J. K. Rowling: Harry ​Potter és a Halál ereklyéi (Harry Potter 7.)

Animus 2016
624 oldal
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Harry, mint mindig, most is a Privet Drive-on, az őt csecsemőkorában befogadó Dursley-család otthonában tölti az iskolai szünetet.
Ám hetedik tanévét nem kezdheti el a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában.
A Főnix Rendje azon fáradozik, hogy biztos helyre szöktesse, ahol Voldemort és csatlósai nem találhatnak rá. De teljesítheti-e folytonos bujkálás és életveszély közepette a küldetést, melyet Dumbledore professzortól kapott?

Ha azt mondanám, hogy Rowling egy egyszerűen felülmúlhatatlant alkotott, még azzal sem közelíteném meg a lényeget. Iszanyatosan jó volt a befejező rész. Harryt követve sok kalandban volt részünk nekünk is, és vele együtt nőttünk fel. Ezért is annyira nehéz őt elengedni. Én azok táborát erősítem, akik imádják Harryt mindenestől. Minden ember követ el hibákat az életben, dolgokat amiket megbánt, esetleg másképp csinálna. Mindenkinek volt már rossz kedve, vagy csak úgy érezte, hogy elveszett. Senki sem tökéletes, senki sem tud mindent, és ez alól Harry sem kivétel. Egy egyszerű fiú, akinek sok mindenen kellett keresztül mennie, mégis tisztalelkű és jószívű maradt. Ez teszi egyben annyira különlegessé is.

"Haza… de hiszen otthon van. A Roxfort volt az első, az egyetlen igazi otthona. Itt lelt menedékre, akárcsak Voldemort, Piton és a többi magára hagyott fiú."

Sok mindent megtudtunk Dumbledor életéről, amit az előző részekben nem is említettek. Ezek külön kedvenceim, mivel így ő is sokkal emberiesebb és nem csak egy bölcs tanácsadó. Harry is szembesül az igazsággal, Dumbledore múltja se épp makulátlan. Szerintem megint csak könnyű azonasulni Harry érzéseivel, és egyben Dumbledoret is megérteni, miért nem avatta őt be mindebbe.

Az biztos, hogy ez a rész tele volt érzelmekkel. Hol nevettem, hol épp a szívem tört apró darabokra. De elsősorban nagyon izgultam és szurkoltam a triónak, hogy minden sikerüljön. Csodálatos volt a horcruxok után kutatni, újabb és újabb rejtélyeket felderíteni. Ha voltak is félreértések, balhék Ron-Harry-Hermione között, képesek voltak megoldani.
Az a rész, amikor Ronból kitörnek az érzelmek Harry előtt a medál miatt, még mindig szívettépő. Mert Ron fájdalma nekem is fáj, viszont ott van Harry, mint legjobb barát, és megvigasztalja. :')

"- Miután elmentél - mondta csendesen -, Hermione egy hétig sírt utánad. Talán tovább is, csak titokban. (...)"

Aztán ott van még Luna, aki elbűvölő, mint mindig. Itt most épp egy olyan rész érintett meg a legjobban vele kapcsolatban, ahol személyesen nem is volt jelen. Igen, a falán levő barátok festményéről van szó. Ettől csak még inkább látszik, mekkora kincs is ez a lány.

Amitől eddig sosem borultam ki ennyire, csak most újraolvasáskor, az Piton és Nagani jelenet volt. Pontosabban az, amikor Voldemort beszél Pitonnak a Pálcák Uráról, Piton pedig egyfolytában csak a kígyót nézi, és azért könyörög, hogy hadd keresse meg Harryt. :'( Olyan volt, mintha most olvasnám először. Annyira megrázó.

"És Piton most Voldemortra nézett - az arca halotti maszk volt, márványfehér és dermedt, s mikor megszólalt, riasztó volt rádöbbenni, hogy elő ember van a tompa, üres szemek mögött.
- Nagyúr... hadd menjek el a fiúért..."

Akiket teljességgel imádtam ebben a könyvben az nem más, mint Lupin és Tonks, valamint Ron és Hermione.♥ Előbbiek igaz, nem sokat szerepeltek, de amikor igen, az nagyon szép volt. *-* És hát az utóbbi páros pedig magáért beszél. :D Ron és Hermione annyira egy kirobbanó páros. Imádom őket együtt, úgy az igazi a csapat. Nagyon szép lezárást kapott az ő külön kis történetük is a könyvben.

"– Szerelemben és háborúban mindent szabad – felelte vidoran Ron. – Itt most mindkettőből van egy kicsi."

Áldozatok árán ugyan, de a végére értünk ennek a történetnek, amit nagyon sajnálok. Nehéz lesz elszakadni a varázsló világtól.
Nagy kedvenc lett nem csak ez a könyv, de az egész sorozat…. biztos vagy benne, hogy még máskor is a kezembe fogom venni.

"A sebhelye tizenkilenc éve nem fájdult meg. Minden rendben volt körülötte."

Borító: Nagyon szeretem :)
Kedvenc szereplők: Harry, Ron, Hermione, Ginny, Luna, Lupin, Tonks, összes Weasley, Neville, Piton, McGalagony... igazából mindenki :D
Mélypont: itt csak nevek - Fred, Tonks, Lupin, Dobby, Piton, Ron (a medálos jelenet)
Fénypont: Harry+Ginny csók, Ron+Hermione csók, Luna festmény, Lupin Teddyről, Harry Godric's Hollow-ban, Harry újra a rengetegben♥ ,Sipor és Dobby...
Csillagozás: 5/5
egész sorozat KEDVENC!