Susan Ee: End ​of Days – A vég napjai (Angelfall 3.)

Könyvmolyképző 2016
368 oldal
Fordította: AncsaT

Az Angelfall trilógia befejező kötete.

A vég napjai Susan Ee bestseller trilógiájának záró kötete. Penryn és Rafi menekülnek, miután az angyaloktól sikerül megszökniük. Kétségbeesetten keresnek egy orvost, aki helyre tudná hozni azokat a változtatásokat, amiket az angyalok végeztek Rafin és Penryn húgán. Kutatás közben felbukkan valami Rafi múltjából, és olyan sötét erőket szabadít el, melyek mindkettejükre nézve végzetesek lehetnek.
Az angyalok által az emberekre szabadított apokaliptikus rémálomban mindkét oldal a totális háború felé sodródik. Valószínűtlen szövetségek köttetnek, a haditervek folyton módosulnak. De ki fog győzedelmeskedni? A Föld feletti uralomért folyó harcban Rafinak és Penrynnek döntenie kell, melyik oldalra álljanak, kit válasszanak: a saját fajtájukat vagy egymást?


Egyszerűen imádtam! Méltó befejezése a sorozatnak. Annyira izgalmas volt és eseménydús, hogy tényleg csak akkor tettem le, ha muszáj volt. Nagyon izgultam, hogy mi lesz az emberiséggel, és hogy végződik majd Rafi és Penryn sorsa… Szerencsére teljesen meg vagyok elégedve. :) Csak kár, hogy az epilógusban nem volt valami igazán romantikus jelenet, de ez van.

"Szeretem azt gondolni, hogy tudom kezelni az őrültséget, de itt a tébolynak egy egészen új szintjéről van szó."

Imádtam, hogy Rafi újra sokat szerepel, és olvadozhattam a romantikusabb részeken, és hát a vége… aww :3 A Felvigyázók seregét is megkedveltem, igen még Belielt is – habár őt leginkább sajnáltam. Penryn anyukájáról azt hittem kiderül majd valami érdekes dolog, de nem. Ő úgy furcsa, hogy normális. Továbbra is fergeteges a nő. :D

"- Mert te mindig olyan illedelmes vagy.
(...)
- De csak  mostanában, mióta veled vagyok."

Penrynt itt újra imádhattam, mivel a testvérére is képes volt már normálisabban tekinteni, + ugye továbbra is megmaradt az a badass csajszi, akit már az első részben megismerhettünk.
Nagyon jó volt az egész. És hát az a borító ^-^ ♥♥

"– Te nagyon különleges lány vagy, Penryn. Csodálatos lány. Az a „nincs több hozzád fogható” fajta."

Borító: Gyönyörűséges, mint az első kettő *-*
Kedvenc szereplő: Penryn, Rafi, Paige és az anyukája
Mélypont: Beliel sorsa... eléggé megsajnáltam szegényt
Fénypont: amikor kaptunk pár romantikus részt is, mert ugye Rafiból sosem elég :)
Csillagozás: 5/5

Sarah J. Maas: A ​Court of Thorns and Roses – Tüskék és rózsák udvara (Tüskék és rózsák udvara 1.)

Könyvmolyképző 2016
512 oldal
Fordította: Hetesy Szilvia

A tizenkilenc éves Feyre az erdőben vadászva megöl egy farkast, ám nem sokkal ezután egy másik szörnyeteg bukkan fel, aki jóvátétel gyanánt magával hurcolja egy olyan baljós és mágikus vidékre, amit a lány csak a legendákból ismer. Feyre hamar rájön, hogy fogvatartója valójában nem állat, hanem Tamlin, egyike azoknak a halálos és halhatatlan tündéreknek, akik egykor a világ felett uralkodtak.
Tamlin birtokán Feyre jéghideg gyűlölete forró szenvedéllyé alakul át, és ez az érzés felperzsel minden olyan hazugságot és figyelmeztetést, amit neki a tündérek csodálatos, ámde veszedelmes világáról korábban mondtak. Azonban a tündérek birodalma felett egyre nő egy ősi, gonosz árnyék és Feyre-nak kell megtalálnia a módját, hogy feltartóztassa… vagy örök pusztulásra ítélje Tamlint és világát.

A Kristen Cashore és George R. R. Martin rajongók imádni fogják.
Szexi, akciódús sorozat első kötete.

Ez úgy tökéletes, ahogy van. Egyszerűen imádtam! Ha tudtam volna, hogy ez egy Szépség és Szörnyeteg feldolgozás, akkor egy percig sem haboztam volna, hogy meg-e vegyem. De szerencsére itt van a polcomon, és simogaathatom, ölelgethetem… ^-^
Jaj, Sarah J. Maas egyszerűen csodálatosan ír. Imádom, hogy itt is a tündérek vannak főszerepben, úgy látszik az írónő is szereti őket.

"- Azt hiszem, szívesen megcsókolnálak – mondta halkan, és figyelmesen nézett.
– Akkor hajrá!"

A történet már az elejétől kezdve teljesen magával ragadott, pedig ott még nem is volt min annyira izgulni, mint a későbbiekben. Feyre egy hihetetlen erős személyiség, akinek nemcsak a neve különleges, hanem ő maga is. Annyi bátorság szorult belé és dac, meg persze szeretet, túlélési ösztön. Nem hagyja, hogy csak úgy megtörje valami, és ezt csodálom benne.
Tamlin pedig… aw :3… teljesen elvarázsolt. Érdekes, hogy mindig csak Rhys-ről hallottam mindenkit ódákat zengeni, de hogyhogy senki nem említi Tamlint?! Pedig megérdemelné, mert az a pasi tündér egy igazi állat. Hihi :D Persze csak jó értelemben. De tud ő igazán édes is lenni, ha akar. ;)

„- A szerelmemért jöttem – jelentettem ki halkan.”

Rhys-ről még nem igazán tudok nyilatkozni, mivel alig tudtunk meg valamit róla. Mindenesetre ez a titokzatosság is jó valamire. Kíváncsi vagyok, mi volt az az utolsó reakció. Mondjuk kicsit félek is, hogy megtudjam, mert az írónő elég kegyetlen tud lenni, ha a szerelmi szálról van szó. Kmm… Chaol
A történet, a cselekmény iszonyú izgalmas és kalandos. Időm se volt, hogy unatkozni kezdjek. Nagyon várom a folytatást.

"– Szeretlek – és homlokon csókolt. – Úgy ahogy vagy, a tüskéiddel együtt."

Borító: Gyönyörű *-* nagyon kifejező
Kedvenc szereplők: Tamlin és Feyre
Mélypont: volt benne pár gusztustalan jelenet xP
Fénypont: amikor Feyre Tamlin után megy, a táncuk, első csók, Rhys felbukkanása
Csillagozás: 5/5 Ajánlom!!!

Tammara Webber: Sweet ​– Édesem (A szív körvonalai 3.)

Könyvmolyképző 2016
392 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A fiú a lánynak élete nagy szerelme, de nem tud róla.
A lány egyetlen pillanatnyi önfeláldozás a fiú egész életen át a fennmaradásért vívott harcában.

Az alapdiploma és az orvosi egyetem közötti nyárra hazatérő Pearl Torres Frank két dolgot tud: Boyce Wynn megtestesíti mindazt, amitől menekülnie kellene, és mindazt, amihez hanyatt-homlok rohanna. Lázadó és harsány. Nem zavartatja magát a közvéleménytől. Szenvedélyes. Erős. Veszedelmes.

És van még egy tulajdonsága, amit Pearlön kívül mindenki előtt titkol:
Édes.

A fiú tombolt és sebeket szerzett, de kitartott.
A lány mindig szót fogadott, de most nem találja a helyét.

Kicsit bajban vagyok a könyvvel, mert habár tetszett, én ennél azért többet vártam.
Az eleje nagyon jó volt, tetszett, hogy nem csak a jelenben játszódik, hanem a szereplők még néha a múltban történt dolgokat is elmesélik. Boyce már az előző részben felkeltette a figyelmemet, jó volt róla többet is megtudni. Nagyon édes és szimpatikus srác, ő érte tényleg oda vagyok. De azért mégsem egy Lucas❤
A történettel se lenne problémám, csak számomra olyan hihetetlenül lassan bontakozott ki a kapcsolat Boyce és Pearl között. Alig vártam, hogy végre valami izgalmas, valami romantikus történjen. Ami megtöri a barátság zónát, és amitől végre őrülten egymásnak esnek a szereplők. Ami után már nem érdekli őket, hogy ki kinek nem elég jó, vagy ki kit nem szeret, és stb. Egyszerűen hiányzott a szenvedély. :(
Voltak évődő és csipkelődő megjegyzések, fülledt pillantások, ám ezek mégse voltak elegendőek ahhoz, hogy Boyce és Pearl hamarabb összejöjjön. Enélkül pedig a könyv felétől már kezdtem kissé unatkozni.
Pearl sajna nem igazán jött be, konkrétan olyan semmilyen a csaj. :/ A vége viszont szerencsére jó lett, és kaptunk pár édes jelenetet, plusz még Lucas is feltűnt. *-* A könyv fénypontja.
Ó, és csak úgy megjegyezném, hogy vannak ám ettől sokkal édesebb történetek is. ;) De egynek elment, jó volt. Kíváncsi vagyok kié lesz a folytatás.

Borító: Nagyon szép. :)
Kedvenc szereplők: Lucas, Boyce
Mélypont: hogy iszonyat lassan haladt a történet, hogy a szereplők nem bírtak egyszerűen a sarkukra állni és kijelenti, hogy szeretnének a másikkal együtt lenni, és így elvesztegettek egy csomó időt
Fénypont: Lucas felbukkan ^^ Boyce édes pillanatai
Csillagozás: 5/3.5

Mia Sheridan: Stinger ​– A Skorpió fullánkja (A szerelem csillagjegyében 3.)

Könyvmolyképző 2016
424 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Grace Hamilton az a lány, akinek mindig van egy terve. Pontosan tudja, merre tart az élete, és büszke magára, amiért mindig célt ér. Még sohasem lépte át a határokat, nem foglalkozott a saját vágyaival, és azzal sem, hogy kinek akar ennyire megfelelni.
Ám egyszer csak találkozott Vele…
Carson Stinger semmilyen szabályt nem tart be, csakis a sajátját. A felnőtt szórakoztatóiparban dolgozva mit sem törődik vele, hogy mit gondolnak róla mások. Egyik napról a másikra él, cél és terv nélkül. Tudja, mit akarnak tőle a nők, és azt hiszi, csupán ennyit is tud nyújtani nekik.
Ám egyszer csak találkozott Vele…
Miután a sors arra kényszerítette őket, hogy összezárva töltsenek el néhány órát, mindketten megváltoznak. Ám két olyan ember számára, akiknek találkozniuk sem lett volna szabad, lehetetlen felülemelkedni a teljesen különböző valóságuk határain.
Legalábbis egyelőre…

Ez meg mi? *-* Mi volt ez a gyönyörűen szívbemarkoló történet? Mintha nem is Mia Sheridan írta volna, mivel mérföldekkel jobb, mint a Leo, pedig nekem az is nagyon tetszett. De ez… Ez egy tündérmese. Olvadoztam és sóhajtoztam, egyszerűen képtelen voltam letenni a könyvet.
Carson Stinger az új álompasim.♡

"Nem tudtam, mit csináljak. Az eszem azt követelte, vessek véget a dolognak annak ellenére, hogy őrült kémia van közöttünk, és meg is kedveltem. A szívem viszont azt súgta, hogy tartsak ki. Csak azt nem értettem, miért."

Sose gondoltam volna, hogy milyen állás után néz a felnőtt szórakoztatóipar után, és még engem is büszkeség töltött el, ahogy a sorokat olvastam. Tudom, nagy beleéltem magam, de számomra ez most egyszerűen tökéletes volt.

"– Sohase engedd el, bébi! – ismételtem.
Felkacagott, és hirtelen azt vettem észre, hogy az ágy felé hátrál velem, amíg neki nem ütköztünk, és rám nem feküdt.
– Soha – felelte, és a száját rátapasztotta az enyémre."

A gyönyörű szavak és kifejezések, a tettek, amikkel a szereplők kifejezték érzéseiket. Csodálatos.♡
Grace is egy igazán felemelő karakter. Annyi boldogságot vitt Carson életébe, mindig hitt benne és sosem adta fel. Ó, és a Tündérmókusozás… jaj, nekem, drága szívem! ^-^
Igen, egy kis rózsaszín pocsolya lettem, de nem érdekel, mert imádtam. A Stinger az én új szerelmem.


                                              "Az élet vad dolog."

Borító: nagyon szép *-*
Kedvenc szereplők: Carson és Grace
Mélypont: a katonaságban szörnyű velejárói
Fénypont: a liftes jelenet, Titanic, Carson változása, az egymásra találás, a kacsintós néni - mert ő egy angyal♡
Csillagozás: 5/5 Kedvenc!

K. C. Lynn: Sweet ​Haven (Sweet 2.)

CreateSpace 2016
186 oldal
Nyelv: angol

RECIPE:
Two ​cups of an arrogant, dirty talkin’ firefighter who has an obsession with peaches and the forbidden girl who smells like them.
One tablespoon of a sweet schoolteacher trying to find her place in the world while attempting to resist her brother’s sworn enemy.
A slice of fate that has their hearts questioning the past and the consuming need they have for one another.
A dash of desire.
A pinch of rivalry.
A sprinkle of déjà vu.
Mix together in a large bowl to create a combustible passion and a future that neither of them could have ever predicted.
Bake at 350° for a rich serving of destiny and a love that could burn for eternity.
A timeless recipe that is sure to fill your heart with a generous helping of Sweet Haven.

Ez a novella Sam és Jase történetét meséli el. Sam, azaz Samantha Sawyer testvére, akivel már az első részben és Men of Honor sorozat 2. részében is megismerkedhettünk. Jase pedig Sawyer ősellensége, aki szintén kapott egy kisebb szerepet a Sweet Temptation-ban. Szerencsére ez is, mint az előző, váltott szemszögből íródott, így mind a két szereplő fejébe beleláthatunk.

"My name is Samantha Evans and this is the story of how I found my place.
My home.
My sweet haven."

A történetről nem sokat tudok mondani anélkül, hogy valamit le ne spoilereznék, mivel sajnos nagyon rövid, de attól még igen élvezhető. Mit élvezhető, egyszerűn imádni való! :D Csak úgy, mint KC eddigi könyvei. Nincs olyan rész, ami ne tetszene, mindegyik annyira édes és szerethető.

"We love to hate each other, Sam.”

Sam és Jase történetét már nagyon vártam, és nem kellett csalódnom. Jase egy Sawyer2.0 kiadás, csak sötét hajjal, úgyhogy nem is kérdés, mennyire megszerettem. ^-^ Persze Sawyer marad az örök első a szívemben, de azért Jase sincs messze. Jó volt nem csak Sam családjáról újraolvasni, de végre megismerhettük Jase szüleit is, és itt végre kiderül, miért is utálják egymás az apák. Mondjuk az ok, nem lepett meg. :D
Sam egy nagyon kedves lány, ami már a Sweet Temptation-ban is kiderült, de itt még jobban megismerhetjük. Volt pár vicces szituációja, amin nagyon jól szórakoztam. Azt hittem, hogy az iskola is fontosabb szerepet kap majd, mivel Sam tanár, de nem.
A legjobb, amikor Sawyer is feltűnik, visz egy kis vicces szituációt a történetbe. Ó, és a gyerekek! Parker és Hope örök kedvenceim. *-*
Csak ajánlani tudom a könyvet, a sorozatot, KC-t, mindent. Olvassátok!

                                              “I’ll always come for you.”

Borító: Gyönyörű, csak úgy, mint a többi.
Kedvenc szereplők: Jase, Sam, Sawyer, Mr. Evans és Mr. Crawford :D
Mélypont: Sam és Jase exei -.-
Fénypont: barack szedés, Sawyer felbukkan, első együttlét... <3
Csillagozás: 5/5

Marie Rutkoski: The ​Winner's Curse – A nyertes átka (A nyertes trilógia 1.)

Könyvmolyképző 2016
366 oldal
Fordította: Neset Adrienn

Megfizethetsz-e ​​a szerelemért?
Amikor a 17 éves Kestrel egy rabszolgapiacon megvásárolja a herrani Arint, aligha sejti, hogy élete gyökeres fordulatot vesz. A valoriai birodalom ellen lázadást előkészítő Arin sem tervezi, hogy beleszeret a hazája leigázásáért felelős tábornok lányába. A herrani felkelés egy időre szerepcserére kényszeríti őket. Kestrel megmenti ugyan Arin életét, de cselekedete lehetetlenné teszi, hogy valaha is egymáséi lehessenek. Hűség, sötét titkok, párbajok, felborult értékrendek… Mi mindenért kell fizetni?
Kinek az élete ér többet?


Ó. Te. Jó. Ég. Ez meg mi volt? És miért nem olvastam el mindjárt a megjelenés után?

"A boldogság forrása a szabadság, (...), a szabadság pedig a bátorságon múlik."

Annyira lenyűgözött a történet. Lélegzetvisszafojtva olvastam minden sorát, egyszerűen nem bírtam elszakadni tőle. *-* Izgalmas és kalandos, és a romantikus szál…♡

"– Tiéd a lelkem."

Imádom a tiltott szerelmet, és ez itt tökéletesen volt megoldva. A szereplők nagyon lassan közeledtek egymáshoz, ami egyszerre volt szép, de kínzó is. Legszívesebben már egymásnak löktem volna őket, hogy „Hajár, mindent bele!” Érthető volt, miért nem teszik, ez volt a normális reakció, de akkor is. Jaaaj… a szívem hasadt meg értük.

Kestrel egy talpraesett, bátor, fiatol nő, aki tudja mit akar, és el is éri azt. Előtte nincsenek hazugságok, a stratégiákban is otthon van. Imádom, hogy mennyire szeret zongorázni, és hogy helyén van a szíve.
Arin pedig nagy rejtély volt, de már az elején teljesen megfogott magának. Vártam, hogy hátha ő lép valamit Kestrel felé, és esetleg meggondolja magát, viszont belátom, hogy úgy nem lett volna olyan érdekes a történet.

"Ismerte a fizika törvényeit: a vakitóan megvilágitott helyiségben levők nem láthatják, mi van a sötétben."

Az a sok forudlat elérte, hogy az olvasó egy percre se unatkozzon.  Annyi minden történt ebben a könyvben, és még mindig nem ért véget a kaland. Arinra és Kestrelre új megpróbáltatások várnak, és én alig várom, hogy elolvassam. Remélem a folytatás minél hamarabb napvilágot lát magyarul is.

Borító: Habár tetszik a betűtipus, a tőr és a ruha, a nő valahogy nem illik oda. A haja és a keze a homlokán nekem valamiért furán hat. :/ Ha messziről nézem, úgy okés, de közelről nagyon nem.
Kedvenc szereplők: Arin és Kestrel
Mélypont: a vége, ez az egész szituáció, mert hogy lesznek így együtt?!
Fénypont: azok a bizonyos pillanatok Arin és Kestrel között, amikor Kestrel Arinért harcol, a zongorázás, éneklés... *-*
Csillagozás: 5/5

Rebecca Donovan: What ​If – Mi lenne, ha…

Maxim Könyvkiadó 2015
400 oldal
Fordította: Beck Anita

Mi lenne, ha másodszorra is átélhetnéd az első találkozást? Cal Logan döbbenten veszi észre Nicole Bentleyt a vele szemben lévő kávézóban, több ezer kilométerre szülővárosuktól. 1 éve, az érettségijük óta senki sem látta őt, és senki sem hallott róla. Úgy tűnik, hogy ő nem is Nicole. A lány pontosan ugyanúgy néz ki, mint Cal gyerekkori szerelme, de az ő neve Nyelle Preston, és fogalma sincs arról, hogy Cal kicsoda. Nyelle ösztönző, fogékony és vakmerő, az élethez való szenvedélyes hozzáállása másokra is átragad. Ebben Nicole teljes ellentéte. Calt totálisan lenyűgözi a lány, és megállíthatatlanul beleesik. Nyelle azonban kivételesen titokzatos, és ahogyan Cal egyre közelebb jut a rejtélyek megoldásához, úgy egyre kevesebbet akar tudni. Amikor a múlt és a jelen titkai összecsapnak, egy dolog világossá válik: Semmi sem az, aminek látszik.

Csalódtam magamban, hogy nem bíztam eléggé Rebecca Donovan új könyvében annak ellenére, hogy mennyire imádtam a Csak lélegezz! trilógiáját. Mert ez egyszerűen, hát… ez valami csodálatos volt. ♥

"– Szerinted lehetséges? Mindent újrakezdeni?
– Minden egyes napon – suttogja halkan, a csillagokat bámulva."

Imádtam, hogy Cal szemszögéből íródott a könyv, viszont a múltban játszódó részeket már a lányok mesélték.
Cal egy igazán kedves, aranyos és könnyen szerethető pasi. Tetszett, hogy minden bolondságban benne volt, még ha az elején őrültségnek is tartotta. Nyelle mellett sokkal felszabadultabb volt, és milyen szenvedélyes. *-* Alig vártam, hogy ők ketten újra összefussanak, és végre együtt legyenek. Lassan, de biztosan haladtak a cél felé.
Számomra ez a könyv letehetetlen volt, egyszerűen muszáj volt megtudnom, mi Nyelle titka. És még amikor rá is jöttem, mert később szerintem már könnyen kitalálható, csak még inkább folytatni akartam. Lehet, hogy nem sírtam ki a szemem, de attól még engem is mélyen megérintett. Mindig is imádtam az olyan lányokat, mint Richelle. Aki a pillanatnak él, és nem fél boldog lenni. :)
Mostantól tuti minél hamarabb el fogom olvasni az írónő könyveit, imádtam!

"Vajon mi történt volna, ha azon az éjszakán teszek is valamit? Ha nem sétálok tovább? Ha bemegyek a házukba, hogy segítsek neki? Ha úgy viselkedem, mint egy igazi barát, akire szüksége volt? Vajon akkor is itt feküdne most, és a csillagokban keresné önmagát?"

Borító: Olyan elagáns, tetszik. :)
Kedvenc szereplők: Cal, Nyelle, Richelle
Mélypont: nagyon sajnáltam a lányokat :(
Fénypont: a gyerekkori visszaemlékezések
Csillagozás: 5/5 Imádtam!

Rysa Walker: Timebound ​– Időcsapda (Időcsapda 1.)

Könyvmolyképző 2016
400 oldal
Fordította: Varga Tibor

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Amikor Kate Pierce-Keller nagymamájától egy különös kék medált kap ajándékba, majd az időutazásról kezd mesélni neki, Kate úgy érzi, az asszonynak elment az esze. Ám az egész hihetetlen história hirtelen szörnyen valóssá válik, amikor egy a múltban elkövetett gyilkosság veszélybe sodorja Kate evilági életét.
Kate megtudja, hogy a gyilkosság egy még sötétebb terv része, és genetikai adottságát kihasználva visszamegy az időben, hogy kezdetét vegye egy évszázadokon átívelő macska-egér játék.
Az események megváltoztatásáért azonban Kate-nek fizetnie kell – ha sikerrel jár, a fiú, akit szeret, a létezésére sem fog emlékezni. De ha bármennyire is jó szándékkal teszi, van joga megváltoztatni az egész világ sorsát?

Ez aztán nem semmi! Lehet, hogy az eleje még fura, és tiszta kusza a sok információtól, de később… Izgalmas volt, és érdekes, a romantikus részeket imádtam ^-^, de itt aztán nem kalandozhat el az ember figyelme, különben semmit sem fog érteni.
Azért nem akarok senkit sem elijeszteni, mert ugye Kate se nagyon tudja követni a dolgokat az elején, de idővel belerázódik az olvasó. Én legalábbis így voltam vele.Tetszett ez az össze-vissza ugrálás az időben, meg a párhuzamos életek. Igazán érdekes.
Ami egy kicsit furcsa volt, hogy Kate milyen hamar megbízik az emberekben (nagymama, barátnő, Trey) főleg Trey-ben, és csak úgy elkotyogja neki a titkokat. De hát ő tudja. Lényegében jól is alakult minden – majdnem – úgyhogy nem panaszkodom.
Treyt nagyon megszerettem, remélem nem fog vele semmi baj történni.
Kiernant az elején nem tudtam, hogy kezeljem, és miután felbukkant Trey, már nem is nagyon érdekelt, de aztán később… hát, igen. Ez is megváltozott. :D
Omg, szerelmi hátomszög ilyen szuper pasikkal. Nem lesz ennek jó vége.
De azt hiszem, én maradok Trey párti. Nekik úgyis több esélyük van, már csak azért is, mert nincs köztük annyi idő. :D Aztán persze, lehet hogy megint a "rossz" srácot választom, mint majdnem mindig, de majd kiderül.
Van egy csomó megválaszolatlan kérdés, ezekre remélem a folytatásban fény derül. Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz itt még. Én nem csalódtam a könyvben. :)

Borító: Tetszik, főleg a kék szín :P
Kedvenc szereplők: Treyt és Kiernant is nagyon megszerettem
Mélypont: az eleje, mert ott nagyon nem értettem, mi történik
Fénypont: Trey felbukkanása, kis Kiernan, az időutazás
Csillagozás: 5/4.5

J. K. Rowling · John Tiffany · Jack Thorne: Harry ​Potter és az elátkozott gyermek

Animus 2016
312 oldal
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár

Tizenkilenc ​​évvel a roxforti csata után…
Harry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskoláskorú gyermek apjaként kell helytállnia. Miközben Harry a múlttal viaskodik, kisebbik fiának, Albusnak is meg kell küzdenie a reá nehezedő családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy a sötétség néha egészen váratlan helyekről támad.

A Harry Potter és az elátkozott gyermek, J.K. Rowling, John Tiffany és Jack Thorne új műve, a nyolcadik Harry Potter-történet, egyszersmind az első, amit színpadon hivatalosan bemutattak. Színpadra írta: Jack Thorne.
Ez a könyv, amely a színházi próbák szövegkönyvének különleges kiadása, lehetővé teszi, hogy azok is nyomon követhessék Harry Potternek, valamint családjának és barátainak sorsát, akik nem látták a darabot.

Nekem mondhat akárki akármit, én akkor is imádom a könyvet. Azzal, hogy ennyi év után megjelenik egy újabb Potter könyv, sok rajongó álma teljesült, köztük az enyém is. A Harry Potter világa már az első rész után magába szippantja az embert, egyszerűen képtelenség nem szeretni.
Emlékszem mennyire boldog, de egyben szomorú is voltam, amikor a Halál ereklyéit olvastam. Nehéz volt megválni a szereplőktől. Erre most itt ez a csodálatos, kvázi folytatás, ami egyszerűen letaglózott.

Tudom, hogy sokan nem szeretik, mert szerintük ez egy fanfiction, de ugyan már! Lehet, hogy ez egy színdarab, és lehet, hogy nem Rowling írta egyedül, de akkor is ott virít a neve a borítón, ami már lehetetlenné teszi, hogy fanfiction legyen. Beleolvastam már életemben pár HP-s fanficbe, és azok még messziről sem voltak olyan jók, mint ez a történet.

És most akkor a történethez. Röviden: Imádtam! *-*
Hosszabban: Nagyon-nagyon imádtam!
Ott kezdődik, ahol a 7. rész befejeződött, vagyis Albus indulása Roxfortba, mint elsőéves. Fél, hogy mi lesz, ha a Mardekárba kerül, de Harry megnyugtatja, hogy akkor se lesz baj, legfeljebb a Mardekár gazdagabb lesz egy nagyszerű varázslóval.
Annyira vártam, hogy milyen lesz Harry és Albus kapcsolata, mert hogy nem zökkenőmentes, azt már előre láttam.
Harry viselkedése az elején meglepett, mert azt hittem, ha valaki, hát ő biztos megérti, milyen az, ha az ember egyedül érzi magát. Ők mégis a fiával kissé eltávolodtak egymástól, de néhol Albust is lehett hibáztatni, úgyhogy lényegében egálban voltak. Plusz később már érthető volt Harry viselkedése is, és ennyi év után újra majd meg szakadt érte a szívem. :'(

Nagyon tetszett Harry és Ginny kapcsolata, még mindig nagy kedvencek számomra. ^^ És persze Ron és Hermione is.
Ron valami fergeteges volt a poénjaival, és a viselkedésével. Sikerült megint egy csomószor megnevettetnie.
Akin még szintén nagyokat mulattam, az nem más, mint Scorpius. Esküszöm az a gyerkőc valami isteni! Egyáltalán nem olyan, mint Draco, kivéve külsőleg, inkább Hermionéhoz hasonlítanám. Annyira kis édespofa volt, el se akartam hinni, hogy ő is egy Malfoy. Nagyon cuki volt a rajongása Rose iránt, kíváncsi vagyok, a későbbiekben történt-e valami. :D

Scorpius és Albus

Tetszett, hogy milyen mély barátság alakult ki Albus és Scorpius között, főleg annak tudatában, hogy az apák enyhén szólva nem kedvelték egymást. Viszont itt most ez is javulni látszott. :)
Jó, hogy Draco is olyan sokat szerepelt, különben hiányoltam volna. McGalagonynak is nagyon örültem, + ott volt még Dumbledore és omg... Piton is.  A róluk szóló részeknél tényleg nem kellett sok a síráshoz. Volt min nosztalgiázni, az biztos.
Nevillet és Georget hiányoltam, bárcsak ők is feltűntek volna legalább egy röpke pillanat erelyéig.

Igazán érdekes volta történet, az apró hibái ellenére is. Engem teljesen megvett magának.
Nem volt egy mondat se, amit ne élveztem volna, és amitől ne kívántam volna azt, bárcsak hosszabb lenne a könyv. 100%, hogy újraolvasós.

Borító: Gyönyörű, imádom *-*
Kedvenc szereplők: Scorpius, Harry, Ron
Mélypont: Dumbledore, Piton rész + a vége :'(
Fénypont: a Büfésboszorkány, Ron és Hermione részek :D, Scorpius poénok
Csillagozás: 5/5

B. N. Toler: Lélekvesztők

WOW kiadó 2015
320 oldal
Fordította: Dudás Éva

Hat ​​évvel ezelőtt egy tragikus baleset megváltoztatta az életem. Örökre.
Charlotte a nevem, de általában Charnak hívnak. És van egy különleges képességem: tudok a holtakkal beszélni.
Látom azokat a lelkeket, akik nem tudnak átkelni, mert valamilyen elvarratlan szál még itt tartja őket. Fáradhatatlanul segítettem nekik, de ennek az volt az ára, hogy feladtam a saját életem. Végül pénz, otthon és remény nélkül már csak egy megoldást találtam.
De abban a pillanatban, ahogy a halálba ugrottam volna, Ike McDermott megmentett. Ez a jóképű katona megmosolyogtat és felvidít mindenkit. Kedves és gyengéd.
És nem él.
Megállapodást kötöttünk. Segít nekem otthont és munkát találni, ha én is segítek neki. Az ő lezáratlan ügye az ikertestvére. George szétesett Ike halála óta, aki addig nem bír békében átkelni, amíg a bátyja élete egyenesbe nem kerül.
Amikor beleegyeztem az alkuba, fogalmam sem volt, hogy bele fogok szeretni mindkettejükbe. Márpedig azzal, ha megmentem George-ot, el kell engednem Ike-ot.
De hogyan mondhatnék le a szívem feléről?

Amikor az elején Charlotte bejelentette, hogy ő két testvérbe szerelmes, nagyon megijedtem, hisz nem győzöm hangoztatni, hogy nem épp a szívem csücske egy szerelmi háromszög. Viszont ez annak ellenére nagyon szépen sikerült, és elismerem, hogy tényleg nehéz választani Ike és George között, mivel mind a ketten hihetetlenül szerethetőek. ^-^
Charlotte-nak ”szerencsére” nem kellett választania, ami egyszerre jó, de nagyon szomorú is. Én őszintén George-t szerettem meg jobban, még ha Iken volt is a nagyobb hangsúly.
A szívem szakadt meg a szépséges lelkéért, de ennek így kellett lennie. George és Charlotte tényleg jobban megértik egymást, és annyira édesek együtt. *-*
A parnolmális szál is nagyon tetszett, nem lehetett könnyű Charlotte-nak együtt élni ezzel a tehetséggel. Főleg azok után, ami a testvérével történt, és hogy még a szülei is így elfordultak tőle.
Elég szörnyűségen ment át mind a három főszereplő, amibe az olvasó szíve is belesajdul, de szerencsére minden jó, ha a vége jó. Még ha egy kicsit keserédes is, de attól még gyönyörű.
Eddig még WOW könyvben nem csalódtam. Ezt is csak ajánlani tudom. :)

"A szívem az ötszörösére dagad, és a mellkasomat hirtelen szűknek érzem. Minden. Szerinte én minden vagyok."


"Lehet, hogy össze vagy törve, de én is. Ez még nem jelenti azt, hogy kevesebbet érünk, csupán azt, hogy valakit olyan nagyon és olyan szenvedéllyel szerettünk, hogy elveszteni őt olyan érzés, mintha magunkból veszítettünk volna el egy részt."

Borító: Gyönyörű, sokkal szebb, mint az eredeti *-*
Kedvenc szereplők: George és Ike
Mélypont: Amikor kiderül az igazság, a vége :(
Fénypont: amikor Ike és Charlotte táncolnak + George és Charlotte jelenetek
Csillagozás: 5/5

Cassandra Clare: Bane krónikák

Könyvmolyképző 2013-2014
Legrövidebb: 56 oldal
Leghosszabb: 66 oldal
Fordította: Kamper Gergely

Elgondolkoztál már valaha a relytéjes, titokzatos boszorkánymesteren, akinek a neve Magnus Bane? Ő az egyetlen szereplő, aki az összes Árnyvadász könyvben feltűnik. Magnus múltját még nagyobb homály fedi, mint a jelenét, és most végre bepillantást nyerhetünk ebbe. Még ha csak tíz rövid novella erejéig is.

Emlékszem, amikor megjelent az első rész, sokáig hezitáltam, hogy elolvassam, vagy ne olvassam  e el. Aztán láttam, hogy sokaknak mennyire nem tetszett a Mi történt Peruban - annak ellenére se, hogy Magnus volt benne - így lemondtam róla. Később viszont, amikor már a többi rész is kijött, egyre jobban érdekelt, főleg mivel tudtam, hogy Will, Tessa és Alec is kaptak benne szerepet. Az olvasásig csak sajnos most jutottam el, de jobb később, mint soha. :) Örülök, hogy még előtte letudtam a Pokoli szerkezeteket, és A Végzet Ereklyéit, így legalább nem botlottam semmi spoilerbe, csak nosztalgiázni tudtam.
Jó volt jobban megismerni Ragnort, Catarinat és Raphaelt. Még ha Raphael nem is volt olyan régi, és kedves barátja Magnusnak, mint az első kettő, az idők folyamán ők is megkedvelték egymást. Nagyon tetszett, hogy Magnus milyen sokat segített neki a vámpírrá válásakor. Magnusnak tényleg óriási szíve van, mert mindig segít ott, ahol kell. <3 A különböző romantikus kapcsolatai is tetszettek, + nagyon jókat lehetett nevetni a szereplőkön. Valakinek mindig volt valami pofás válasza/beszólása. :D


Kedvenc rész: Cassandra Clare: Igaz ​szerelem (és egy első randi)

- Ó, hát ha Alec jelen van... ❤_❤ Az első randijuk igazán cikire, de közben cukira is sikeredett. :'D Róluk mindig öröm olvasni.

+ Cassandra Clare · Sarah Rees Brennan: Az ​éjféli örökös

- És megint itt van, a Will-Tessa-Jem páros, akik örök kedvencek maradnak. Róluk is jöhet akármi, akárhol és akármikor, én szeretni fogom. *-* James pedig már az Árnyvadász Akadémián teljesen megszerettette magát velem, így nagyon örültem, hogy őt is viszontláthatom. De olvasnék még róla is. :)


Legkevésbé kedvelt rész: Cassandra Clare · Maureen Johnson: A ​Dumort Hotel tündöklése

- Ez volt a leggyengébb és legunalmasabb rész, az biztos. A végén kezdtek kicsit felpörögni a dolgok, de még az se volt elég. :/ Semmi ismerős arc nem volt Magnuson kívül, és az új emberek nem is érdekeltek, így olyan semmilyen lett az egész. De az utána levő rész legalább kárpótolt. :)



Borító: Tetszenek, szép színesek. :) Viszont az eredeti még ötletesebb.
Kedvenc szereplők: Magnus, Alec, Will, Tessa, Jem, James, Raphael <3
Mélypont: a Dumort Hotel tündöklése - tényleg nagyon unatam, + Valentine kegyetlensége :(
Fénypont: minden, ami a kedvenc szereplőkkel összefügg
Csillagozás: erre a sorozatra egészében 4.5 csillagot adok, mert habár nagyon tetszett, de az Árnyvadász Akadémia sokkal jobb volt. :)

Cassandra Clare: Történetek az Árnyvadász Akadémiáról

Könyvmolyképző 2015-2016
Fordította: Kamper Gergely
Legrövidebb: 62 oldal
Leghosszabb: 112 oldal

Simon Lewis ember volt, majd vámpír, most pedig árnyvadásszá készül válni. A Mennyei Tűz városában lejátszódó események után Simon elvesztette az emlékeit, és most már nem biztos abban, ki is ő valójában. Szóval amikor az Árnyvadász Akadémia megnyitja kapuit, Simon beleveti magát ebbe a démonokkal teli új világba, eltökélten, hogy újra rátalál önmagára. Akármilyen is legyen ez az új Simon.
De az Akadémia egy Árnyvadász intézmény, ami annyit tesz, hogy nem problémamentes. Elvégre nem titok, hogy az Árnyvadászok nem valami barátságosak a mondénokkal, hát ha az a mondén még előtte Alvilági is volt.

Bevallom, az elején féltem nekikezdeni ennek a sorozatnak, főleg mivel Simon került a főszerepbe. Nagyon sokáig nem volt épp kedvencem a srác, és annak ellenére is, hogy később már megbékéltem vele, egy kicsit ódzkodtam a könyvektől. Viszont amint belekezdtem fokozatosan kezdett magával ragadni. Érdekes volt végigkövetni, hogy hogyan válnak fiatal árnyvadászokból és mondénokból képzett harcosok. Megtudhattuk, hogy az étel sosem az aminek látszik, és talán jobb is ha az ember éhes marad, ha csak nincs egy saját konyhád a szobádon.
Tetszettek azok a részek, ahol Tessa, Isabelle és Clary is felbukkan, vagy ahol épp Willről mesélnek, esetleg egy másik Herondale-ról. És persze amikor Magnus is feltűnt, többre már nem is volt szükség. :D
Simon által új embereket is megismerhettünk, közülük a legjobban George lopta be magát  a szívembe. Nem csoda, hisz Simonnal nagyszerű párost alkottak, tényleg olyanok voltak mint két testvér.

Kedvenc rész: Cassandra Clare · Sarah Rees Brennan: Örök ​éjre szánva

- Imádtam, hogy itt Magnus és Alec is szerepelt. Az ő kettősük egyszerűen szuper édes.♥♥♥ Jó látni, hogy Alec már milyen oldoltabb Magnus közelében. És az a kisebb meglepetés, amivel az írónő lepett meg... elaléltam. *-*

+ még a Cassandra Clare · Sarah Rees Brennan: Csak ​árnyékok rész is nagy kedvenc lett Will, Tessa, Jem, James és Matthew miatt ^-^

Legkevésbé kedvelt rész: Cassandra Clare · Robin Wasserman: Sápadt ​királyok, hercegek

- Ez a rész se volt rossz, de nem volt olyan érdekes, mint az előzők. Tetszett, hogy Simon és Isabelle végre közelebb kerültek egymáshoz, de ez a folytonos „szenvedés” már kevésbé.


Borító: Imádom a borítókat, nagyon ötletes *-*
Kedvenc szereplők: Magnus, Alec, Will, Tessa, Jem
Mélypont: az utolsó részben levő szörnyű jelenet :(
Fénypont: azok a részek, ahol a kedvencek szerepelnek + a kis kék csomag :3
Csillagozás: az egész sorozat megérdemli az 5 csillagot

K. C. Lynn: Sweet ​Love (Sweet 1.)

CreateSpace 2016
142 oldal
Nyelv: angol

Two ​​cups of a protective, dirty talkin’ alpha who loves his Cupcake.
One tablespoon of a sweet southern baker who loves her Sexy Sawyer, even when he’s being a hothead.
A slice of the past that shows up on their doorstep, turning their world upside down with a life-altering plea.
A dash of passion.
A pinch of heartache.
A sprinkle of hope.
Mix together in a large bowl, creating a difficult choice, a testing of one’s faith, and a man who will do anything to protect his family—even if it means accepting a decision that could result in losing the one he loves most.
Bake at 350° for a rich serving of life with a love that could withstand anything. Even the unthinkable.
A timeless recipe that is sure to fill your heart with a generous helping of sweet love.

Ez könyv egy hosszabb novella Sawyer és Grace életéről, a Sweet Temptation után, és váltott szemszögből íródott, mint az eddigi összes KC könyv. Érdemes elolvasni előtte a Men of Honor és az Acts of Honor sorozatot is, hogy jobban képben legyünk.

“I must admit, Evans. Sometimes you can say the most perfect things.”

Sawyer és Grace egyszerűen nagyszerű páros, még mindig annyira édesek, szerethetőek és szexik. Annyira jó volt újra róluk olvasni, most már gyerekekkel. Hope és Parker, jaj… totálisan elolvadtam. ^-^ Remélem tényleg kap mindegyikük saját könyvet. Mind a ketten iszonyat aranyosak, remélem még sok-sok részben benne lesznek.
Viszont a cselekmény… ez meg mi volt?! Csodálkozom, hogy Sawyer nem nyírta ki Grace apját. A reakció nálam kb. ugyan az volt, mint nála, de később Grace-t is megértettem, és hát végülis igaza volt. Hihetetlen mennyire jó szivű ez a nő, nem sokan cselekedtek volna hasonlóan.
Nem is lehet sok mindent mondani a könyvről anélkül, hogy lespoilereznék valamit, hisz olyan rövidke volt.
Alig várom most már Sam könyvét, tudom, hogy azt is imádni fogom. :))

UI: Az az utolsó mondat! :O Mi a fene, ilyet nem csinálunk. Főleg, hogy ki tudja mikor, jönnek csak a gyerekek könyvei. :(

“The easiest thing I’ve ever done in my life is love you, Grace.”

 

Borító: gyönyörű *-* KC-nek mindig nagyon szépek a borítói :)
Kedvenc szereplők: Sawyer♥, Grace, Parker és Hope
Mélypont: Grace apja - én nem tudnék neki megbocsátani
Fénypont: Parker és Hope jelenetek, Sawyer minden mennyiségben♥
Csillagozás: 5/5

Kerstin Gier: Silber ​– Az álmok második könyve (Silber-trilógia 2.)

Könyvmolyképző 2016
344 oldal
Fordította: Szakál Gertrúd

A Silber-trilógia sziporkázó második kötete Kerstin Gier bestseller-szerző tollából

És ebben a pillanatban, a hirtelen támadt csendben meghallottam azt az ismerős, vészterhes matatást mindössze néhány méterre tőlem. Bár senkit sem láttam, és egy bölcs hang a fejemben figyelmeztetett, hogy ez csak álom, mégsem tudtam megakadályozni, hogy lassan elhatalmasodjon rajtam a páni félelem.
Anélkül, hogy pontosan tudtam volna, mit teszek, és ki elől menekülök, ismét futásnak eredtem.


Már meg sem lepődöm, mennyire imádom Kerstin Gier könyveit.
A történet most is izgalmas volt, habár leginkább a könyv felétől kezdtek igazán beindulni a dolgok. Henry és Liv iszonyat édesek együtt, én még mindig olvadozok, ha róluk van szó, úgyhogy nagyon szerettem az össze közös jelenetüket. Kiderült egy-két dolog Henry-ről, és a családjáról, de még így sem volt elegendő az információ. Továbbra is maradtak titkok, amik még felderítésre várnak.
Tetszett, hogy Mia is megint aktívan részt vett a történetben. Legalább olyan jó fej, mint a nővére. És az a sok esztelenség, amit összehordanak, és elkövetnek... :D Megint jókat nevettem a poénokon, egyszerűen nagyszerű ez a sorozat. Hiába, ami a vicces és ciki szituációkat illeti, abban Gier verhetetlen.
Örültem, hogy Grayson-nak is jutott egy csomó szerep, egyre jobban szeretem a srácot. Egy igazi cukorpofa. ^-^
Alig várom, hogy kiderüljön, ki Secrecy, + Henry életébe is teljes bepillantást nyerhessünk.
Jaspert hiányoltam, remélem a következő részben már újra aktívan részt fog venni.Ez a rész most nem lett kedven, de továbbra is hihetetlenül jó. :)


"Az álmok olyanok, mint a gondolatok, szabadok, és senki sem kémkedhet utánuk."

Borító: igazi gyöngyszem *-*
Kedvenc szereplők: Liv, Mia, Grayson és Henry
Mélypont: a Bokker, de leginkább Emily... egyszerűen kikészít a csaj
Fénypont: álomrandik, jaguár, Mr. Snuggles :D
Csillagozás: 5/5

Shelly Crane: Defiance (Significance 3.)

CreateSpace 2012
212 oldal
Nyelv: angol

In the third installment of the Significance series, we begin with Maggie and Caleb in the clutches of a new enemy; the Virtuoso council. Not only do they have to deal with the consequences of taking the lives of the Watsons and the council attempting to take Maggie away to keep their precious Visionary safe, but they must deal with Marla as well. All are determined to undermine, control and use Caleb and Maggie's rare gifts for their own uses, some wish to destroy them entirely. Then Maggie's father and Bish are threatened but the council forbids the presense of humans. Peter and the family fight and stand beside them every step of the way to save Maggie's father, to keep Caleb and Maggie together when the corrupted council is so set on keeping them apart and to stop Marla and whatever she has up her sleeve. Then Maggie has the shock of her life when she discovers something about her real father. It may change everything for everyone. Stay tuned as the story continues.

Ez a rész is nagyon tetszett, csak kellett neki egy kis idő, még rendesen beindul. Caleb és Maggie részt vesznek a nagy Ász gyűlésen Londonban, ami valami iszonyat szörnyen indul. Legszívesebben lecsaptam volna mindenkit a hülye szabályaikkal és gondolkodásukkal együtt, de leginkább Donaldot – ő volt a főgonosz. Annyira irritált a pasi, és mindenki mást is, de mégsem mertek ellene semmit tenni. Maggie-ről is azt hittem, hogy bátrabb lesz, és nem hagyja magát, elvégre ő a Látnok, vagy mi a fene… :D Később ez neki is leesett, így szerencsére kiállt magáért és a családjáért.
Az egész történet Londonban játszódik, pontosabban a palotában, ahol az Ászok összegyűltek, így egy kissé unalmos volt, ami a helyszínt illeti. Ami viszont tetszett, az Caleb és Maggie be- és kilopódzásai egymáshoz, valamint Caleb unokatestvére Rodney, aki egész idő alatt nagyon jófej és kedves volt. Mindig ott volt, ha szükség volt rá.
Bish nagyon hiányzott, mivel csak a végén bukkant fel, de mint mindig, most is az ő és Jen részek voltak a legjobbak. Kár, hogy nem olvashattunk az ő szemszögükből is, engem most sokkal jobban érdekelt, mint Caleb-ék.
A könyv kapott egy szép lezárást, de még hátravan egy rész a teljes boldog befejezéstől.



Borító: hiába Pepe és Sztella, de már unom ezeket a borítókat xP mondjuk legalább az összes passzol egymáshoz, ami jó, de nagyon unalmasak...
Kedvenc szereplők: Caleb, Bish, Rodney + Maria -  Jen kislány
Mélypont: az egész Watson klán, de főleg a Donal, Marla részek... egyszerűen kikészítettek ezek ketten. Meg a többik folytonos behódolása. -.-
Fénypont: Bish és Jen *-*, Maggie mentőakciója, Caleb cukisága :3
Csillagozás: 5/4

Book Tag

Köszi @HoneyBee0395 a kihívást, végre találtam időt a kérdések kitöltésére. :D

1. Melyiket olvasnád inkább: Csak trilógiákat vagy csak önálló könyveket?
Nagyon szeretem a trilógiákat és a sorozatokat, de néha jobb egy önálló könyvet olvasni. Persze nehéz dönteni, mert pl. nem tudom, mihez kezdenék, ha nem lenne annyi FTT rész, vagy Cat és Bones, vagy a Végzet ereklyéi, esetleg a Harry Potter...  Viszont az önálló köteteknek is megvan a maga varázsa. Egy könyvvel minden elkezdődik, és le is zárul. Nincs folytatás, ami néha csak elrontja az eddigi élményeket. De ha választani kéne, akkor semmi trilógia, jöjjenek a jó hosszú sorozatok. :D

2. Kitől olvasnál inkább: csak nőktől vagy csak férfiaktól?

Nemtől függetlenül akárkitől szívesen olvasok, csak legyen jó a könyv. :D Van pár igazán tehetséges férfi író, akiktől eddig igen jó könyveket olvastam, de mivel a női írók többségben vannak, ezért mindenképpen rájuk voksolok.

3. Hol vásárolnál inkább: könyvesbolt vagy online?

Régebben mindíg csakis könyvesboltokban vásároltam. Szerettem körülnézni, keresgélni... :) De mostanában már egyre többször vásárolok online. Vagyis inkább előrerendelek. Olcsóbb is, házhoz is szállítanak, sokkal kényelmesebb. Persze azért még most is imádok könyvesboltokba járkálni, csak már nem vásárolok annyit, mint régen.


4. Melyiket választanád inkább: az összes könyvből film, vagy sorozat?
Összes könyvből film. De azt is csak akkor, ha nincs kisezer része a könyvnek. A filmeknél szerintem könnyebb könyvhűnek maradni, mint a sorozatoknál, habár nem mindig sikerül ott sem. Ha egy könyvből film készül, mindig örül az ember, de egyben izgul is, nemhogy teljesen el lesz rontva. Van egy pár igen szuper könyves adaptáció, ami a változtatások ellenére is szuperül sikerült.
A sorozatokban pedig az a jó, hogy ott jobban ki tud bontakozni a cselekmény és  a szereplők is, és ha nem is marad könyvhű, még mindig lehet nagyon jó. Pl. Vámpírnaplók, Game of Thrones...

5. Mennyit olvasnál inkább: 5 oldalt naponta, vagy hetente 5 könyvet?
Mégis milyen kérdés ez? Persze, hogy 5 könyvet hetente. :D Imádok minél több könyvet elolvasni, csak legyen idő is rá.

6. Mi lennél inkább: kritikus vagy író?

Mindig is szerettem volna írni egy könyvet, de olyat, ami tényleg meg is érinti az embert. Mert írni egy könyvet okés, de egy olyat, ami már nyomot is hagy maga után, már nehezebb.
Kritikusnak szerintem könnyebb lenni. A legjobb viszont olvasónak lenni. ^-^


7. Mit tennél inkább: újra és újra elolvasnád a kedvenc 20 könyvedet, vagy mindig ezidáig el nem olvasott könyveket kéne bújnod?

Ha lehetne néha újraolvasnom amellett, hogy ezidáig el nem olvasott könyveket bújok, akkor.... Hát, lényegében most is azt csinálom, úgyhogy maradok a bevált módzsernél. :DD Folyamatosan újraolvasni 20 kedvencet kevés. Ha az összes kedvencet kéne folyamatosan újraolvasni, az már más. Így azt kell mondjam, maradok a még el nem olvasottak mellett.

8. Mi lennél inkább: könyvtáros vagy könyvesbolti eladó?
Jó kérdés. :D Egy könyvtárnak megvan  az a sajátos hangulata, tele használt öreg könyvekkel, aminél már csak az eső illata jobb, de a könyvesbolt pedig tele van új könyvekkel. Nehéz, nehéz... de azt hiszem inkább a könyvtárost mondom.

9. Mit olvasnál inkább: Csak a kedvenc műfajodba tartozó könyveket vagy inkább minden más műfajt, kivéve a kedvencedet?

Maradok a kedvenc műfajnál. Inkább csak azt olvasnám folyamatosan, mint más műfajt, ami nem is jön be annyira.