Brigid Kemmerer: Spirit – Szellem (Elementál 3.)

Könyvmolyképző, 2016
400 oldal
Fordította: Farkas János

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Hunter Garrity csak azt szeretné, ha békén hagynák. A saját kárán tanulta meg, hogy nem mindennapi képességeiért súlyos árat kell fizetnie. És úgy tűnik, nem engedhet meg magának egyetlen szövetségest sem.
Fuldoklik az ellenséges indulatokban. A nagyapja, akinek viszket a tenyere, ha csak ránéz.
A Merrick fiúk, akik azt hiszik, hogy elárulta őket.
Calla, ez az ármánykodó őrült, aki csalinak akarja használni őt.
És ott van Kate Sullivan, az új lány az osztályban. Ő nem ellenséges. Kate merész. Vicces. Szexi. De ő is forral valamit.
Ahogy az elvileg titkos erők felszínre törnek mindenütt, amerre csak jár, Hunter rájön, hogy valami szörnyűség fog történni. De ahhoz, hogy megtudja, mi vár rá, találnia kell valakit, akiben megbízhat…

Nagyon vártam már ezt a részt, mert bár nem mindig tudtam, hogy hányadán állok Hunterrel, kíváncsi voltam, hogy mi fog kiderülni az ő könyvéből. És nem kellett csalódnom, sőt! Még meg is lepődtem, hogy mennyivel jobb lett, mint vártam.

Hunter Garrity

 A szőke piercingelt tetkós srác lelkében igazi fájdalom rejtőzik. Hunter igazából el van veszve, nem tudja kiben bízhat teljesen, így inkább mindenkitől távol tartja magát. Árulónak nevezik, pedig nem az. Fájt érte a szívem, mivel még a családja is kegyetlenül bánik vele. Az anyja is ahelyett, hogy odamenne hozzá, és megbeszélnék a dolgokat, elzárkózik, és még a fiát hibáztatja. Én nem tudtam neki megbocsájtani, akármivel is magyarázta a végén a cselekedeteit. Szegény srác csak önmagát keresi, tudni szeretné, milyen ember is valójában. És nemcsak, hogy az anyja cserbenhagyta, de ahogy a nagyapja bánt vele. Forduljon fel! Utálom az ilyen embereket. Hisz Hunter még csak 16 éves, és máris mennyit bántották azok az emberek, akit a családjának nevez. Nem csoda, hogy Merrickékkel szemben is óvatoskodik.

Mondjuk ez itt-ott kicsit frusztráló is, főleg azok után, hogy Michael milyen kedvesen bánt vele. Befogadta a családjukba... Ezért is imádom Michaelt annyira. ^^  Ő és Hannah, nagyon édesek együtt, annyira várom már az ő könyvüket.
Gabrielre az elején egy kicsit haragudtam, nem szeretem az olyanokat, akik bántalmazzák az osztálytársukat. Gabrielről viszont tudjuk, hogy forrófejű, és hogy Hunter mennyire megbántotta, becsapottnak érezte magát... De akkor is, no. Szerencsére a végére majdnem minden happy lett, és a kórházas jelenet igazán szép volt. *-* Plusz Gabriel és Layne... aww.

Kate Sullivan

Kate nagyon bejött, igazi belevaló csaj. Magabiztos, okos, csinos… Igen, az hogy netán csak játszadozik Hunterrel nem tetszett, de mint kiderült, ettől nem kellett félni. Imádtam, amikor Hunter és ő egymásnak estek, persze romantikus szempontból. :D Jó volt látni, hogyan tanultak meg bízni egymásban, és hogy a végén a szívüket is kiöntötték a másiknak. ❤Sosem hittem volna, hogy megtörténik az, ami. Az tényleg nagyot ütött, és nem a jó szempontból :( Úgyhogy igen, Brigid. Utállak! Köszönöm, hogy így kicsináltál a végére.



Borító: nem rossz, de a srácok nagyon nem hasonlítanak a karakterekre :/
Kedvenc szereplők: Michael, + Kate és Hunter is nagyon szuperek voltak
Mélypont: a vége :( Silver
Fénypont:  Hunter tetkója, amikor Kate és Hunter végre igazán bíznak egymásban :)
Csillagozás: 5/5 ...egy kicsit hezitáltam egy fél csillaggal, de végül kiérdemelte

Mary E. Pearson Az árulás szíve (A Fennmaradottak krónikái 2.)

GABO 2016. április 22.
408 oldal
Fordította: Miks-Rédai Viktória

A Venda barbár birodalmában foglyul esett Lia és Rafe számára alig van esély a menekülésre. Kaden, hogy megmentse Liát, akit korábban meg kellett volna ölnie, most azt állítja, hogy a hercegnő különleges adottságot birtokol – ez pedig felkelti a vendai komizár érdeklődését.

Semmi sem fekete vagy fehér többé. Rafe hazudott Liának, ám feláldozta a szabadságát, hogy megvédje. Kaden az életére tört, most mégis megmenti. A vendaiakról pedig, akiket Lia világéletében barbárnak hitt, kiderül, hogy távolról sem azok.

Liának meg kell küzdenie a neveltetésével, az adottságával és saját érzéseivel, miközben veszedelmes játékba fog az ellenséges főváros szívében… és döntései mindörökre megváltoztatják hazája, Morrighan és a saját sorsát.

Imádom! Ez a sorozat csak egyre jobb, és jobb lesz. A történet ott fojtatódik, ahol abbamaradt, és izgalmasabb már nem is lehetne.

Lia

Lia továbbra is szuperjó karakter, tetszik az erős személyisége, és hogy nem retten meg még a komizár előtt sem, aki egy igazán kegyetlen alak. Jól bánik a karddal, kártyázni is tud, és képes nehéz döntéseket meghozni siránkozás nélkül, csak azért, hogy mentse azt az embert, aki szeret.

"Rafe volt, én pedig Lia, és minden más, ami mások számára voltunk, semmit sem jelentett nekünk. Nem kellett újra beleszeretnem. Ki sem szerettem belőle."

Nagyon bejött a helyváltoztatás is. Érdekes volt megismerni Vendát, és az ott élő embereket, a szegénységet, és éhséget, amitől az emberek szenvednek.
Kegyetlenségnek tűnt, ahogy a gyerekekkel bántak, az hogy Vendában senki sem számít gyereknek, hogy mindenki nélkülözhető.
Kicsit sajnáltam, hogy ebbe a részbe kevesebb romantika jutott, itt inkább a cselszövésekre, titkokra, új emberekre fókuszált az írónő. De ami romantika volt, azt imádtam! ^^

Kaden

Tudtam, hogy Kaden se annyira rosszfiú, mint mutatja magát. Én tényleg megkedveltem őt, és remélem majd ő is kap egy szép befejezést, mert szerintem megérdemli. Végre kicsivel többet is megtudhattunk róla, a gyerekkoráról, a kapcsolatáról a komizárral, valamint a Liához fűződő érzéseiről is. Valahol meg tudom érteni Kadent, de azért örülök, hogy a végén felnyílt a szeme, és nem engedelmeskedett vakon minden parancsnak. És van is egy tippem, kivel jöhetne össze :)

Rafe

 
Viszont szívszerelmem továbbra is Rafe marad. ♥ Jaj, nekem… hogy lehet valaki ennyire imádnivaló?! *-* Teljességgel oda voltam meg vissza a lopott pillanatokért, amit Liaval kettesben töltöttek. És Rafe 4 katonája? Tökéletesek :D
A herceg már az előző részben is megmutatta, hogy nem gyönge fából faragták, de itt még határozottabban kitesz magáért. Ő és Lia egyszerűen tökéletesek együtt. És a legjobb az egészben, hogy ez egyáltalán nem szerelmi háromszög, mivel Lia pontosan tudja, kit akar, kit szeret teljes szívéből.

"– Megérte, Lia. Minden kilométer, minden nap. Végigcsinálnám újra az egészet. Három földrészen is végigkergetnélek, ha ez az ára, hogy veled legyek."

Szóval megint egy csomó kalandban volt részünk, és egyre többet tudunk meg a Venda-énekről is. Annyira kíváncsi vagyok, hogy fog ez az egész véget érni. Volt egy csomó új szereplőnk is, akik közül többen elnyerték a tetszésemet, köztük a kis Aszter is, aki külön öröm volt a szívnek.
És ha azt hittem, az első rész függővége volt a gyötrelmes, akkor ez a befejezés egyenesen kínszenvedés. Kérem, kérem a következő részt!

Borító: Gyönyörű, imádom *-*
Kedvenc szereplők: Rafe, Lia... ki más :D és Jeb
Mélypont: Aszter :(
Fénypont: Rafe és Lia titkos találkái, Jeb és a katonák felbukkanása
Csillagozás: 5/5 KEDVENC!

Jamie McGuire: Gyönyörű megváltás (Maddox testvérek 2.)

Maxim Könyvkiadó 2015
374 oldal
Fordította: Szűr-Szabó Katalin

A kemény, tréfát nem tűrő Liis Lindy FBI-ügynök eldöntötte, hogy csupán a munkájával köti össze az életét, így felbontja jegyességét, és Chicagóból San Diegóba költözik. Thomas Maddox egy arrogáns és könyörtelen különleges ügynök. A világ legkeményebb bűnözőit tette már hűvösre, és ő a szervezet egyik legjobb embere. Annak ellenére, hogy temérdek életet megmentett, van egy ügy, amely túlszárnyalja képességeit. Öccsére, Travisre börtönbüntetés vár, mivel benne volt a keze egy alagsori gyújtogatásban, amely során számtalan főiskolás veszítette el az életét, a média pedig igazságszolgáltatást akar. Travis egyetlen mentőöve Thomas. A férfi öccse megmentése érdekében alkut ajánl: Travisnek be kell lépnie az FBI-ba. Liis makacs és kihívó, ám valahogyan sikerül meglágyítania Thomas kemény határait, és ráveszi, hogy a tökéletes ügynök elkísérje őt egy ünnepségre. Egy párként utaznak el Travis és Abby fogadalmának megújítására, és amikor véget ér a ceremónia, Liis elgondolkozik, hogy valóban csak tettették-e vonzalmukat.

Jaj, én imádtam! Valahogy nem tudok nem szeretni egy Maddox könyvet. Ezek a srácok, a maguk jellegzetes dumájukkal, és érzelem kinyilvánításaikkal, mindig képesek újra, és újra levenni a lábamról. Amit persze egyáltalán nem bánok ;)

Thomas Maddox

Nagyon örültem, amikor kiderült, hogy Trenton után Thomas kerül a terítékre. Ő volt az a Maddox, aki annyira titokzatos, és csak nagyon ritkán bukkan fel otthon. Aki valamiért, mindig kicsit hűvösebb volt a többiekhez képest, így már alig vártam, hogy többe tis megtudhassunk róla.
Az előző részben már felkeltette az érdeklődésemet, de valahogy nem tudtam annyira sajnálni a történtek miatt, mint itt. A Gyönyörű megváltásban kiderül, hogy Thomas is mennyire megszenvedte ezt az egész Camis ügyet. Mert ugye, ha egy Maddox szerelmes lesz, az örökre szól. De mi van akkor, ha mégsem?
Thomas megmutatja, hogy nem az a fontos, hogy kit szerettél először, hanem hogy kit szeretsz utoljára ♥

"- Nem vallottál kudarcot. Sosem zúgnék ennyire bele egy csődtömegbe. 

Pislogni kezdtem. 

– Belém fogsz zúgni? 

– Már a verem aljára estem. Puff."

Liis Lindy

Liis Lindy villámcsapásként robban be Thomas életébe. Az egész egy bárban kezdődik, ahol elég csak egymás szemébe nézni, és az a bizonyos szikra máris fellobban. Imádtam a megismerkedésük fejleményeit, és az utána kialakuló bonyodalmat.
Liis egy talpraesett nő, aki az FBI-nál dolgozik. Távol tartja magát a szerelemtől, nehogy megsérüljön, ám az élete fenekestül felfordul, amikor megismeri a legidősebb Maddox-ot. Képtelenség neki ellenállni, még akkor is, ha bunkón viselkedik.
Tetszett, amikor Liis helyretette Thomast. Szeretem az ilyen szókimondó főhősnőket. És hogy volt egy csomó drámázás a részéről Cami ügyben?
Valahol megérthető. Nem akar egy olyan kapcsolatban élni, ahol csak a 3. helyre szorulna a munka, és Cami után. Igaz, Thomas később elmagyarázta neki, hogy még senki iránt nem voltak olyan erősek az érzései, mint iránta, ennek ellenére Liis még mindig bizonytalan volt. De hát melyik nő adta magát könnyen, akit egy Maddox hajtott? :D  Nekik valahogy mindig kijut a drámából, úgyhogy mit csodálkozunk?! :)

"– Ti még az elején tartotok Thomasszal, igaz? És máris elhozott egy esküvőre! Ez nem jellemző egy Maddoxra, ha nincs teljesen beléd zúgva, én pedig bármibe lefogadnám, hogy így van. – Elfordult, és elégedetten nézte a táncolókat. -És sosem vesztek el fogadást."

A kedvenc részek persze azok, amikor együtt van a család, mert akkor mindig számíthatunk valami marhaságra a fiúk részéről.
Örültem, hogy megint részt vehettünk Travis és Abby esküvőjén, csak most egy másik szemszögből nézve. Jó volt újra hallani a régi megszokott csapatról is valamit.
Valamint Jamie már elővezette Taylor történetét, és Tyler "barátnőjéről" is kaptunk egy kis morzsát, úgyhogy már alig várom, hogy a folytathassam a sorozatot. Kíváncsi vagyok, az ikrek vajon hogy boldogulnak a szerelemmel.

Borító: Gyönyörű, imádom *-* a kemény kötetes se rossz, de ez jobban tetszik
Kedvenc szereplők: Thomas, Liis, Taylor
Mélypont: túl sok dráma a végére de számomra nem rontotta annyira az élményt
Fénypont: megismerkedés, legénybúcsú, az epilógus :3
Csillagozás: 5/5

Mia Sheridan Leo esélye (A szerelem csillagjegyében 2.)

Könyvmolyképző 2015
312 oldal
Fordította: Margittay

Megérdemel-e mindenki egy új esélyt? Az is, aki hazudik érte?

Jár-e mindannyiunknak egy újabb dobás? Akkor is, ha részben mi okoztuk a saját vesztünket?

Mi mindent követnél el azért, hogy új esélyt kapj a szerelemre? Hogy új esélyt kapj az életre? Hogy elmondhasd a saját történetedet?

Evie már elmondta az övét. De minden szerelemnek két oldala van. Most adjunk egy esélyt Leónak!


Vártam pár hónapot az első rész után, mire nekikezdtem a folytatásnak, és ennek nagyon örülök. A Leo esélye ugyanaz, mint a Leo, itt-ott kibővítve pár szállal, amit Evie szemszögéből nem láthattunk.

Evie

"Ami megszépíti a világot, az nem más, mint a remény."

Jó volt újra átélni ezt a szép történetet. Így jobban megérthettük Leo-t is, hogy miért hazudott, és hogy mennyire kétségbe volt esve. Ott voltak a kórházas jelenetek, ami hozzáadott még valami pluszt a történethez, mellesleg ezek nagyon tetszettek, de sajnos semmi több. Ezért is örülök, hogy nem egymás után olvastam a két könyvet, mert lehet, akkor már unalmasnak találtam volna a folytatást.

Leo

De így... így tökéletes volt! Leo továbbra is egy eszméletlen karakter, igazán könnyű megszeretni. Annyira szomorú, ami vele történt. Szerencsére a banya elnyeri méltó büntetését a végén, Evie és Leo pedig boldogan élnek, amíg...

"Mindig azt hittem, hogy az otthon az egy hely, most pedig kiderül, hogy egy személy. Az otthon maga Evie."

Nagyon szeretem az ilyen második esélyes történeteket, mert én hiszek benne, hogy mindenki megérdemel egy második esélyt. Lehet, hogy Leo nem a legjobb döntést hozta, amikor hazudott Evie-nek, de legalább beismerte a hibáját, és elakarta mondani neki az igazat. Valahol még jobb is, hogy így alakultak a dolgok, mert legalább látták, hogy milyen lenne együtt, hogy milyen könnyű a másikat szeretni.

"Tudja maga, mekkora bátorság kell ahhoz, hogy az ember nap mint nap ki merje tenni a lelkét? Hogy szeretni tudjon akkor is, ha keselyűk köröznek körülötte, és csak az alkalmat lesik, hogy a szívébe téphessenek? A rohadt életbe, mennyivel könnyebb érzéketlenül élni!"

Evie is egy igen kedvelhető karakter. Az a lány kívül-belül szép, és ezt mások is észreveszik a környezetében. Tudja, milyen az, ha az ember keményen megdolgozik a megélhetésért, és becsüli ezt. Mert ugyanúgy tudja, milyen az, amikor valakinek nincs semmije, és csak magára számíthat az életben.
Evie minden apróságnak tud örülni. Mindenkivel kedvesen bánik, mert egyszerűen ilyen a természete. És amikor Willow-nak mondott mesét... az gyönyörű volt *-*

A szerelmi részek is nagyon bejöttek, viszont itt már meg kell jegyeznem, hogy sajnos nekem is akadtak problémáim a fordítással. Volt egy pár furcsa mondat, ahol csak néztem, hogy akkor ez most hogy is van?!
Érdekes, hogy az 1. részben ezek fel sem tűntek, ha voltak. Már akkor hallottam, hogy sokaknak nem tetszett a fordítás, de szerintem a Leo-val nem volt semmi baj. Itt főleg a pikánsabb részeknél lehetett észrevenni, és egy kicsit rontott az élményből. De szerencsére más nem volt, ami zavart volna.
Evie és Leo szerelme mindent ellensúlyozott :)

"Annak idején, mikor Leóval tervezgettünk, álmodoztunk és szerettük egymást ott a tetőn, még nem gondoltuk, hogy a boldogsághoz vezető út tele lesz kerülőutakkal, csapdákkal és fájdalommal. Nem tudtuk, milyen sok szeretetre, megbocsátásra és megértésre lesz szükség, hogy visszataláljunk az útra, ami a miénk, és amin együtt kell végigmennünk."

Ami még iszonyatosan tetszett, az a könyv vége volt. Kaptunk egy igazán szép, és boldog lezárást, ami az első részben hiányzott. Szeretem az ilyen pár évvel később befejezéseket, így legalább tudjuk, hogy főhőseink tényleg jó életet élnek.

Valamint van még egy kis részlet is a következő részből, aminek Stinger a címe. Naaggyon várom már, érdekesnek tűnik ^^

  "Azért harcoltam érted, mert érted megéri harcolni."

Borító: Imádom! Annyira gyönyörű *-*
Kedvenc szereplők: Leo, Evie, Dr. Fox
Mélypont: fordítás, minden ami Lauren
Fénypont: amikor kiderül az igazság, a tetoválás, a vége
Csillagozás: 4.5/5

Laurelin Paige: Forever with You – Rád találtam (Fixed 3.)

Libri 2016
456 oldal
Fordította: Hotváth M. Zsanett

Hudson Pierce és Alayna Withers szerelme ismét veszélybe kerül. A múlt sötét titkai felszínre törnek, megállíthatatlanul maguk alá gyűrve az örök harcban élő párt. Ahhoz, hogy végleg legyőzzék az ártó démonokat, és szerelmük beteljesülhessen, kapcsolatuknak túl kell élnie az eddigi legnagyobb megrázkódtatást; Hudson Pierce ugyanis veszélyes titkokat őriz, amelyek ha kiderülnek, semmi sem lesz már olyan, mint azelőtt volt… sőt Laynie talán még azt is megbánja, hogy a szívére hallgatott, és úgy hitte, hogy a sors egymásnak szánta őket.


A történet ott folytatódik, ahol abbamaradt. Alayna és Hudson kibékültek, és végre megint boldogok, Celia lekopott, de nem véglegesen, és még ott van az a rejtélyes videó is, amit Stacy említett. A megpróbáltatásoknak még korán sincs vége.

"Szavakat akarsz? Azokat meg lehet változtatni, és manipulálni, meg félremagyarázni. De a tetteim – azok mindent elárulnak, amit tudni akarsz."

Alayna

Alayna már 100%-osan tartja magát a teljes őszinteséghez. Ha kételyei vannak, ha fél, vagy ha valami más aggasztja, elmondja Hudsonnak, és őszintén megbeszélik. 
Az ember azt gondolná, hogy majd a videó miatt omlik össze minden, de nem. Vagyis részben hozzásegít az is, de itt most sajna Hudson a hibás az elhidegülésért.  Amikor kiderül a nagy titok, az eléggé odacsap, mert tényleg szörnyű, viszont látni, hogy Hudson tényleg mit érez Alayna iránt, ezért szerintem megbocsátható.

Hudson

Alayna és Hudson továbbra is szuper páros együtt. Nagyon szeretem őket külön – külön is, de együtt még jobbak, erősebbek. Segítenek egymásnak a függőségükkel kapcsolatban, kiállnak egymásárt... szeretik egymást ^^

 "– Te vagy az egyetlen, aki mellett jobb ember lehettem."

Sok megpróbáltatás vár rájuk ebben a részben, de ahogy Alayna is mondta: „Küzdelem nélkül nincs haladás”. És annyi érzelem kering ebben  a könyvben, annyi szeretet, hogy itt aztán foggal, körömmel küzdenek egymásért kedvenc szereplőink.
És a vége... Jaj, kaptunk egy olyan gyönyörű befejezést, hogy csak na! *-* Méltó lezárás volt a sorozatnak.

"– Te vagy az első, akit szeretek, Alayna. És tudom, hogy te leszel az utolsó."

Borító: Továbbra is nagyon tetszik. Egyszerű, de érzéki.
Kedvenc szereplők: Hudson, Alayna
Mélypont: Amikor Hudson nem hajlandó elmondani a titkát.
Fénypont: "Szeretlek." és a vége
Csillagozás: 5/5

Kelly Oram: Cinder és Ella

Móra 2015
400 oldal
Fordította: Vándor Judit

Ella élete minden, csak nem tündérmese. Nyolc hónapja vesztette el édesanyját egy balesetben, ő pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Most gyerekkora óta nem látott apjához meg annak új családjához kell költöznie. Mesés… 
Egyvalaki tartja benne a lelket: Cinder, akivel évek óta barátok a neten, de sosem találkoztak. Ella annyit tud, hogy a srác vicces, szexi, okos, és ugyanakkora könyvmoly, mint ő. (Á, egyáltalán nem az esete…) Fogalma sincs, hogy Cinder az egyik legmenőbb hollywoodi színész, aki a kedvenc fantasyregényükből készült filmben játssza a herceget. Vajon képest a valóságban is tündérmesévé változtatni Ella életét?


Ha eddig nem lettem volna Kelly Oram híve, ezzel mindenképp meggyőzött volna.
Ez a könyv annyira jó volt, hogy az nem igaz! Azt hittem, valami kedves, egyszerű és mesés történetbe vágok bele, de aztán letaglózott a valóság. Már az elején rendesen földhöz vágtak az érzelmek, teljesen együtt éreztem Ellával. Annyira fájdalmas volt vele együtt túlesni mindenen, de hihetetlen, hogy mennyi erő lakozik ennek ellenére benne.

Ellamara Rodriguez

"A tündérmesékkel az a gond, hogy rendszerint valamilyen rettenetes nagy bajjal kezdődnek."

Olyan jól van megírva az egész történet, hogy könnyen Ellamara helyébe tudtam képzelni magam. Vele együtt sírtam, nevettem és persze dühöngtem. Már az kikészített, amikor az apja közölte vele, hogy elajándékozta a könyvet. A könyveit!!! Úristen, szerintem én Ella helyében, akkor haltam volna meg másodszor.
Aztán persze jött még több is a kedves új "családtól", főleg az ikrektől (de itt is leginkább csak az egyiktől). Nem hogy segítettek volna Ellának átvészelni a traumát, amin átesett. Nem, ők csak még jobban gyötörték a kinézete miatt.
Ezt egyszerűen nem lehet kibírni könnyek nélkül. Akárhányszor Ella az anyukájára gondolt megszakadt a szívem. És amikor megtörtént a sárga ruhás incidens... na, nálam ott tört el végleg a mécses.
Tényleg, hogy valaki képes ennyire megbántani már egy amúgyis szenvedő embert...

„-Ella – kezdte Vivian –, az igazi szépség belülről fakad. Ha szépnek érzed magad, akkor a külsődtől függetlenül szépnek fognak látni.”

Szerencsére később már akadtak olyanok is, akik nem a külső alapján ítélik el az embert, és képesek kedvesek lenni. Ilyen volt Vivian, aki Ella 2. legjobb barátja lett.
Imádtam Vivian-t. Mindig olyan vidám volt és kedves, örültem amikor bemutatták őket egymásnak Ellával. Nagy támasza volt szegény lánynak.
Ellamara iskolájáról viszont nem írok, mivel embertelen, amit ott műveltek vele a diákok.

Cinder

Aki viszont 1000% sikert ért el nálam Ellamarán kívül, az Cinder volt.
Ő a tökéletes pasi, akit mindenki akar magának. Okos, szexi, könyvmoly, vicces, valamint igazán gondoskodó és megértő.
Ellával már nagyon régóta üzengetnek egymásnak, viszont személyesen még egyszer sem találkoztak. Még csak nem is ismerik a másik személyazonosságát. Nekik viszont ez nem jelentett gondot, így is képesek voltak egymásba szeretni ♥ ♥ ♥  Hát mi ez, ha nem a tökéletes tündérmese?

                                       "De Ella Cindere én vagyok!"

Olyan nagyon megszerettem ezt a könyvet, nehéz elengedni. Legszívesebben olvastam volna még, még és még. Hogy mi történt a nagy egymásra találás után, hogy hogyan éltek boldogan amíg...
Mindképpen bekerült a kedvenceim közé, és az is biztos, hogy még újraolvasom.
Nagyon tetszett a mélyebb mondanivalója is a könyvnek. Ezért külön emelem kalapom. Romantikus lelkűek bolondulni fognak érte.

"Mi Cinder és Ella vagyunk, te nő! Nekünk a tündérmese vége jár!"

Borító: Megmaradt az eredeti, olyan csajos és cuki... tetszik :)
Kedvenc szereplők: Ellamara, Cinder
Mélypont: A sárga ruhás eset, Ella osztálytársai
Fénypont: Cinder és Ella üzenetváltásai, a találkozás, az első csók... szóval minden, ami Cinder és Ella
Csillagozás: 5/5
KEDVENC!

Katie Cotugno: Hogyan szeress?

Ciceró 2014
392 oldal
Fordította: Tulics Mónika

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

ELŐTTE:
Reena Montero szerette Sawyer LeGrande-ot amióta az eszét tudta: olyan természetes volt ez számára, akár a levegővétel, és olyan végtelen, akár az idő. Csakhogy Sawyer ezt látszólag egyáltalán nem észlelte… amíg egy napon, hihetetlen ugyan, de megvilágosodott. Reena és Sawyer zűrös és bonyolult kapcsolatba kerültek egymással. Aztán Sawyer hirtelen, egyetlen szó nélkül lelépett a párás floridai városból, Reena pedig magára maradt összezavarodva és – terhesen.

UTÁNA:
Szinte három év telt el, és Reena életének középpontjába egy új viszony került: a lánya, Hannah iránti szeretet. Reena megtanult Sawyer nélkül élni, és végre képes saját maga irányítani életének különös és váratlan eseményeit. Ám éppolyan hirtelen és váratlanul, ahogy annak idején lelépett, Sawyer egy napon ismét feltűnik a városban. Reena semmit nem akar tőle, viszont hazugság lenne azt állítani, hogy Sawyer megjelenése nem mozgat meg benne valamit. A múltbeli események után azonban vajon megengedheti-e magának, hogy újból belészeressen Sawyer LeGrande-ba?

Ebben a lenyűgöző bemutatkozásban Katie Cotugno két szerelem kibontakozását fésüli egybe – változó időben, ám változatlan szereplőkkel.

Hogyan szeress? Inkább: Hogyan NE szeress!
Nagy reményekkel indultam neki a könyvnek, de sajnos csalódnom kellett. Az eleje annyira tetszett. Érdekelt, hogy mi fog, és mi történt a két főszereplővel. Reena visszahúzódó, nem beszél senkivel, kivéve a legjobb barátnőjét, titkolja az érzéseit, soha semmit nem vall be. Gondoltam majd a történet haladásával megváltozik, és láthatjuk, hogy milyen pozitív átalakuláson megy keresztül. Sajnos ez nem így lett.

 Annyira naiv szegény kislány, hogy az már elkeserítő. Már kislány kora óta rajong Sawyer-ért, de sosem mert lépni. Persze a Sawyer sem mutat semmi érdeklődést az irányába, mindig csak úgy félvállról odaköszön neki, és ezzel el is van intézve. Később viszont Reena legjobb barátnője valahogy felkelti a srác érdeklődését és összejönnek. Reena roppant elkeseredett, annyira sajnáltam szegénykét, mert tényleg olyan kis gyámoltalan. De amikor a legjobb barátnőjének is letagadja, hogy igen, ő bizony fülig szerelmes a drága Sawyer-be, valahogy már nem igazán tudtam sajnálni. Elvégre megmondhatta volna, ha tényleg annyira elválaszthatatlanok.

Viszont ebben a könyvben zéró a kommunikáció, úgyhogy miért is csodálkozom?! Soha senki nem mondja ki, mi bántja, mit szeretne csinálni, hogy érez... Egy kapcsolat így már eleve kudarcra ítéltetett.

A nagy romantika Reena és Sawyer között pedig?! Ez egy egészségtelen kapcsolat. Sawyer csak rosszat tesz Reena-nak, lerántja őt a maga szintjére, soha semmi fontosról nem beszélgetnek, folyamatosan veszekednek. Nem is értem, hogy beszélhetnek mégis a szerelemről. A srác egy igazi rosszfiú. De nem az a fajta, aki titokban egy igazi romantikus lélek. Nem, mert Sawyer csak egyszerűen egy padlóra került bolond, aki ahelyett, hogy szembenézne a gondjaival, elmenekül előlök. Drogproblémák, piálás, folyamatos bulizás, semmi suli, a munkát is hanyagolja. Reena-t is lógásra buzdítja, mikor Reena az egyik legjobb tanuló, felelősségteljes, és még az is megadatott neki, hogy egy évvel hamarabb érettségizzen. És ő mindezt eldobja. Eldobja az álmait, a terveit, mindent csak azért mert Sawyerral lenni a szuper.

Tetszett az előtte és utána való időbeli ugrálások, hogy valami pozitívat is kiemeljek. Jó volt egyszer a jelenben, egyszer pedig a múltban lenni. Ami viszont megint csak negatívum, az utána való részek. Nem hiszem, hogy Sawyer egy utazás során meg tudott volna változni, pedig az írónő nagyon ezt bizonygatja. Ennek ellenére továbbra sem kommunikálnak egymással Reena-val. Reena nagyon meglepődik, hogy viszontlátja élete szerelmét, majd haragszik, majd a nyakába ugrik, és úgy tűnik, hogy együtt vannak. Csakhogy utána már megint megy a veszekedés, és a nem állok szóba veled téma. Komolyan már erről írni is fárasztó, hát még olvasni.

Ha jót akarsz magadnak inkább ne olvasd el. Igen a vége happy end, mert PUFF!, egyszerre minden megoldódott pedig nem is, de attól még nem javít a cselekményen.
Ez nem egy mérges, vagy ideges értékelés, mert ellentétben más rossz könyvekkel, ez csak mértéktelenül elszomorított, hogy ennyire csalódnom kellett benne. :(Én sajnálom a legjobban, hogy ez nem jött be, de mit lehet tenni.
Borító: tetszik, túl szép a könyvhöz
Kedvenc szereplők: Hannah, mert cuki volt
Mélypont: nuku beszélgetés, semmi előrelépés, régi hibák elkövetése...
Fénypont: sajnos ilyet nem tudok kiemelni
Csillagozás: 2.5/5