Keresés ebben a blogban

2016. február 21., vasárnap

Maria V. Snyder: Poison Study – Méregtan (Study 1.)

Könyvmolyképző 2014
448 oldal
Fordította: Robin Edina


Koporsószerű sötétségbe zárva nincs körülöttem az égvilágon semmi, ami elterelhetné figyelmemet az emlékeimről. Megöltem Reyadot. Megérdemelte a halált – ám a törvény szerint a tettemért én is halált érdemlek. Ixiában a gyilkosságért kivégzés jár. S most már csak a hóhér kötelére várok. Ám ugyanaz a törvény, amely ítélettel sújt, akár meg is mentheti az életemet. Ixia ételkóstolója, akit arra választottak ki, hogy a Parancsnok egészségét a mérgezett ételektől megóvja, immár holtan hever. A törvény pedig kimondja, hogy a soron következő halálbüntetésre ítélt fogolynak – vagyis nekem – fel kell ajánlani a tisztséget. Merénylet, mágia, megpróbáltatások…



Maria V. Snyder egy nagyon ütős kezdést hozott nekünk. A Méregtan annyira érdekfeszítő és izgalmas, teljesen lebilincseli az olvasót. Persze bevallom, hogy azért az elején még volt egy-egy rész, ami nem kötötte le a figyelmemet, de a történet haladtával már csak azt vettem észre, hogy éjfél is elmúlt, én meg csak olvasok.


A főhősnőnk Yelena egyszerűen isteni! A karaktere fokozatosan fejlődik, alkalmazkodik a körülményekhez, hihetetlenül bátor és  talpraesett. Gyilkosság miatt börtönben sínylődik, kivégzésre várva, ám adatik egy esély. Egy esély, ami gyökerestől megváltoztathatja az életet.
A lány vajon él vele? És ha igen, hogyan tovább?


"A tudás hatalom, így hát az volt a tervem, hogy nyugodtan ülök, nyitva tartom a fülem, és megtanulok mindent, amit csak lehet."

Nagyon szeretem az ilyen hősnőket. Akik kitűznek egy célt, nem adják fel, hanem tesznek érte, hogy sikerrel járjanak. Akik kellőképpen eszesek, de azért bennük is megtalálható a hétköznapi emberek hibája.

Aztán ott van Valek. Egy orgyilkos és a Parancsnok legfőbb bizalmasa, valamint barátja is egyben. Sötét, titokzatos... lehet bízni benne?
Engem mindenestre teljesen meggyőzött, egyszerűen nem tudom nem szeretni.


"– Beférkőztél a bőröm alá, átitattad a véremet, és birtokba vetted a szívemet."

A szerelmi szál szintén tökéletes. Lassan, de biztosan alakul két a két főszereplő között, nincsen túldrámázva, egyszerűen csak megtörténik és kész. Nem is az volt a középpontban, hanem inkább a sok titokra koncentrált az írónő. Hogy minél több dolgot megérthessünk, minél több dologra fényderülhessen.

Ami még nagyon tetszett az egész sztoriban, az a Parancsnok volt. Végre nem egy hatalommániás uralkodó. Persze ő sem tökéletes, titkok veszik körül és még lenne mit fejlődnie, de én megkedveltem. Ami hihetetlen.

 Talán a történet tényleg kicsit hasonlít egy másik könyvhöz, viszont attól még igenis egyedi. Az a sok méregkóstolás és tanulmányozás például nagyon tetszett. Ilyet eddig még nem olvastam, és sikerült elbűvölnie. Érdekes volt egy-egy íz leírása, hogy milyen pontosan ki lehet következtetni. Sőt, amikor Yelena az ételek ízét írta le, néhol rendesen megéheztem :D

Kaptunk még két igen érdekes mellékszereplőt is, akik további szórakozást nyújtottak a könyv olvasása során. Kíváncsi leszek az ő sorsukra is.

Összességében nagyon-nagyon tetszett, jöhet is a következő rész.


Borító: Tetszik a zöld szín, lényegében egészen szép
Kedvenc szereplők: Yelena, Valek
Mélypont: Kicsit lassúbb kezdés
Fénypont: Yelena szökevény szerepe, Tűzfesztivál, első csók, a vége
Csillagozás: 5/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése