296 oldal
Fordította: Gonda Éva
A szerelem, amelyért érdemes kockáztatni.
Sok évvel ezelőtt az Óceán megmentette Kahlent a vízbe fúlástól, aki azóta szirénként szolgálva fizeti neki vissza a tartozását, és a hangjával a halálba csalja az embereket. Kahlen egyetlen szavával ölni képes, mégsem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a szárazföldön töltse a napjait, figyelje az átlagos embereket, vágyakozva arra a napra, amikor újra szabadon beszélhet, nevethet, és élhet közöttük.
Kahlen már beletörődött, hogy magányosan tölti szolgálata hátralévő idejét… Ám ekkor találkozik Akinlivel. A jóképű, melegszívű és kedves Akinli megtestesíti mindazt, amiről Kahlen egész életében álmodozott. Bár nem beszélhet vele, mégis hamar kialakul köztük egy kapcsolat, amit egyikük sem tagadhat… És Kahlen nem is akarja megtagadni.
Az Óceán minden törvényét megszegte, amikor beleszeretett egy emberbe, és örökre el kell hagynia a fiút, ha az Óceán tudomást szerez az érzéseiről. De Kahlen elszánta magát, hogy miután egy életen át betartotta a szabályokat, most az egyszer a szívét fogja követni.
Szerintem nagyon szép mese volt. Eléggé lehangoló, de attól még nagyszerűen kidolgozott.
Szirénekről szerintem már mindenki hallott, viszont itt egy teljesen új megközelítésben láthatjuk őket. Annyira sajnáltam Khalent és a nővéreit. Hiába, hogy az Óceán megmentette őket, engem ez alig vigasztalt meg. Szomorú voltam helyettük is, hogy elvették tőlük a normális életüket.Ezért is vontam le egy fél csillagot. Nekem ez már néha túl depis volt.
"A szeretetnek mindig marad helye. Még akkor is, ha olyan kicsi, mint a rés az ajtón. Az is elég."
Viszont a szerelmi szál iszonyatosan édes és romantikus volt. Kár, hogy Akinli nem szerepelt sokkal többet. Imádtam a közös perceiket Khalen-nel, és amikor már végre közdtem volna örülni, hogy megváltoznak a dolgok…. Az Óceán közbelép. Semmi bajom vízzel, sőt. Imádok mindent, ami a vízhez kapcsolódik, viszont az Óceánt egyszerűen sehogy sem tudtam megszeretni. Örültem, hogy a végén mutatott egy kis könyörűletet, de akkor is.
A végére csak annyit, hogy a befejezés lehetett volna, egy kicsit hosszabb, de sebaj. Én így is megkaptam, amit akartam. :)
"Nem hiszem, hogy bárki képes egészében egy másik személyért létezni. – (…) – Bár lehet, hogy így van. Ha megtalálja a megfelelő személyt. Ebben a pillanatban azt hiszem, hogy érted képes lennék élni."
Borító: nagyon szép *-*
Kedvenc szereplők: Akinli, Khalen
Mélypont: hogy nagyon lehangoló
Fénypont: hogy reményt ad :) +tetszettek, hogy a nővérek összetartanak
Csillagozás: 5/4.5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése