752 oldal
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Harry Potter nem hitte volna, hogy egyszer ő fogja megvédeni basáskodó unokatestvérét, Dudley-t. Ám amikor fényes nappal dementorok támadnak kettőjükre, ez történik. De számos más vészjósló esemény is mutatja, hogy a varázsvilág békéjét sötét erők fenyegetik.
Harry nincs egyedül az ellenük vívott küzdelemben: a Főnix Rendje egy titkos főhadiszálláson szervezi a Sötét Nagyúr elleni harcot, ami minden fronton zajlik. Harry például kénytelen különórákat venni Piton professzortól, hogy ki tudja védeni Voldemort erőszakos behatolásait a tudatába.
Ez, hát… Istenem, ez még az előzőnél is sokkal de sokkal jobb volt! Imádtam az RBF vizsgákat, hogy Voldemort visszatért, hogy kaptunk jóval többet Pitonból, még akkor is ha néha tényleg kiállhatatlan.
Az új szereplőknek az ember csak örülni tud, még ha az épp egy negatív szereplő is.
Umbridge egy a végtelenségig idegesítő nőszemély és tényleg csak a rosszat érdemli. De imádtam, ahogy meg lett írva a karaktere! És hogy az ikrek, ÉS a tanárok is mennyire kitettek magukért, ha az élete megkeserítéséről volt szó. :D Ez a rész még a sok szomorúság és gyűlölködés mellett is végtelenül szórakoztató volt.
Neville az én kis kedvenckém, annyira aranyos. Szomorú, ami a szüleivel történt. Annál a kórházas résznél mindig meghatódom.
A legjobb páros itt is hozza a formályát – Fred és George nélkül nem is lenne kerek a sztori :)
Imádtam az elejétől a végéig. Emlékek James és Lily Potterről, a fiatal Pitonról, Lupinról és Siriusról. Harry randija Choval – ami szerencsére nem lett valami sikeres, de annál viccesebb. A DS órák, és még sok más színesítik a történetet.
Jaj, igen, és Luna egy igazán pozitív fejlemény ebben a világban :))
"Kéne egy „női észjárás” tantárgy, gondolta Harry, és az oldalára fordult. Sokkal hasznosabb lenne, mint a jóslástan…"
A végét meg is könnyeztem, mivel nagyon sajnáltam Siriust. De aztán már nem csak Sirius miatt szakadt meg a szívem, aki szerintem egy igazán nagyszerű ember volt, hanem Harry miatt is. Szegény srác, annyi sorscsapás az életében és olyan fiatalon. Tudom, hogy sokan nem szeretik ebben a részben - vagy egyáltalán - Harryt. Hogy őt hibáztatják, ami Sirius-szal történt. De szerintem ez nem igaz. Nem Harry tehet a dolgok szörnyű alakulásáról, nem ő akarta, hogy egész nyáron mindenből kihagyják. Alig osztottak meg vele valamit, mert ahogy Dumbledore is mondta, őt védték. És az igazán szép dolog, mégis a sok titkolózás, forrófejűség, és persze Voldemort visszatérése lett a vesztük. Szóval, ha hibáztatni kell valakit, akkor hibáztassunk mindenkit, ne csak Harryt. Hermione gondolkodása természetesen logikus volt, de vajon akkor is ilyen nyugodtan és megfontoltan cselekedett volna, ha ő lett volna Harry helyében?! Ki tudja...
Mindenesetre nagy kedvenc lett ez a rész…. megyek és neki is kezdek a folytatásnak.
UI: Amikor Dumbledore könnyezik ;( Annyira szeretem, hogy ő mennyire szereti Harryt.♥
"– (…) Te, ifjú lévén, nem tudhatod, hogyan gondolkodik és hogyan érez egy idős ember. Az öregen viszont számon kérhető, ha elfelejti, milyen volt fiatalnak lenni."
Borító: Nagyon szeretem az eredeti borítókat :)
Kedvenc szereplők: Harry, Hermione, Ron, George+Fred, Sirius, Lupin, Luna, Neville...
Mélypont: Sirius, Umbridge - más, más ok miatt
Fénypont: McGalagony és a süti, DS órák, Harry a csók után, Piton legrosszabb emléke...
Csillagozás: 5/5 KEDVENC!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése