátnők" mindenhol akadnak. :/ Tim viszont egy nagy pozitív fejlődésen megy keresztül a történet alatt. Érezni, hogy mennyire elveszett a srác, de szerencsére képes egy kis segítséggel végre összeszedni magát, és helyrehozni az életét. Alig várom, hogy az ő könyvét is kiadja a KMK.


"De nem azokkal az emberekkel kellene a legőszintébbnek lenned, akiket igazán szeretsz? Nem ez lenne a lényeg?"


Ami a nagy bonyodalmat illeti a végén, hát az nem semmi. Csodálkozom, hogy Samantha ilyen jól tudta kezelni az egészet, mert tényleg nagy dilemma elé lett állítva, amit nem lehet csak úgy félresöpörni. Vagy az egyik szerettét árulja el, vagy a másikat. Egyik se tűnik helyesnek, de csendben maradni szintén nem megoldás. Én sem tudom, hogy kezeltem volna ezt az egészet, ha az ő helyében lettem volna. De szerencsére Sam, Tim és Jase ezt is sikeresen megoldják.
Tényleg nagyon tetszett a könyv, és annak ellenére, hogy nem egy körömrágósan izgalmas történetről van szó, csak úgy olvastatja magát.


                                         "Szabadulj ki! Élvezd az életet"

Borító: Nekem nagyon tetszik. Egyszerű, nyárias, szép :)
Kedvenc szereplők: Samantha, Jase, George, Mrs.Garrett
Mélypont: Sam anyukájának viselkedése, Nan
Fénypont: a Garrett család jelenetek, főleg Jase testvére George, és a cuki Sam és Jase pillanatok
Csillagozás: 5/5

Amy Ewing: Az ​Ékkő (Az Ékkő 1.)

Maxim Könyvkiadó 2016
368 oldal
Fordította: Szűr-Szabó Katalin

Az Ékkő egyenlő a gazdagsággal, a szépséggel és a hatalommal. De vannak lányok, akik számára nem jelent mást, csak a szolgaságot.
Violet a Lápon született és nevelkedett, és genetikai adottságai képessé teszik rá, hogy ő hordja ki az Ékkő egyik előkelőségének gyermekét. A Tó Hercegnője egy aukción vette meg Violetet, aki hamar megtanulja az Ékkő csillogó felszíne alatt rejtőző brutális igazságot. El kell fogadnia a csúf valóságot, és meg kell próbálnia életben maradni.


Azt hiszem ez az eddigi legdurvább disztópia, amit olvastam. Tudtam így nagyjából, hogy miről fog szólni a könyv, mégis miután nekikezdtem az olvasásnak, hideg zuhanyként ért a valóság. Nem gondoltam volna, hogy ennyire megérint majd a történet, a karakterek, és hogy a végét még meg is siratom, pedig így lett.

Ez a világ, az Ékkő világa az, ami a leginkább kikészített. Kívülről gyönyörű és csillogó, tele pompásabbnál pompásabb ruhákkal, frizurákkal és ékszerekkel, bévül viszont rothadó. Tele van ármánykodással és önzéssel. Mindenki csak a saját hasznát lesi, képesek bármit megtenni a hatalomért.

Az Ékkőbeli nők nem tudják kihordani gyermekeiket, így egy aukción megvásárolhatják azt a lányt, aki majd megteszi helyettük. A lányokat, akiknek megfelő genetikai adottságai vannak, már kiskorukba elviszik családjuktól, és kitanítják, hogyan legyenek megfelelő helyettesek. A hercegnők és grófnők rabszolgaként bánnak a helyettesekkel, elveszik a nevüket, a testüket, a szabadságukat.

"– A remény értékes dolog, nem? – mondja csendesen. – És mégsem méltányoljuk, amíg el nem veszítjük."

Violet, és legjobb barátnője Raven, is részt vesz az aukción, viszont még az előbbit egy viszonylag normális nő veszi meg, az utóbbi kifogja az egyik leggonoszabb teremtést. A Tó Hercegnője azért törődik Violet-tel, - nagy szüksége van rá, hogy kihordjon neki egy kislányt - nem hagyja, hogy bántódása essék, enni is rendesen ad neki... De még így is. Milyen élet az ilyen? Ha lehet egyáltalán életnek nevezni.

"Megláncoltak, megkötöztek, eltakartak. Most először érzem rabnak magam."

Eközben Raven megjárja a poklok poklát, amit azokból az alkalmankénti találkozásokból szűrünk le, amikor ugyanabban a helységben vannak Violet-tel, és néha sikerül titokban beszélniük is. Annyira sajnáltam az összes lányt, akit eladtak, de Raven-t valamiért még náluk is jobban. Már az elejétől kezdve volt benne valami, ami megfogott, így sajnáltam, hogy csak ilyen keveset szereplet. Viszont, szerintem ha az ő szemszögéből olvastam volna a könyvet, akkor végigbőgöm az egészet, és nem csak a végét.

"– Nehéz felidézni, hogy ki voltál, amikor állandóan valaki másnak kell beállítanod magad, aki nem vagy."

Annak ellenére, hogy ennyire szívfájdító és brutális a könyv, szerettem. Talán nem a legakciódúsabb történet, – lassan indít, de egyre kegyetlenebb lesz – viszont a végére már csak kapkodod a fejed, és a szíved egy fekete hajú és kék szemű lányért sír a leginkább. Legalábbis velem ez történt. A szerelmi szál pedig csak még inkább feldobta a dolgokat. Tudom, hogy elég gyorsan alakult ki, de ilyen szörnyű helyzetbe én meg tudom érteni, és szerinten iszonyat cuki volt. Legalább volt valami, ami vitt egy kis szépséget a sok gonoszságba. És plusz még egy dolog, amiért izgulhat az ember, mivel a függővég valami kegyetlen. Nehéz lesz így kibírni a következő részig.

"Van valami izgalmas abban, ahogy a világ ezernyi színnel életre kel. Reményt keltő."

Borító: Gyönyörű *-* élőben még szebb :D
Kedvenc szereplők: Raven, Violet, Ash, Garnet
Mélypont: leginkább a gyűrűs jelenet a végén, de egy csomó mélypontom volt ezzel az egész rabszolgasággal kapcsolatban + a vége
Fénypont: Amikor Violet csellózik, a lopott pillanatok Ash-el
Csillagozás: 5/5

K. C. Lynn: An ​Act of Obsession (Acts of Honor 3.)

Magánkiadás 2016
255 oldal
Nyelv: angol

She’s ​​beautiful yet scarred beyond repair.
He’s powerful and lethal, in and out of the ring.
One act of kindness brought Sophie Parish far more danger than she could have ever imagined. Now she’s on the run, leaving behind her family and the only dream she’s ever had.
Retired EFC fighter Kolan Slade’s life has been one endless battle after another. He has a dark past with an even darker desire—the only one he’s ever known.
Until he meets Sophie.
Intrigued by her raw beauty and the secrets she’s trying to hide, Kolan craves to know who she is and what she’s running from.

Protecting her becomes his obsession and he’ll sacrifice it all to save her. But in the end her love will have him questioning himself and everything he thought he knew.

Végre elolvastam KC-nek ezt a könyvét is, és imádtam! Tudom, hogy mindegyik könyvére ezt mondom, de ha egyszer igaz. Az An Act of Obsession is ugyanannyira csodálatos, mint az előtte megjelentek, viszont ebben a sorozatban engem eddig ez a rész vett meg a legjobban magának. Annyira vártam már Kolan történetét, tudtam, hogy nem fogok csalódni, sőt. Még felül is múlta önmagát, annyira megindító volt.

Kolan Slade

Kolan a visszavonult box bajnok próbál nyugalmasan élni. Kisegít Jaxsonék önvédelmi kurzusán, támogatja Anna bizniszét és box leckéket ad a hátrányos helyzetű gyerekeknek, mint amilyen régen ő is volt. Továbbra is inkább a magányosságot választja, de azért már látni, hogy a többiekkel is tölt időt, nemcsak a testvérével. Aztán egyszercsak betoppan az életébe a legcsodálatosabb és legártatlanabb lány, akivel valaha találkozott. Olyan érzéseket keltve benne, amit sosem hitt volna, hogy egyszer még érezni fog.

“We all have scars, Sophie, in one form or another.”

Sophie Parish

A kedvessége lett a veszte. Sophie Parish sosem hitte volna, hogy egy jó tett, majd ennyi szenvedést fog neki okozni. Pedig így lett. Azóta menekül, maga mögött hagyva a családját és az egyetlen nagy álmát. Új munkájának köszönhetően szerez tudomást egy önvédelmi kurzusról, ahol talán megtanulhatja, hogyan érezze magát egy kicsit biztonságosabban. Ebben Kolan van segítségére, aki nem képes nemet mondani még a magánórákra sem. Pedig tudja, hogy minél több időt tölt Sophie közelében, annál nagyobb bajba keveri magát.

"I know he would do everything to protect me but if something ever happened to him, I would never forgive myself."

Mind a két szereplőbe sikerült teljesen beleszeretnem. Csakúgy, mint az előző részekben, itt is mind a kettejüknek megvan a saját sötét múltjuk, ami csak még közelebb hozza őket egymáshoz.
Sophie már azzal belopta magát a szívembe, hogy táncol. A táncosoknak valahogy sosem tudok ellenállni. :)
És Kolan? Istenkém, hát ki gondolta volna, hogy ennyire édes is tud lenni ez a pasi. ♥ Teljesen és megállithatatlanul belészerettem. Már akkor is imádtam, amikor csak Katelyn-ről gondoskodott, de most, hogy itt van neki Sophie... Aww :3


"After I’ve laid claim to every inch of her body, I hold her in my arms until she falls asleep and decide this very second that I’m going to keep her forever."

A kapcsolatuk annyira gyönyörűen bontakozott ki. Nem volt semmi fölösleges drámázás, Kolan se sokáig makacskodott, hanem megbízott Sophie-ban, beavatta a titkaiba, az életébe. Csakúgy, mint a lány őt.

Imádtam azokat a bizalmas részeket kettejük közzöt. És most különösen jó volt, hogy az eddigi szereplők alig szerepeltek. Senki ne értsen félre, mindig szeretem, ha együtt van a nagy csapat, - most is volt egy olyan összejövős rész - de ide most pont az kellett, hogy csak Kolan és Sophie legyen a középpontban. A két magányos lélek, akik nem igazán szeretnek nagy társaságban lenni. Egymás társaságánál viszont nincs jobb.

“Where on earth did you come from?” I ask.
“I’ve been wondering the same thing about you.”

Alig várom, hogy a következő rész is kijöjjön, amiben -EZAZ!- Christopher és Alissa lesz a főszereplő. A könyv az An Act of Courage címet kapja, amit már előre imádok is. Hiába, ha a drága Christopher felbukkan, számomra nincs menekvés.

Az írónő oldalán még sokkal többet is meg lehet tudni a folyamatban levő könyvekről, valamint még plusz történeteket is olvashatunk a Men of Honor szereplőiről és gyerekeikről.
http://www.authorkclynn.com/
Itt pedig Christopher és Alissa történetébe olvashatunk bele: http://www.authorkclynn.com/a-sneak-peek-at-an-act-of-courage/
Mondtam, már most imádom! ^^

Borító: Nagyon tetszik :)
Kedvenc szereplők: Kolan, Sophie
Mélypont: Sophie múltja
Fénypont: Kolan és Sophie tánc, Kolan figyelmessége a sállal, Sophie és az Uptown Funk :D
Csillagozás: 5/5 Ajánlom!

K. C. Lynn: An ​Act of Salvation (Acts of Honor 2.)

Magánkiadás 2016
260 oldal
Nyelv: angol

Sometimes two broken pieces make a whole.
He’s the one she’s always loved.
She’s the one he could never have.
A forbidden night of passion resulted in years of heartbreak when he walked away. Now she’s in danger and needs his help.
Trust doesn’t come easy for FBI Agent Nick Stone, especially when it comes to love, but he’ll risk it all for Katelyn Slade.
Including his heart.
Bullets fly, betrayals are exposed, and the flames from their past ignite.
His protection might be what saves her but in the end she will be his salvation.
This is Book two in the Acts Of Honor series, the spin-off series to Men Of Honor. It’s Nick and Katelyn’s story and is told in dual POV, has an HEA with no cliffhanger and it can be read as a standalone. However, I highly recommend that you read the Men Of Honor series prior, as characters play recurring roles in both series.

Imádom, imádom és imádom! Csak ámulok és bámulok, ahogy ez a sorozat egyre csak jobb és jobb lesz. Ki gondolta volna, hogy Katelyn és Nick könyvre majd ennyire magával ragad. Tiszta izgalmas volt már az elejétől kezdve egészen a végéig.

Just before I let exhaustion take me, I brush my lips on the side of her temple and whisper, „You are more.”

Nick Stone

Nick Stone egy FBI ügynök, aki Charleston-ba utazik mihelyt Katelyn felhívja őt, és a segítségét kéri. Ők ketten még régebbről ismerek egymást, de 7 év után most találkoznak először. Nick megtesz bármit, hogy Katelyn segítségére legyen, hisz ennyi év után is még mindig törődik vele. Viszont Nick óvja a szívét, nem engedi meg magának, hogy bárkit is szeressen. Azok után nem, ami kiskorában történt vele.

Katelyn még évek óta is mély érzéseket táplál Nick iránt, akit valahogy sosem sikerült elfelejtenie, hiába bántotta meg és törte össze a szívét a férfi. Ámbár azzal, hogy Nick újra felbukkant az életében, Katelyn reménye is feléled. Lehet, most jött el az ő idejük? Vagy Katelyn-t újabb csalódás várja?

„Sometimes, two broken pieces make a whole.”

Katelyn Slade

Nagyon tetszett, hogy mennyi izgalom várt ránk ebben a részben. Nem csak az üldözések, hanem a titkok felderítése, és a múltba való visszatekintés is. Megtudhattuk, milyen volt Kate és Kolan gyerekkora, milyen iszonyatos szülőkkel kellett együtt élniük. Nem is csodálkozom, hogy még felnőtt korukban is kísérti őket a múlt. Viszont jó volt látni, hogy mennyire kitart egymás mellett a két testvér, mennyire szeretik egymást. Főleg, amikor Katelny a saját kezébe vette az ügyet, és elindult, hogy tisztázza Kolan nevét.
Persze miután Nick megjelent, a Katelny és közte levő érzések keztek a felszínre törni, nem is tartott sokáig míg újra egymás karjaiba estek. Itt is aztán volt pár igazán túlfűtött jelenet, ami után legyezgetheti magát az ember. :D

I've come to realize if there is one part of our body we have no control over it's the heart. It has a mind of its own and it doesn't give a damn about consequences.

Jó volt, hogy itt is feltűnt Faith, Cade és a többiek. Plusz még Ryder és Emily is, akik az írónő egy másik könyvében, a Beautifully Insightful-ban szerepelnek. Azt is el fogom olvasni.
Nem mintha eddig ne lettem volna, de most már duplán kíváncsi vagyok Kolan könyvére, és hogy kivel hozza őt össze a sors.


„… I realized that while I was searching for someone to love me, I forgot to love myself. I forgot I  was worth more.”

Borító: Tetszik, illenek a szereplőkhöz :)
Kedvenc szereplők: Katelyn, Nick, Kolan
Mélypont: Kolan és Katelyn szülie, Nick anyja
Fénypont: Katelyn a klubban :D az mindent vitt :D
Csillagozás: 5/5

K. C. Lynn: An Act of Redemption (Acts of Honor 1.)

Magánkiadás 2015
264 oldal
Nyelv: angol

She saw in him what no one else could see.
He found in her what he could never find.
One moment changed everything but, even with a break in time, their connection could never be severed.
In the beginning he may have been her salvation, but in the end she will be his redemption.
***
This is Book One in the Acts Of Honor series, the spin-off series to Men Of Honor. It’s told in dual POV, has an HEA with no cliffhanger and it can be read as a standalone. However, I highly recommend that you read the Men Of Honor series prior, as characters play recurring roles in both series.

Örülök, hogy rátaláltam K. C. Lynn könyveire, mert egyszerűen imádom mind egy szálig. Annyira jól ki tud kapcsolni, és a szívemet is megmelengeti. Nemcsak hogy tele van jobbnál jobb karakterekkel, de mindig belecsempész valami fontos mondanivalót is a történeteibe. Tényleg szeretem, ahogy az írónő a szavakkal bánik, és hogy megteremtette ezt a fantasztikus társaságot, akiktől nehéz elszakadni.


"In the beginning he was my salvation, but in the end I was his redemption.
This is our story."

Anna Roberts

A történet azzal a bizonyos bál utáni estével kezdődik, amiről már hallhattunk a The Final Temptation-ban. Az este jól indul, de aztán történik valami, ami miatt Logan börtönbe kerül. Eltaszítja magától Anna-t - a lány érdekében - és várja, hogy leteljen élete legszörnyűbb 6 éve. Négy év múlva viszont kap egy bizonyos ajánlatot az FBI-tól, ami lehetővé teszi, hogy hamarabb szabaduljon, és ne is kelljen visszamennie. Így történik az, hogy miután Logan kint van, pár nap múlva a sors újra az útjába sodorja az ő Anna-ját.  

Tetszett, hogy a viszontlátás olyan heves érzelmeket váltott ki Anna-ban. Teljesen érthető volt a reakciója, miszerint látni sem akarta Logant. Eléggé emlékeztetett a kapcsolatuk Jaxson és Julia kapcsolatára, ott is hasonló bonyodalmakon kellett túlküzdeniük magukat. Viszont itt viszonylag hamar kibékült a gerlepár, nem is lett volna jó, ha sokáig húzzák a nagy egymásra találást.


"I know I’m being presumptuous about any kind of future with her, but I know she still feels this as much as me, and I’m going to fight for it—fight for us—even if I don’t deserve her."

Logan Knight

Imádtam minden egyes részt, amit ezek ketten együtt töltöttök. Logant különösen megkedveltem, mivel még mindig bátran kiáll Jaxson ellen, aki úgy védelmezi Anna-t, mintha a húga lenne. Szerencsére Jaxson és a többiek is sokat szerepeltek, amit csakis imádni lehetett, főleg a gyerekekkel az élen. Olyan jó ilyen nagy boldog családként látni őket. ^^ A kedvenc részeim a parton és Jaxsonék házában játszódik, ahol ott az egész bagázs - Sawyert is beleértve, akitől csak még viccesebb lesz a buli. :D

Eddig mindig azt mondtam, hogy az írónő női főszereplői erősebbek a férfiakénál, de itt most egálban voltak. Anna egy igazi jótét lélek, hajléktalanoknak oszt ételt, és egy bizonyos személynek még állást és tetőt a feje fölé is biztosít. (Jaxson segítségével) Ez az ember nem más, mint egy ex-tengerészgyalogos, Sarge, aki nem tudott visszailleszkedni a normális hétköznapokba. Anna nem csak egy csavargót látott benne, meghallgatja a történetet és úgy dönt, segít neki.

"So many people look at me and have no idea what I used to be. They don't know that I was a respected man who fought for his country. They only see a bum on the street.”

Logan pedig a zord külseje ellenére egy igazán jószivű férfi, aki teljes szívéből szereti Anna-t. Ő mindig ott van számára, ha szüksége van rá, és megvédi akármi is legyen. Neki is megvannak a saját démonjai, de Anna segítségével azokat is könnyen elűzi.
Tudtam, hogy Logan is egy badass, csak úgy mint a többi férfi főszereplő, viszont néha meglepett, hogy mennyire. Valamint a hmm... szexuális ízlése. Nem tudom miért, de ezt nem néztem volna ki belőle. Persze ez is csak pozitív kritika. ;D

Még így a végére megemlíteném, hogy Christopher felbukkanásának különösen örültem. Én lennék a legboldogabb, ha ő is kapna egy külön könyvet. Egyszerűen imádom a srácot.♥

Borító: Pepe és Sztella sosem rossz választás, de őket már nem tudom Anna és Logan-ként elképzelni xP
Kedvenc szereplők: Anna, Logan, Jaxson, Sarge... nincs olyan, akit ne szeretnék
Mélypont: nem volt
Fénypont: a tengerpati jelenet, Christopher felbukkanása, Jaxsonék házaban történő összejövetel, a gyerekek
Csillagozás: 5/5

Rachel Hawkins: School Spirits – Kísértetsuli (Hex Hall)

Könyvmolyképző 2016
248 oldal
Fordította: Acsai Roland

A tizenöt éves Izzy Brannick-et arra nevelték, hogy szörnyekkel küzdjön. Családja évszázadok óta a varázslények üldözésének szentelte életét. De amikor Izzy nővére egy akció során nyom nélkül eltűnik, anyjuk úgy dönt, ideje egy kicsit pihenni. Új városba költöznek, ahol az iskolában furcsa dolgok történnek. Hogy rátermettségét bebizonyíthassa, Izzynek kell felgöngyölítenie a könnyűnek tűnő ügyet. De egy átlagos tinédzser bőrébe bújni nehezebb, mint amilyennek tűnik. A magányos és kemény lány tapasztalatlan a barátságok terén, és akkor még nem is beszéltünk a szerelmi ügyekről… Vajon képes annyira megbízni új barátaiban, hogy elfogadja segítségüket a kísértet megállításában, mielőtt még több embernek baja esik? Rachel Hawkins regénye ismét hozza a Hex Hall-sorozattól megszokott fanyar humort és bájt. Készüljetek fel még több titokra, varázslatra és románcra!


Be kell valljam, én most egy kissé csalódtam. Nem azt mondom, hogy rossz volt, mert egyáltalán nem, csak nekem valamiért teljesen más elképzelésem volt erről a spin-off részről.
Izzyt és Torint is már nagyon megkedveltem az előző részben, érdekelt, hogy mi volt az a titokzatosság kettejük között. Azt hittem, ez a rész főleg arról fog szólni, de sajna nem. Volt benne Izzy, volt benne Torin, egy szellem és boszorkányság, új suli, új barátok...
Izgalmasan kezdődött, de Adam, majd Dex felbukkanásával kicsit meghanyatlottak a dolgok. Az egész kezdett átmenni egy gyöngébb tini románcba, amiben itt-ott szóesik még a természetfeletti dolgokról is, de amúgy semmi különös.
Itt is elég hamar lezavarták a szellem ügyet, aminek örülök, mert nem lett fölöslegesen elnyújtva, de még akkor is elég gyöngécskére sikeredett az egész. Ez a könyv inkább egyfajta bevezetőnek tűnik további részekhez, mintsem egy önálló kötetnek. Túl sok minden marad lezáratlan, ami csak úgy lóg ott a levegőben, holott tudjuk, hogy nem lesz több folytatása a sorozatnak. Ha lenne, akkor azt kell mondjam, hogy nem is roszz, de így csak simán elmegy. 
Jóindulatból adok csak 4 csillagot, mivel szeretem a sorozatot, de ez most tényleg nem lett valami kiemelkedő.


Borító: Továbbra is tetszik, a tükröt is értem, kivéve, hogy miért Izzy van a tükörben... :/
Kedvenc szereplők: Torin az, akit a legjobban kedveltem
Mélypont: túl gyors szerelembe esés, elvarratlan szálak...
Fénypont: Torin részek
Csillagozás: 5/4

Rachel Hawkins: Spell bound – Megbűvölve (Hex Hall 3.)

Könyvmolyképző 2016
264 oldal
Fordította: Acsai Roland

Sophie Mercer épp csak belenyugszik, hogy démonnak született, a Tanács máris elveszi tőle varázserejét.
Sophie most védtelen, magányos, és ráadásul a prodigiumokra vadászó Brannick amazonok jóindulatára szorul. Sophie legalábbis ezt hiszi, amíg érdekes felfedezést nem tesz: a Brannickok tudják, hogy háború közeleg, és azt állítják, hogy egyedül ő képes meggátolni a világvégét. Ám ebben a varázserejétől megfosztott Sophie nem olyan biztos. Főhősünkre újabb pokoli kalandok várnak. Vajon vissza tudja szerezni a varázserejét, még mielőtt késő lenne?


Eléggé vártam már a befejező kötetet, mivel a Démonüveg nagyon függővégesen zárult, viszont ez! Ez még annál is rosszabb véget kapott. És nem úgy értem, hogy maradtak elvarratlan szálak, mert nem. Viszonylag hamar, és mondhatni kedvezően zárult a sorozat. Számomra mégis szörnyűséges volt olvasni az utolsó pár oldalt. Spoiler nélkül nem is lehet kifejteni miért, de annyit mondhatok, hogy totálisan nem erre számítottam.

"Tudhattam volna! Amikor elszabadul a pokol, te biztosan felbukkansz!"

Sophie Mercer

A történet szerencsére érdekes és izgalmas volt. Sophie hozta a nagydumás, mindenből-viccet-csinálok formáját, ami továbbra is haláli. :D Szerintem elég talpraesett egy lány, örülök, hogy nem csinált fölösleges drámákat. Habár, amikor Cal érzéseivel játszadozott, az határozottan nem tetszett. De amúgy semmi nagyobb kivetnivalót nem találok benne. Tényleg bírom a stílusát.


"Hihetetlen, hogy a humorérzéked most sem hagy el! Ha nem lenne annyira idegesítő, még méltányolnám is."

Archert is végül nagyon megkedveltem, hisz meg kell hagyni, tényleg nem semmi a srác. Viszont én ennek ellenére is maradok Cal híve. :) Az ő képességét egyenesen imádom, és ha ehhez még hozzáadjuk azt a nagyszerű személyiségét... Komolyan végem van. ^^

Tetszett, hogy ebben a részben Sophie mamája is többet szerepelt. Megtudtunk róla pár érdekes dolgot, és még új szereplők is csatlakoztak a sorozathoz. Róluk csak annyit mondok, hogy Torin keltette föl leginkább az érdeklődésem, úgyhogy kíváncsi vagyok a spin-off részre, ami ez után következik.

Összeségben jó volt, tetszett, szerettem, de a vége egy nagy NEM! Attól sajna nem tudok eltekinteni.


Borító: Nekem tetszik. Igaz, én sem értem a macskát, de engem valamiért nem is zavar. :D
Kedvenc szereplők: Cal, Sophie apja és Sophie
Mélypont: a vége :(
Fénypont: Hex Hall és Torin
Csillagozás: 5/4.5

Kim Holden: Bright Side (Bright Side 1.)

WOW kiadó 2016
496 oldal
Fordította: Bótyik Bettina Zora

Titkok. Mindenkinek van egy.
Némelyik nagyobb, mint a másik.
És amikor a titkokra fény derül…
Némelyik meggyógyít…
Míg más elpusztít.
Kate Sedgwick élete minden, csak nem átlagos. Megrázó veszteségeken és tragédiákon ment keresztül, mégis sikerült megőriznie az optimizmusát, és továbbra is mindenben a szépet keresi (elvégre megvan az oka, miért szólítja Bright Side-nak a legjobb barátja, Gus). Kate erős akaratú, vicces, okos és rendkívül tehetséges zenész. Aki soha nem hitt a szerelemben. Ezért, amikor elhagyja San Diegót, hogy egy kisvárosi főiskolán folytassa tanulmányait Minnesotában, egyáltalán nem számít arra, hogy beleszeret Keller Banksbe.   Mindkettejükben          fellángolnak az érzelmek.

Mindketten harcolnak ellene.
Mindketten titkolnak valamit.
És amikor a titkokra fény derül…
Némelyik meggyógyít…
Míg más elpusztít.

Olvastam már könyveket, melyek összetörtek, és amelyek mélyen megérintettek. Olyanokat, amin sírtam, és olyanokat is, amin hosszan és teljes szívemből sírtam. Egy párat, ami tele van csodás gondolatokkal, és pár olyat is, ami csodás szereplőkkel. Olyan könyveket, amelyek egyik percben még felvidítanak, a másikban pedig szétzúznak. Mégis mindig meglepődöm, amikor valaki egy ehhez fogható gyönyörűen fájdalmas könyvet ír. Mint ez, mint a Bright Side. Ez is egy olyan könyv. Egy hihetetlenül szépséges, és becses könyv.


"A tenyeremre pillantok, ahol Katie kézírásával a következő áll: Bátor vagy."


Boldogabbanak érzem magam most, hogy olvashattam, még ha annyira fájt is a vége. Mert ha sosem veszem a kezembe, akkor nem ismerem meg a világ legcsodálatosabb csajsziját, akitől csak tanulhat az ember.
Bright Side egy csoda. Szerencsés tökfilkónak érezheted magad, ha az életedben tudhatod. Annyira könnyű megszeretni ezt a lányt. Ő tényleg a napos oldalon él, ott segít, ahol tud, a mosolya mindig őszinte és kedves. És mindezt még azok után, hogy az élet milyen nehéz lapokat osztott neki. Komolyan felnézek rá, és totál beleszerettem. Nekem egy Kate kell, de pasi kiadásban. :)


"-Ő a pozitivitás élő példája – folytatja Gus. – Olyan, mint a napsugár. Nemcsak látja az élet napos oldalát… hanem ott is él."


De ha nem jönne össze, akkor egy Gus❤ ,vagy Keller❤ szintén tökéletesen megfelel. Teljesen és reménytelenül belezúgtam mind a kettőbe. A szívem vérzett értük, és remélem Gus könyvében egy akkora happy end vár ránk, ami kárpótol minden egyes könnycseppért, amit hullattam.
Nem hiába imádják ennyien ezt a könyvet, nálam is bekerült a kedvencekhez. Ez valami több, mint az eddigiek. Ezt olvasni kell ahhoz, hogy megértsd. :)


                                     "Alkoss valami maradandót!"

Borító: Egyszerű, gyönyörű... imádom :)
Kedvenc szereplők: Bright Side Kate, Gus, Keller, a haverok... igazából mindenki :)
Ménypont: az amiért mindenki bőg, ha elolvassa
Fénypont: Kate - ő a legnagyobb fénypont az egész könyvben. Komolyan, ennyire még sosem szerettem egy női karaktert se, mint őt. ♡♡ ♡♡
Csillagozás: 5/5 vagy inkább 6* Imádtam! KEDVENC

Jessica Park: Flat-Out Celeste – Celeste bolondulásig (Szeretni bolondulásig 2.)

Könyvmolyképző 2015
360 oldal
Fordította: Komáromy Zsófia

A ​​végzős gimnazista Celeste Watkins számára minden egyes nap brutális bátorságpróba. És Celeste nagyon fél. Elszigeteltté válik, mert túlságosan okos, a beszéde túlságosan modoros, viselkedése pedig túlságosan eltér az átlagostól, ezért úgy érzi, nem marad más választása, mint direkt távol tartani magát mindenkitől.
De az egyetem felszabadíthatja, nem? Ha kibírja ezt a borzalmas utolsó évet a gimiben, akkor talán minden rendben lesz. Ha sikerül találnia csak egyetlen embert, aki mentőkötelet dobhat neki, akkor talán, talán nem lesz baj.
Justin Milano, a másodéves, szintén különc egyetemista lehet talán az a személy, aki kicsalogatja Celeste-et magányos világából. Talán megmentheti a lányt… legalábbis ha Celeste elfogadja a segítségét.
Ha összefognak, talán jó páros lehetnek. Ha összefognak, talán megmenthetik egymást. És ha összefognak, talán megmenthetnek egy másik párost is: két embert, akikről Celeste tudja, hogy teljes szívből, szenvedélyesen, bolondulásig szeretik egymást.

Azt hiszem Celeste mindenkire mély benyomást tett már az első részben, és nemcsak Fotó Finn miatt, hanem a különleges személyisége miatt is. Celeste az a "furcsa" kislány, aki túl választékosan és inteligensen beszél, sokszor használ feltételes módot, és néha olyan, mintha a viktoriánus korból csöppent volna ide. Az osztálytársai nem igazán tudnak vele lépést tartani, gúnyolódnak rajta a háta mögött, így Celeste kivonja magát a társas életből.  Viszont ahogy közeledik a gimiban az utolsó éve, rájön, hogy a főiskolán is ki lesz téve a társasági életnek, így próbál megváltozni, új hobbit felfedzni, amivel talán barátokra is szert tehet.

"...rengetegféle személyiség létezik, és nem hiszem, hogy mindenki kategorizálható."

Annyira imádtam minden egyes pillanatát a könyvnek! Szórakoztató és humoros, aranyos és megható, itt-ott kicsit szívszorító, de mindenképpen imádnivaló. Celeste és Justin kapcsolata nagyon édesen bontakozik ki, mind a kettejükben megvan az a szeretnivaló furcsaság, ami csak még tökéletesebbé teszi a párosunkat.
Olyan jókat lehetett nevetni a könyvön, és nem csak a két fiatal sms-ezése miatt, hanem ott volt még Matty is, aki szintén jól elszórakoztatott minket. :D
Nagyon örültem, hogy ő is aktívan részt vett a történetben, nélküle nem is lett volna az igazi. Igaz, vártak ránk meglepetések az eltetl évek alatt, de én azt mondom, hogy minden jó, ha a vége jó. És a vége az NAGYON jó! *-*  Akinek tetszett Julie és Matt románca, az tuti el fog alélni egy ilyen gyönyörű befejezéstől.


"...utálnám azt látni, amint megöregszel anélkül, hogy átélnél egy nagy szerelmet."


Egy csomó kedvenc részem van a könyvből, nehéz is lenne csak egyet választani - tényleg mindent, de mindent imádtam ebben a részben. Jó lenne, ha Celeste és Justin is kapnának egy kis novellás kötetet, mint Matty, szerintem sokakat érdekelné. Elvégre Justin is egy igazi cukipofa... :3



Borító: Imádom, nagyon-nagyon gyönyörű :))
Kedvenc szereplők: Celeste, Justin, Matt
Mélypont: nem volt... A Fotó Finnes rész szomorú volt, de számítottam valami ilyenre :(
Fénypont: Justin-Celeste első találka, az e-mailek, sms-ek, karácsonyfa, koktélparti :D, liftes rész♥
Csillagozás: 5/5