310 oldal
Fordította: Benedek Dorottya
Nem kellene akarnod őt.
Amikor a mostohabátyám, Elec a gimi utolsó évében hozzánk költözött, nem voltam felkészülve arra, hogy mekkora szemét.
Utáltam, hogy bunkón viselkedik velem csak azért, mert nem akar ott lenni.
Utáltam, hogy lányokat hoz haza a suliból és visz fel a szobájába.
De amit a legjobban utáltam, az az volt, ahogy a testem akaratom ellenére reagált rá.
Először azt hittem, csupán kőkemény, tetovált izmai és markáns arca lehet vonzó benne. De a dolgok új irányt vettek köztünk, mígnem egy éjjel minden fenekestül felfordult.
Aztán épp olyan gyorsan, ahogy betoppant az életembe, már vissza is ment Kaliforniába.
Évek teltek el, mire újra láttam Elec-et.
Amikor a tragédia lesújtott a családunkra, újra szembe kellett néznem vele.
És szent ég, a kamasz, akiért egykor megőrültem, most férfivá érett, aki egyenesen az eszemet vette!
Volt egy olyan érzésem, hogy megint darabokra törik majd a szívem.
Perzselő vágy és nyers erő. Láss a mélyére!
Ó, hogy ez mennyire meglepően jó volt! Tényleg nem gondoltam volna, hogy ennyire beleszeretek majd a könyvbe, főleg egy bizonyos karakterbe. Igen, Elec, rólad beszélek. *-*
A bunkó srác a felszín mögött többnyire mindig megtört, de érző szívet takar, és ez itt se volt másképp. Ezért nem zavartak Elec bunkózásai sem, vagy amikor Greta-t piszákálta. Annyira egyértelmű volt a srác bánata, és mindig bocsánatot kért, ha átlépett egy határt. Aztán meg, olyan édes volt néha, hogy konkrétan olvadoztam. :)
"A törött szív is dobogó szív."
A történet olyan jól indított, hogy engem mentem magába szippantott. Jókat nevettem, vártam, mikor jön már össze Elec és Greta, aztán mindjárt szomorkodhattam is, mert az útjaik különváltak, és csak 7 év múlva látták újra egymást. Nem volt hibátlan a sztori, volt pár kisebb dolog, ami zavart, pl. Greta mobil mániája. A csajnál non-stop ott volt a mobilja, mindig tudott válaszolni is az sms-ekre: randi alatt, vezetés és táncolás közben… A dupla randi alatt se Elec, se Greta partnere nem vette észre, hogy ezek ketten egymásnak üzentgetnek az asztal alatt. Most komolyan?
A végén Elec könyve egy picit untatott, az a rész nem, ahol megtudtuk az apjával kapcsolatos dolgokat, az érdekes volt, de miután elkezdte mesélni ugyanazt a sztorit, amit eddig Greta szemszögéből olvastam, kicsit elvette a kedvem. Még jó, hogy csak a rövidített verzió volt, és nem áradozott sokat. Az utószó viszont maga volt a cukiság! ^-^ Annyira szuper befejezése volt a könyvnek.
Remélem a Neighbor Dearest is meg fog jelenni magyarul, mert szívesen olvasnék Chelsie életéről is.
"A szeme őrült vágytól izzott.
– A fenébe a holnappal!
Még mielőtt felfoghattam volna, mi történik, két meleg tenyere közé fogta az
arcomat, és számat az övéhez emelte."
Borító: Imádom, mert tiszta Elec :D
Kedvenc szereplők: Elec és Greta - mindkettőt megszerettem
Mélypont: amikor Elec visszajött, de nem egyedül
Fénypont: a közös fagyizás, videójátékozás, Greta kiáll Elec-ért, a vége és az utószó
Csillagozás: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése