Nicola Yoon: Minden, ​minden

GABO 2017
336 oldal
Fordította: Szabó Luca
Illusztrálta: David Yoon

Nagyon ​ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok. Sosem lépek ki a házból. Már tizenhét éve. Csak anyu és az ápolónőm, Carla van itt velem.
Aztán egy napon egy költöztető cég teherautója áll meg a szomszéd ház előtt. Kinézek az ablakomon, és akkor meglátom őt. Magas, vékony, és csak feketét visel – fekete a pólója, a nadrágja, az edzőcipője, sőt még a kötött sapkája is, ami alól egyáltalán nem lóg ki a haja. Észreveszi, hogy őt figyelem, és megakad rajtam a tekintete. Csak nézzük egymást. Olly a neve.
Lehet, hogy nem lehet megjósolni a jövőt, de azért ezt-azt mégis meg lehet. Például nagyjából biztos vagyok benne, hogy bele fogok szeretni Ollyba. És szinte biztos, hogy annak katasztrófa lesz a vége.

Már megjelenés óta várólistás a könyv, mégis csak most jutottam el odáig, hogy el is olvassam. Azóta már láttam az előzetest, film is kijött (amit mindjárt megyek is megnézni), de még így is teljesen váratlan volt, amit ez a könyv nyújtott nekem.

"– Ez mindig ilyen? – kérdezem elfúló hangon.
– Nem – feleli. – Sosem ilyen."

Nem gondoltam volna, hogy tényleg létezik ilyen betegség, amiben Madeline is szenved. Soha ki nem tenni a lábunkat a házból, különben az ember akármikor meghalhat? Iszonyat szörnyű és magányos sors. Élhet így egyáltalán valaki teljes életet? Szerintem nem. És ezért mérhetetlenül sajnáltam Maddyt. A lány szerencséjére viszont a jóképű és vicces Olly lett a szomszédja, aki miatt képes volt kockáztatni.
Imádtam, amikor a történet ilyen fordulatot vett, ez a rész tetszett a legjobban. A romantikus szál nagyon aranyos volt. ^-^ Madeline és Olly minden közös percét mosollyal az arcomon olvastam. Tényleg nagy szerencse, hogy ezek ketten egymásra találtak. :)

"Minden egyes nap felkelsz, és tanulsz valami újat. Minden egyes napban megtalálod az örömöt. Minden egyes nap mosolyogsz rám."

Aztán jött a második nagy fordulat, ami miatt majdnem levontam egy fél csillagot. Nem azért, mert ne tetszett volna, hanem inkább mert baromira mérges lettem tőle. El sem hiszem, hogy valaki ilyesmire vetemedjen, még ha beteg is. No mindegy.
Viszont a könyv vége nagyon cuki lett, így tőlem megy is az 5 csillag. Örülök, hogy olvashattam.


"Az élet ajándék. Ne felejts el élni!"


Borító: Tetszik, és a filmes is gyönyörű :)
Kedvenc szereplők: Olly és Maddy, ki más? :D
Mélypont: Maddy anyukája
Fénypont: az utazás, első csók, antikvárim
Csillagozás: 5/5

K. C. Lynn: Cockloft

Magánkiadás 2017
214 oldal
Nyelv: angol

Cockloft: ​A firefighter term used as a structural space above ceiling and below rafters, often connecting adjacent occupancies and permitting fire to spread laterally, often unseen.

Gabriel Martinez is the most arrogant and infuriating man I’ve ever met. He has a knee-weakening smirk that makes me want to kiss—no—slap it off his rude, sexy face. Judging by his ego, you’d think the hose in his pants is as big as the one on his fire truck. Not that I know anything about that nor do I want to. Nope, not at all. He’s already been forgotten like last season’s Michael Kors.

CeCe Kensington is as pretentious and spoiled as they come. The ridiculous purses she shoulders around are as big as her attitude. And don’t get me started on her mile-long legs or full, glossy lips that are meant to be wrapped around a guy’s… If she only knew the dirty things I think about doing to that sassy mouth of hers, she'd be hightailing it back to her side of town.

When the beautiful boutique owner and sexy firefighter meet in the most unlikely situation, their two worlds collide, creating an explosion of misperceptions and combustible heat, trapping them in a fire they never saw coming.

Humoros, tele erotikával, rövid és szerethető. Ha valaki egy egyszerű, könnyed kis sztorira vágyik, bátran ajánlom.
Igaz akármennyire vártam is a könyvet, egy picit féltem, vajon hogy fogok viszonyulni Cece-hez. Ugye a Beautifully Insightful-ba már olvashattunk róla Emily legjobb barátjaként. Ő az a tipikus gazdag csajos csaj, márkás ruhákkal és óriási táskákkal. Engem ez egy kicsit elrettentett, féltem hogy mennyire fog ehhez társulni az elkényeztetett modor. Hát szerencsére semennyire. Cece nagyon jó fej, szuper a humora és a stílusa is. Egyáltalán nem nézett le másokat vagy ilyesmi.

" I will give you my purse but I swear to God, Fireboy, if anything happens to my dog I will punch your dick off. Got it?”

Már az első találkozása Gabriel Martinezzel hatalmas volt. A köztük levő kémia szinte tapintható, annak ellenére, hogy az elején mennyire nem bírták egymást.
Viszont tetszett, hogy nem húzták sokáig az egymásra találást. :)
Amit egy kicsit már soknak találtam, az az epilógus. Pedig azzal engem mindig meg lehet nyerni, de itt most sajnos nem sikerült. A röhejes ajándékról beszélek, amit Cece adott Emily 4 éves kislányának.
Ezt eltekintve mindent imádtam a könyvben, és alig várom KC következő könyvét.


“Well, if it isn’t Blondie and her little dog, too,” he greets, a cocky smirk forming on his lips.
I also hate smirks, especially the sexy kind. I want to kiss—no, slap it off his rude face.

Borító: Nagyon tetszik *-*
Kedvenc szereplők: Gabe, Cece, Emily és Ryder
Mélypont: az epilógus - az tényleg nagyon nem jött be
Fénypont: mindjért az első fejezet, Cece és Emily telefon beszélgetése, kincskeresés, Cece a Martinez családnál
Csillagozás: 5/5

Brittainy C. Cherry: Csendfolyó (Az vagy nekem 3.)

Libri 2017
432 oldal
Fordította: H. Prikler Renáta

Megértettem, hogy a szavak néha üresebbek tudnak lenni, mint a csend.

Gyerekként szerettek egymásba, ám egy szörnyű élmény rányomja bélyegét a lány életére. Elég erős-e a szerelem ahhoz, hogy leküzdjék a múlt árnyait, amelyek rátelepednek a kapcsolatukra? Brooks és Maggie May szeretik egymást…de nem szeretik önmagukat. Szívbe markoló történetük megszegett ígéretekről, szerelemről, életről és halálról szól, azoknak, akik sodródnak a hullámokkal, és azoknak, akik mellett lehorgonyozhatnak.

Brittainy C. Cherry ELEMENTS – sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!


Ez a könyv egyszerűen tökéletes!
Az elején még olvadozol, nevetgélsz egy 10 éves gyermek bolondozásain, aztán szép lassan már ugyan ezért a gyerekért szakad meg a szíved. Azon gondolkozol, hogy ilyen traumából bizony nehéz lesz kilábalni, de bízol a főszereplőkben, és hiszed, hogy ha ők ketten ott vannak egymásnak, minden lehetséges.

"…ne küldj ismeretlen vizekre, mert biztos vagyok benne, hogy ott elmerülök."

Brooks és Maggie szerelme letaglózott. Többször is könnybe lábadt a szemem olvasás közben, főleg Brooks kitartása és odaadása miatt, aki, jöhetett bármi rossz, ott volt Maggienek. És amikor fordult a helyzet, Maggie erős maradt Brooks helyett is. Egymás horgonyai voltak.♥
A négy elem közül én mindig a vízhöz álltam a legközelebb – a Csendfolyó is mintha direkt szólongatott volna – ,így már meg se lepődtem, hogy ennyire imádtam az egészet.
Nem hiába, hogy ennyien szeretik a sorozatot, hisz Brittainy C. Cherry tudja mi a jó a szívnek.


"Megigéred, hogy ugyanazzal a szerelemmel fogsz szeretni, amelyikkel a könyvekben szeretnek?
(...)
– Nem, Maggie May. Én ennél sokkal, de sokkal többet ígérek neked."

"Nem hittem volna, hogy a csendes pillanatokban ilyen tisztán lehet hallani a kimondatlan hangokat."


Borító: Gyönyörűséges *-*
Kedvenc szereplők: Brooks és Maggie, valamint Maggie apukája, és mostohatesói
Mélypont: amikor Cheryl és Katie gonoszul bánik Maggie-vel, Brooks balesete, Maggie démonia
Fénypont: Maggie és Brooks levelei gyerekként, első csók, Brooks táncol Maggie-vel, Maggie először kimegy, először szólal meg, Brooks és Maggie újra együtt♥ ...a végtelensékig tudnám sorolni
Csillagozás: 5/5 Imádtam!

C. J. Redwine: Az ​árnyékkirálynő (Ravenspire 1.)

Twister Media 2016
416 oldal
Fordította: Bozai Ágota

Tükröm, ​tükröm, mondd meg nékem: ki uralja e vidéket?
Lorelai Diederich szökevény koronahercegnőnek egyetlen célja van: megölni a gonosz királynét, aki magához ragadta a hatalmat, elfoglalta Ravenspire trónját, és megölte a hercegnő apját. Ehhez Lorelai kénytelen a varázslat fegyverét bevetni, amivel azonban Irina királyné is élhet. A hercegnőnek erősebbnek, gyorsabbnak és kitartóbbnak kell lennie Irinánál, akihez fogható veszélyes varázslót még nem látott Ravenspire.
A szomszédos királyság, Eldr földjén Kol herceg apját és bátyját megölik az országot lerohanó, varázserővel irányított ogrék, így hirtelen a másodszülött herceg felelősségévé válik megvédeni az országot. Ehhez Kolnak varázserőre van szüksége. Ezt csak úgy szerezheti meg, ha egyezséget köt Ravenspire uralkodójával. Irina azt kéri tőle, hogy segítségéért cserébe vigye el neki Lorelai szívét.
A hercegnő azonban egyáltalán nem olyan, mint amilyennek Kol gondolta. Gyönyörű, megzabolázhatatlan és megállíthatatlan. A sötét varázslat ellenére Lorelai vonzódik a zaklatott ifjú királyhoz. Azért küzd, hogy mindig egy lépéssel a sárkányszívű vadász király előtt járjon, akit a kelleténél sokkal jobban kedvel. Mindent megtesz, hogy legyőzze a gonosz királynét. Irina azonban nem adja fel harc nélkül, és végső lépésének következménye az is lehet, hogy a hercegnő elveszti utolsó megmaradt vesztenivalóját.


Elég sokat gondolkodtam, hogy mégis hány csillagot adjak, mert habár a könyv olvastatta magát, mégse tett rám mély benyomást. Ez nem egy olyan történet, amire évekig emlékezni fogok. Az ötlet, a mese feldolgozása szerintem egész jó lett, de messze nem felejthetetlen, vagy szuper. Tetszett, hogy „Hófehérke” vagyis Lorelai varázserővel rendelkezik, és hogy képes harcolni a trónért. A testvére Leo is nagyon aranyos volt, plusz legalább vitt egy kis humort a történetbe. Eléggé meglepődtem, amikor meghalt. :( Sokáig azt hittem, hogy majd Lorelai úgyis feltámaszta, de sajna nem.

"-Tükröm, tükröm, mond meg nékem, mi történik Eldr vidéken!
– Miért kell rímelnie? – morogta Trugg."

Ami viszont már nem igazán jött be, hogy habár Lorelai-ban megvan az erő, fél használni, nehogy a gonosz királynő (Irina) rátaláljon.Gabril is folyton elutasítja a segítségét, amiből aztán csak felesleges gondok vannak.
Bevallom őszintén, engem az eleje nem igazán kötött le. Számomra akkor kezdtek érdekessé válni a dolgok, amikor Kol herceg is színre lép, főleg amikor találkozik a mi kis Hófehérkénkkel. Kol és két legjobb barátja volt a színes folt a nagy fekete-fehér kavalkádban. Az is érdekes volt, hogy itt mindig a hercegnő mentette meg a herceget, és nem fordítva. Igen, Kol is segített Lorelai-nak, de leginkább Kolnak volt szüksége mindig a lány segítségére. Ami nem is baj, sőt. Szerencsére a hercegecskénknek sem sértette az egóját. ;)
Mégis akármennyire voltak kedvelhetők a szereplők, izgalmas a történet, valami egyszerűen hiányzott. Fogalmam sincs mi, de nekem sajnos nem adta át azt az élményt, amit vártam.

                             "Ahova te mész, oda megyek én is."

Borító: Tetszik :)
Kedvenc szereplők: Lorelai, Kol, Leo
Mélypont: Hogy habár volt benne kaland, mégis többször unatkoztam
Fénypont: Amikor Lorelai segít Kolnak lecsillapítani a sárkány szívét
Csillagozás: 5/4

Jay Crownover: A ​tetovált srác (Welcome to the Point 1.)

Harlequin Magyarország 2016
368 oldal
Fordította: Bálint Orsolya

Nagy ​különbség van egy rosszfiú és egy olyan srác között, aki a lelke mélyéig züllött – akárcsak Shane Baxter. A szexis, kiszámíthatatlan és veszélyes Bax nem csupán rossz csillagzat alatt látta meg a napvilágot, ő maga a született bűnöző. Kocsitolvaj, verőlegény, ketrecharcos, a bajba keveredés fekete öves bajnoka, mígnem az egyik rossz döntése öt évre rács mögé juttatja. Miután visszanyeri a szabadságát, válaszokat keres, és nem érdekli, mit kell megtennie, kit kell megszorongatnia azért, hogy megtudja, ki csalta csapdába. Csakhogy beszáll mellé a játszmába még valaki, aki túlságosan ártatlan, túlságosan lágy, ráadásul nem hagyja magát lerázni. Dovie Pryce ismeri az élet sötét oldalát, a nehéz körülményekkel járó súlyos döntéseket. Mindig is jó akart maradni, önzetlenül segíteni másokon, nem hagyta, hogy a sötétség lehúzza és elnyelje őt. Az utcát azonban nehéz legyőzni, a dolgok rosszról gyorsan életveszélyesre fordulnak, és az egyetlen ember, aki mellett biztonságban lehet, a Point legfenyegetőbb, legszexisebb, legkiállhatatlanabb nehézfiúja, aki épp most szabadult. Bax közelsége eleinte rettegéssel tölti el Dovie-t, de hamarosan rájön, hogy a tetovált srác sem olyan, amilyennek a külseje alapján hinnénk.

"Egykor legenda voltam. De most már csak tanmese lehettem volna arról, hogyan ne baszd el az életed."

Dovie Pryce

Ez most sajnos úgy alakult, hogy inkább nem, mint igen. :/
Meg tudom érteni, egyeseknél miért 5 csillagos a könyv, még másoknál kevesebb. Az elején én is teljesem az előbbi felé hajlottam. Teljesen elragadott Bax rosszfiússága, kíváncsi voltam, vajon hova lett Race és tetszett a kialakuló kapcsolat Dovie és Bax között. Később viszont egyre inkább elvesztettem az érdeklődésem a Race ügy iránt, meg hát így egészében az a nagy nyomozásdi se vezetett sehova.  Még én is hamarabb kitaláltam, hogy a gazdag pasi, aki iránt Race érdeklődött az apja, ezek meg komolyan ezer kört is lefutottak, mire oda kilyukadtak. Aztán ott van még maga a Point. Valahogy nem tudtam magam beleképzelni egy ilyen környékbe, ahol az emberek csak úgy lelövöldözik egymást, rendőrök meg sehol… Vagyis de, akkor ott voltak, amikor mindig épp eldurvult a helyzet. xP

"Tudom, hogy képes lennél meghalni értem (…). De tudnom kell, hogy képes lennél-e élni értem?"

Shane Baxter

SPOILER!

A végső leszámolás is mi a franc volt?! Elfogják Doviet, és mivel Bax annyira szereti az a nagy megoldása, hogy majd fejbe lövi magát, mert itt úgyis csak ő a fontos, és akkor az apja majd tuti összezavarodik, így a csaj képes lesz megszökni. Áááá! :D Mert a nagy és csúnya főgonosz (apuci) majd akkor tuti felhagyna minden szemétséggel, ha a fia öngyilkos lesz. Itt most csak nekem nem esett le valami, vagy ez tényleg ennyire röhejes?!

SPOILER VÉGE!

Bax-et amúgy kedveltem, főleg amikor Dovie-val volt, de amúgy vele is voltak néha problémáim. Pl. a sok fenyegetőzése (de igazából nem csak az övé, hanem mindenkié) már oda vezetett, hogy elkezdtem unatkozni. Mert mindig csak ment a sok „megöllek” és „kinyírlak”, és egy idő után már nem tudtam komolyan venni.
Lehet, hogy ezek után már senki nem hiszi el, ha azt mondom, hogy tetszett a könyv. Pedig tetszett. Nem 100%-ig, de azért élveztem és érdekel a folytatás is. Simán el tudom képzelni, hogy Race története lesz az áttörés. :)

"Szerencséjére nem szerepelt a terveim között, hogy a közeljövőben megjavulok. Rosszan voltam a legjobb, ez feküdt nekem, és az előbbi észbontó szex után már biztos voltam benne, hogy Dovie-nak is megy a rosszalkodás."


Borító: Nem tetszik xP
Kedvenc szereplők: Dovie kedveltem meg a leginkább
Mélypont: a spoilerben leírt rész... na ott kész voltam
Fénypont: amikor Bax megsérül és Dovie ápolja
Csillagozás: 5/3

J. R. Ward: The ​Beast (The Black Dagger Brotherhood 14.)

Berkley 2016
526 oldal
Nyelv: angol

Nothing is as it used to be for the Black Dagger Brotherhood. After avoiding war with the Shadows, alliances have shifted and lines have been drawn. The slayers of the Lessening Society are stronger than ever, preying on human weakness to acquire more money, more weapons, more power. But as the Brotherhood readies for an all-out attack on them, one of their own fights a battle within himself...

For Rhage, the Brother with the biggest appetites, but also the biggest heart, life was supposed to be perfect - or at the very least, perfectly enjoyable. Mary, his beloved shellan, is by his side and his King and his brothers are thriving. But Rhage can't understand - or control - the panic and insecurity that plague him...

And that terrifies him - as well as distances him from his mate. After suffering mortal injury in battle, Rhage must reassess his priorities - and the answer, when it comes to him, rocks his world . . . and Mary's. But Mary is on a journey of her own, one that will either bring them closer together or cause a split that neither will recover from...

Erre egyszerűen nem lehet mást mondani, mint hogy TÖ-KÉ-LE-TES!♥
Vagy úgy ezer év után végre Rhage és Mary újra főszerepben, és jobbak mint valaha. Mary-t még sosem szerettem ennyire, mint itt. no jó, talán még akkor, amikor Zsadist elment hozzá Annyira egy szinten vannak, ő és Rhage, hogy az már tényleg irigyelni való. Úgy vártam már, hogy megtörténjenek bizonyos dolgok, és… yup-yup :D Imádlak Bitty. :)
Ez a rész megint elég érzelmesre sikerült, úgy tűnik Ward mostanában a könnyekre hajt. Többször is volt, hogy csak pislogtam nagyokat könnyes szemmel, mert aawww, annyira édes és szomorú volt egyszerre a könyv. Kaptam hideget is, meleget is… egyszer majdnem még egy infarktust is.

I tried to kill myself last night, he said to her in his head. And I have no idea why.

Rhage és Mary tökéletesek voltak, csakúgy mint Bitty, akit nagyon könnyű megszeretni ^^
Aztán ott volt még Assail, továbbra is nagy szerelmem. Alig várom, hogy mi lesz majd vele és Solával, meg úgy egyáltalán ezután az egész után, ami majd következik számára. Végre elindult a helyes úton. :)
A Vishous részek külön öröm, mert ebből a testvérből sosem elég. Jane-t viszont hiányoltam, igaz, volt egy kisebb romantikus jelenetük, de még nem az igazi. Mármint, nemár… tudtok, ti jobbat is gyerekek :* :D

„I really trust you,” he heard himself say to this shellan.
„And I love you, too, Vishous.”

A Layla-Xcor szál is kezd kialakulni. Lehet azért mert Xcor most nem szerepelt valami sokat - a kóma miatt - ,de jobban élveztem a róluk szóló részeket. No mind egy, ez is érdekes lesz.

Jaj, igen. Qhuinn és Blay♥ Édesek mint mindig, olyan jó volt belőlük is kapni pár falatkát. És a kicsik… jaj, imádom őket! Úgy örülök, hogy mind a kettő túlélte. Köszönjük V és Payne ^^Az új szereplőkben is nagy esélyeket látok. És kérek szépen már Saxtonnak is valakit, és Lassiternek :3 Az ő könyvük hol marad?
Az utolsó megismerkedéses rész is aaaannyira szép volt♥♥♥ Zsadist, jaj ő mindig a legédesebb módon képes érzelmeket kicsalni belőlem ^^
És Lassiter♥ Már megint túlkombinálok mindent, de amikor Bitty azt mondta, hogy milyen gyönyörű a szeme… olvadoztam :3 Mekkora lenne már, ha ők összejönnének. Rhage feje biztosan felrobbanna mérgében :D
Huh. Azt hiszem ennyi volt. Egyszerűen végem, amikor befejezek egy FTT BDB könyvet. Most egy ideig csak megint találgathatok, hogy hogyan lesz tovább.
Gyerünk Ward, ne várass sokáig. ♥


"What’s going on? Do I need to kill something for you?”
It was the bonded male’s first response to anything that upset their shellan

Borító: Ezt a kéket imádom *-*
Kedvenc szereplők: Rhage, Mary, Bitty, Lassiter, Assail, Qhuay, Beth és LW
Mélypont: Layla, habár itt most nem idegesített annyira xP
Fénypont: Rhage találkozik Bittyvel, fagyizó, vacsora a TGI Friday's-ban, Rhage és LW, Assail új embert vámpírt hoz a csapatba, kis hableány :D, Bitty és a Testvérek
Csillagozás: 5/5

K. A. Tucker: In ​Her Wake – Sodrás (Tíz apró lélegzet 0,5)

Könyvmolyképző 2017
184 oldal
Fordította: Szujer Orsolya

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Cole ​Reynoldsnak mindene megvolt. Mígnem egy este borzalmas, végzetes hibát követett el… és mindent elveszített.

Mikor egy alkoholmámoros egyetemi buli hat ember halálával végződik, Cole-nak fel kell dolgoznia a tragédiában játszott szerepét. Ilyen esetben általában támaszkodhatna a legjobb barátaira – azokra, akik gyakorlatilag azóta vele vannak, hogy megtanult járni. Csakhogy ők meghaltak. És ami még ennél is rosszabb: valahol egy kórházi ágyban egy tizenhat éves lány fekszik összetört testtel, akitől az egész életét elragadták, hála egy rekesz sörnek és egy kocsikulcsnak.

Mindenki azt mondogatja Cole-nak, tudják, hogy amit tett, nem volt szándékos, ő mégis folyton magán érzi tekintetük súlyát, és hallja a suttogásukat a háta mögött. A srác mindezek mellett a borzalmas bűntudattól sem képes megszabadulni, ami mindig rátör, valahányszor csak a lányra gondol, aki még csak a kórterme közelébe sem engedi őt, hogy Cole bocsánatot kérhessen. Ahogy telnek a hónapok, és Cole-on egyre jobban elhatalmasodik a bűntudat és a magány, a fiú markából kezd minden kicsúszni, ami valaha is fontos volt a számára: az egyetem, a barátnője, a jövője. Az élete. Ám Cole-nak előbb le kell érnie a gödör legaljára, hogy rájöjjön, van még kiút személyes poklából: a megbocsátás.

És csakis egyetlen személy van, aki megadhatja ezt neki…

Jó volt bepillantást nyerni Cole életébe. Megtudni, hogy kezdődött ez az egész, ő személyesen hogyan élte át a dolgokat. Látni mire képes a gyász, veszteség, depresszió. Hogy egy döntés mennyire megváltoztathatja az egész életünket… és másokét is.
Szörnyű az ilyen dolgokról olvasni/hallani, de mégse söpörhetünk minden rosszat az életben a szőnyeg alá. Ezért is jó, ha vannak ilyen könyvek, amik szembesítenek a nyers igazsággal.

"(…) az emberi természet egyszerűen a „velem úgysem fog megtörténni” mentalitás alapján működik."

Tetszett, hogy végigkövethettük Cole útját egészen az első hivatalos találkozásáig Kacey-vel. Mondjuk nem gondoltam volna, hogy előtte ennyiszer „összefutottak”. Igaz, hogy mondták az első részben, de néha már egy picit sok volt Cole/Trent mániája. Szerencsére ő inkább afféle őrangyalként volt jelen Kacey életében, és vigyázott rá.
Most már tényleg belehabarodtam ebbe a sorozatba. Alig várom a folytatást. :)

"Akár tetszik, akár nem, az, hogy élünk vagy meghalunk, döntések végtelen sorától függ, amik életünk minden egyes lépésére hatással vannak."

Borító: Hát még mindig nem a legjobb, de elmegy no :D
Kedvenc szereplők: Trent, Livie és Dr. Stayner
Mélypont: majdnem az egész könyv, mert Cole/Trent is a mélyponton van :(
Fénypont: hogy Trent szülei mennyit segítettek a fiuknak
Csillagozás: 4.5/5